Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-07 / 45. szám

godnak segítségére, örömére és szolgálatjára adott. írtam Sáros-Patakon anno 1641 die 15 április. Nagyságodnak alázatosan szolgáló káplánja STEPHANUS TOLNAI, p. e. p. K ü 1 c i m : Illustrissimo ac potentissimo principi domino Georgio Rákóczi, dei gratia regni Transylvaniae principi, partium regni Hungáriáé domino, Siculorum comiti, magnó ecclesiae orthodoxae protectori etc. domino et patrono meo longe clementissimo. Kivül: 22. április A. J. 1641. (Az egész levél Tolnai irása.) (Az aláhúzottak I. Rákóci Gy. kezével.) (Eredetije a m. k. kamarai levéltárban.) (Folytatás köv.) Külföldi egyház és iskola. A schveici lelkészi kör gyűlése St.-Gralleiiben, aug. 17 -18-án. Ezen gyűlésről a berni „Reform" ezeket irja: A gyiilés első napjának tárgya volt : „A s c h vei ci evang. egyház állása az uj szövetségi törvényhez, különösen a vallástanitást illetőleg! Értekező Pfeifer St.- Gallenből. Ő a jelenkor szükségleteit és követelményeit híven szem előtt tartá, a mennyire t. i. nagyon is konservativ álláspontja megengedé; személyes nézeteit érthetően, világosan és nagy éllel állitá oda. Állításai mindazonáltal fájdalommal illetnek, ha látjuk, mennyire erőlködik ezen férfi a keresztyén gyülekezet körül az igazi, sem szűk, sem tág kerítést megvonni, a hozzátartozás mesterséges feltételeit felállítani, és az abból való, egyes esetekbeni kizárást, mint parancsoltat, oda állítani. Furrer és Lang azonnal sorompóba is szálltak vele, amaz inkább praktikus, emez inkább theoretikus okokból igyekezvén a keritést lerontani. A liberálisoknak ezen közönyösségökben vagy in- -kább ellenszenvükben az egyházhoztartozás minden külső feltételei ellen, a positivisták természetesen csupa világiasságot és emberfélelmet látnak. Valóban csodálatos, mily rövidlátók Ők e tekintetben! Nem látják be, hogy az egyesnek szabadakarata, melyre mi az egyházat mint egyedülire építjük, nem leromboló, hanem felépítő gondolat ; nem akarják belátni, hogy minden egyházias élet, melyet ők magok hoztak létre, minden jó és nagy, melyet teremtettek, csak ezen szabadakaratnak, nem pedig az ő eszközeik és eszközöcskéiknek köszöni lételét. Igen, ! ők annak, a mit céloznak, épen ellenkezőjét érik el : ha a keresztséget és a konfirmátiót egyházi törvénnyé te- ! szik, ugy nem valami magasabb jelentőséget adnak azoknak, sőt megfordítva, megölik ezen szép keresztyén erkölesöket; mert erkölcs és törvény halálos ellenségek ; ha nem hiszünk az erkölcs hatalmában és törvénnyel 1 akarjuk támogatni, akkor felháborodik az erkölcs és megtagadja szolgálatát; akkor azután lássa a törvény mennyire megy anélkül. Továbbá az értekezés érinté a viszonyt a feleke zeti és államegyház között is. A szerepek itt felcserélve vannak: a positivisták az egyes gyülekezetek teljes függetlenségét követelik, mig ellenben a liberálisok, előre látva a dolgokat, melyeknek jönni kell, az egyes, különben önmagokban szabad gyülekezetek egyesülését hangsúlyozzák, hogy igy a szegényebb gyülekezetek ezen az úton élvezhessék a gazdagabbak testvéri szeretetét és segélyét. Nunc venimus ad fortissimum : a vallástanitásnak jövőben mikénti alakulására! Itt ugy állanak a dolgok : Zürich és St.-Gallen kantonokban ugy szólván egyhangúlag, Appenzell és Bündenben túlnyomólag azon véleményben vannak, hogy a szövetség-gyülés, az uj szövetségi törvény 27. §-át oda fogja magyarázni, miszerint minden vallástanítás az iskolából kizárandó. A positivisták örülnek rajta, félig 'kárörvendők, félig igazán örülnek, miután ebből az egyház és iskola közti összeütközés mellőzését és az egyes egyházak szorosabb összefűzését és nagyobb befolyását reménylik. A liberálisok a vallás nélküli (religionslos) iskolában inkább egy mellőzhetlen szükségességet, mint vívmányt és áldást látnak ; nem kételkednek azon, hogy a lelkészeknek lehetségessé fog tétetni a kisebb gyülekezetekben a vallástanitást egészen átvenni és a nagyobbakban a szükséges segéderőket megtalálni ; arról is megvannak győződve, hogy a legtöbb szüle ily vallástanitástól nem fogja elvonni gyermekét. (Lang.) Kivételt képez a többi keleti Schveictól Thurgau, melynek legújabb iskolatörvénye a vallástanitást, mint szakot, megakarja tartani az iskolának. Furrer, Uszterből, Zürich kantonában, lelkének egész erejével csüng a felekezet nélküli (kofessionslos) vallásoktatáson és melegen ajánlotta ezt St. Gallenben, mint ezt különben már tevé jeles könyvecskéjében is. Nézetéhez csatlakozik madjnem az egész nyugoti Schveic, a francia Schveicből Waadt, mig Neuenburg és Genf inkább Zürich és St.-Gallennek már fentebb emiitett nézetéhez hajolnak. A kimenetelt valószínűleg a kath. Schveic fogja megadni. Nem szenved kétséget, hogy a jelenlegi szövetségi gyűlés kath. tagjainak többsége a vallástanitásnak az iskolából való kizárása mellett fog szavazni, de az sem szenved kétséget, hogy a kath. nép többsége ellene fogna szavazni. Különben föltéve, mondá Ammann, hogy a vallástanítás az iskolából kizáratnék valami által, mit vallásnak neveznek, az bizonyára minden más volna, csak tanitás nem a vallásban. Inkább tehát semmi vallástanítás, mint ilyen! Ez meglehetős hű képe a helyzetnek, melynek tisztázásához még sok kell! Mindenesetre a személy-kérdés : vajon a tanitó vagy a lelkész adja-e az eddigi vallásoktatást az iskolában, itt másodsorban áll a tárgyi kérdés mögött; vajon a vallás ezután antárgy legyen-e az is-