Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-14 / 46. szám

lekezet új templomának létrejöttét. Igy tüntette ki val­lásos lelkesedését. Igy adta jelét keresztyéni érzületének, szívességének mindazokhoz, kik az ünnepélyeu az öröm­ben vele osztozni szívesek voltak. r En pedig, mint a gyülekezet lelkivezére, forró há­lámat nyújtom az egek Urához mind azért, hogy az épít­kezés terhes és költséges bajai közt híveimet mennyei erejével támogatta; mind azért, hogy magamat is az építkezéssel járó sok gond s kellemetlenség között kellő erőben és egészségben megtartani kegyelmes volt!!! Csoknya, nov. 5. 1875. BÉLA VÁR Y ISTVÁN, ev. ref lelkész RÉGISÉGEK. I. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás) XXXV. Alázatos és hívséges szolgálatomat ajánlom nagysá­godnak mint kegyelmes uramnak, az ur isten nagyságo­dat hogy lelki testi jókkal megáldja, szivem szerént kí­vánom. Hogy az ur isten nagyságod életét egészségével együtt ez ideig megtartotta az mi jónkra is cselekedte szent felsége. Mert az mint Urunk mondá, noha az óra nem ütött addig tizenkettőt az sidók szokása szerént, mig estve nem lett, de emberi okoskodás szerént talán az magyarországi minisztérium az mi ellenségünknek aka­ratjára adatott volna ez ideig, ha az nagyságod egészsé­ges élete békességes országlásával együtt nem oltalmazta volna ; azért az mivel az rómaiak Augustus császárt tisztelték, mi is méltó hogy nagyságod életének és gond­viselésének szívbeli örömmel örüljünk s az római tanács módjára istenünk előtt is mondjuk: Te stante virebo. Mert noha az ur isten kezében vagyon most is az a ha­talom, melylyel mind ellenségit megtartóztatta mind az mi atyáinkat takargatta ; de kegyelmes u am annyi Ma­gyarországban az istent kedvetlenitő bűn hogy majd ugyan kétségessé leszünk ha istentül kell-e reménylenünk valami közönséges oltalmazó külső fejedelmet ? mind­azonáltal bizonyosak vagyunk hogy sem gonoszakaróink­nak ellenkező tanácsa, sem az sok zűrzavarok és akarmi csintalan és büntetetlen latorságok rajtunk oly hatalmat nem vesznek, hogy az istennek rendelése szerént való hívekként se Erdélyben, se Magyarországban számok be ne teljesednék. Ezek száma kegyelmes uram hogy ne­vekedjék, az ű szent felsége gyülekezetinek dajkálkodásá­val az mint ez ideig szokta, ezután is cselekedje isteni indulattal. Hallatlan például esett kegyelmes uram, hogy az nagyságod kegyeim ességéből Németországban külde­tett három tudós ifjak megfosztatának, mely dologban annyi kárt vallottunk, hogy én nem tudom mikor áll helyre ; mert minden patronusinknak ugyan megolvadott szívok és megidegenedett a szerencsétlenségtül félvén, — nagyságod kegyelmességéből meg felvevé, és bizonyos okokra nézve az Károly napi sokadalomból Eperjesről akarják vala megindítani, mely dologról Tolnai János uram irt is vala nagyságodnak és nagyságtoktul kegyel­mes választ is vettünk, hogy nagyságtok is consential az dologban, de még ez ideig praefectus uramnak ű kegyel­mének nagyságtok felőle nem parancsolt, az az üdő nem messze vagyon, 28. Januarii leszen. Alázatosan kérjük nagyságodat mindnyájan valakik itt az pataki ministe­riumban vagyunk hogy cselekedje azt,- hogy az megne­vezett napra készülhessenek el és sok üdőtül fogva való várakozások mind nekik mind minekünk teljesedjék be és ezen dologról parancsoljon nagyságod kegyelmesen praefectus uramnak is. Praefeetus uramnak ő kegyelmé­nek ugy tetszett vala . . . hogy szegény Herczeg Sig­mond uramnak bényei háza és szőlőéi felett való Ítéletit venném mind senior uramnak mind az közel levő atyám­fiainak, hogy kegyelmes asszonyunknak szent szereteti -bői igértetett háromezer forinton ha kellene-é venni azt az örökséget avagy más valami hasznosabb ususra for­dítani, az mely dologról mi nem is tudtunk volna gon­dolkodni ha ű kegyelme nem suggeralta volna praefectus uram. Mivel kegyelmes uram nem látunk semmi módot hasznosabbat az örökség szerzésnél, megnyugodtak mind­nyájan ű kegyelme praefectus uram tanácsán. Azért én általam ű kegyelmük nagy alázatosan kérik nagyságtokat hogy ezt az dolgot kegyelmesen méltóztassék effeetualiii és praefectus uramnak ű kegyelmének parancsolni. Az mely Szentpéteri Mihály nevű ifjat jó emlékezetű Her­czeg Sigmond uram pénzével felküldöttem volt isten aka­ratjából egészségben jött haza, pataki scholában hely­heztetém hogy legyenek hárman, elég munkát találnak, csak adjon az ur isten ű kegyelmének egészséget. Az ur isten szerelmes fiának érdemeért áldja meg nagyság­tokat az mi közönséges örömünkre mind hosszú élettel mind egészséggel és ez jövő szent Karácsont is viraszsza lelki örömére nagy ságtoknak. írtam Patakon 14. decem­bris Anno 1641. Nagyságodnak alázatos káplánja STEPHANUS TOLNAI p. e. p. KÜLÖNFÉLÉK. * Zsedényi Ede urnák, a hazai evang. egyház egyetemes főfelügyelőjének ő Felsége a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. * A kunágotai helv. hitv. egyháznak ő Felsége templomépitési célra magán pénztárából 200 ftot adomá­nyozott. * Lelkész választás. Örömmel értesültünk a na­pokban, hogy a szathmári ref. egyházba lelkészül Ta­bajdi Lajos bereg-böszörményi lelkész választatott meg. Tudva van, hogy szathmári egyházunknak különbféle szempontból mily fontos a helyzete s hivatása, azért mél­tán örvendük, hogy egy ily fontos állomásra a fentneve­zett lelkész ur hivatott meg. * A pesti reform, egyházmegye segédgondnokául bold. gr. Teleki Sándor helyébe M a d a s Károly egyh. ker. tanácsbiró ur választatott. Ismerve Madas urnák vallásos buzgóságát, minden nemes ügy iránti áldozatokban nyilatkozó lelkesültségét, szerencsét kíván­hatunk e választás alkalmából a pesti egyházmegyének De szeren­csét kívánhatunk azért is, mert nála a jelen választás alkalmával is oly embarras de rí hesse fordul elő, minőre ritka egyházmegyében van példa. * Kérelem a solti ref. egyházmegye t. lelkészei és gyüleke­zeteihez ! A nagy-kőrösi lyceumi és tanítóképző' intézett tápintézet javára adakozásra felhívó levelünket a közelebbi napokban küldjük szét. Fölkérjük azért e lapokban is a nevezett egyházmegye t. lel­készeit és gyülekezeteit, hogy küldendő levelünket figyelembe ve­vén, a segélygyüjtést minél eredménydúsabbá tenni szíveskedjenek ; annyival inkább, mert növendékeink között számosan vannak, a kik pályájukat csak a nemesszivű adakozók anyagi támogatása mellett folytathatják és végezhetik. Az egyes gyülekezetekből bekü'dött ado­mányokat ezen lapok hasábjain nyugtatványozzuk. Nagy-Kőrös, 1875. nov. 10. A tápintézeti választmány megbízásából Magyar Antal, ta­nítóképző intézeti igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents