Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-02-13 / 7. szám

Ő atyja volt gyülekezete legutolsó tagjának is, de komája pajtása a legelsőnek sem. Beli szép hivatal, hol esak imádkozni, tanítani, szeretni és jót tenni kell ! s hol viszont csak áldással; szeretettel s tisztelettel találkozik az ember. Az én lel- 1 kembe ilyenül nyomódott be a prot. lelkészi hivatal képe, s ilyenül él ma is. Mennyi jeleivel találkoztunk ez egy- , szerii népnél a jóságnak ésszerettetnek ! — mert a lelkész iránti szeretetét a nép kiárasztotta annak egész családjára — és mi egy évtizeden keresztül oly emberek között éltünk, kik a tapasztalt atyai gondosságot, szeretetet, a lelkipásztori tevékenységet fiúi hűséggel s tisztelettel, s mikor kellett nemes áldozatkészséggel igyekezett vi szonozni. Egy évtized mondom, mert az 1848-iki ephokalis eseményekkel egyidejűleg, az ő életében is uj epokha kezdődik. Azon küzdel ír ekben, melyek a politikai szabad eszmék érvényre emelése érdekében 1840 —1848 folytí k, részt vett Ő is, a m ennyire csak hivatala jelleme engedé ; s igy volt neki is oka kivállólag örvendeni a március események felett, s különös lelkesültséggel vett részt as első uj szervezetű megyei gyűlésen. Haza jövet egy ugrás folytán az eddig erős s tevékeny férfiú ágyba szegezett Lázárrá lett Öt hónapig folyvást élethalál között lebegett — s az egészen biztosan vélt haláltól a jó istenen kivül csak azon erős hit tartotta meg, hogy neki, mint öt kiskorú anyátlan árva egyedüli támaszának még élni kell; — azután pedig évekig, sőt egész halálig csak mankókra támaszkodva járhatott. Szárnya szeget madár lett? ki most már a rohanva haladó kortól mindinkább kény telen lett mar adózni; tevékenységében megbénittatott, és habár a szorosabb értelemben vett lelkészi teendőit elvé gezte is épen azon pontossággal, mint egykor, de az átszenvedett óriási fájdalmak megzsibbasztották a lélek rugóit is, meggyengítették azt a példásan nemes lelkipásztori gondoskodást. Később 1865 ben az eddigi bajokhoz szélütés is járult, mely a testi és lelki erő gyengülését még inkább sietteté. Ez idő óta gyors léptekkel haladt alá a második gyermekség lefelé vezető lépcsőin, mig nem 1875. február 6 án végelgyengülésben visszahanyatlott az anyaföld keblére. Gyülekezete együtt szenvedt, együtt imádkozott velünk gyermekeivel, a mikor ő 1848-ban hónapokig élethalál között lebegett, később együtt látta velünk gyengülését, együtt tűrte fogyatkozásait, és a mikor most egy éve koporsójába bezáratott, a gyülekezet bezárta, eltemette vele együtt minden gyengeségeit, há'ás emlékében csak egykori lelki atyjának érdemeit őrizte meg. Köszönet neked t. gyülekezet, mely a minket ért veszteség feletti őszinte részvéted által annyira enyhitéd fájdalmunkat , s mely fiuilag, testvérileg osztozál több mint három évtizeden keresztül ugy örömeinkben, mint szenvedéseinkben. Valamint hálás köszönet azon t. lelkésztársaknak, jelesen Báthory Dániel baracskai, Mészöly Pál tabajdi, Kemencky Károly pákozdi lelkész uraknak, ugy szinte a pesti theologiai énekkar tagjainak, a kik a temetési szertartás alkalmával közreműködni szívesek valának. „Atyám emlékezete" cimet irtam e sorok fölé, Nem ! ez a lelkész emlékezete. Atyám emlékezete? ezt leirni nem tudom, legalább most még nem. Ezt csak érzem, s a mig én is hozzád meg nem térendek érezni fogom szüntelen. A gyengéd szeretett hőtől 11 évi házasság után megfosztatni, s előbb hat majd öt egészen kis korú gyermek felneveltetésének gondjait évtizedekig egy magára hagyatottan oly lelkiismeretesen viselni, évtizedeken i keresztül fáradni, nélkülözni, takaritni, hogy a szerény lelkészi jövedelemből a nevelés oltárára jelentékeny áldozatot hozhasson: ezek elviseléséhez s teljesítéséhez nagy lelki erő, nagy szeretet kívántatott. Ezt a szeretetet csak érezni lehet, leirni nem Isten megengedé, hogy élvezhesd is áldozataid jutalmát, mind az öt gyermekedet : szárnyukra eresztéd, mindenik után megláttad unokáidat, kik kegyelettel őrzik emlékedet, s hálatelt szívvel kiván! nak áldást poraidra. FARKAS JÓZSEF. 131I RDETÉS. A brassói egyházi kerülethez tartozó Újfalu magyar községben nyugdíjaztatás által megürült ág. hitv. papi állomás betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. Pályázni kiváuók képzettségüket az egyházi alkotmány 204. és 212. §§. szerint tartoznak kimutatni. A jövedelmekre nézve az egyházi alkotmány 227. §-a érvényes. Pályázók szabályszerüleg felszerelt folyamodványaikat bezárólag f. év. február 8-ig nyújtsák be a "brassói ág. hitv- ev vidéki Consistoriumnak-Brassó, január 20. 1876. 3—3 Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József. Nyomatott: Deutscli M.-féle művészeti intézet Budapest, Bálvány-utcza 9. sz. a.