Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-24 / 43. szám

ki nem fogunk mehetni, mivel ugy történhetik öt hét alatt itt országunk gyűlésének kell lenni; hanem ha kegyelmed nem nehezteli az fáradságot itt is kegyelmesen látjuk kegyelmedet. Az gazdaasszony állapotja sem engedné meg ezután négy hétig is talám, hogy mi innen elmehetnénk. Szegény Valerius uram halálát elsőbben Praefeetus uram leveléből értettük vala, szánakoztunk is rajta. Az mi dolgunk és szónk csak az : Fiat voluntas Domini. Ezzel mindnyájan tartozunk, s által is kell rajta esnünk: mi azon leszünk, szegénynek árváihoz illendő kegyelmességgel legyünk, sőt ha fiai már alkalmatosak az Tanításra, ha mindeniket nem is, de egyiket taníttatni fogjuk mindgyárást, s mindaddig, valamíg emberkorbéli állapotjára juthat, gondját viseljük. Szép halállal, s vallással holt szegény meg, adjon Isten boldog feltámadást neki. Qui in reliquo gratiose propensi manemus. Dátum in Civitate nostra Colosvár die 28. Decbr. Anno Domini 1639. G. RÁKÓCZY, S. k. Cím. Reverendo Stephano Tholnai ecclesiae Sárospatakiensis Pastori primario etc. Fideli nobis dilecto. (P. H.) (Eredetije a m, kir. kamarai levéltárban.) XXXI. Az ur isten stb. Váradon beadott memorialeját kegyelmednek egynehányszor olvasván meg utunkban, az mi elménk azon nyugodtunk volna meg: az első s második punctban, illendőbb volna azokat kegyelmednek magának proponálni az ecclesiának az Christophorus alkalmatosságával, mintegy tanácsot kérdvén kegyelmed az ecclesiatól, in tali easu ezután mint kellene magát viselni az olyanokhoz, kik halálos betegségekben megtérvén religionkra, s kívánni fogná az urvacsoráját, kellessék-e, nem-e adni. Ebben az ecclesia mi ugy halljuk azt fogja cselekedni azaz mi az megrentent szívű embereknek vigasztalása s üdvössége kíván, s reá is fog menni. Ebből mindjárt az a kérdés fordulhatna elő, hát az hit cselédinek, kik élőbbén is éltek az urvacsorával, halálos ágyban feküvén, mért nem kellene éltetni, hiszem azt az bölcs isten az bűnösöknek szerzette, itt benn az halálra sententiázottnak is odaadják, de ugy azért ha életében élt vele, sokszor gí nem utalásból mulaszta el avval való élést. Kegyelmed ezt megindítván, azután mi is jobb móddal segíthetnénk az dolgot, mert ha mi indítanánk, soha el nem hinné az ecclesia, nem kegyelmedtől vagyon, collegájának nagyobb hántására lenne, jíine is az is ki belőle mintha nem maga, hanem mi viselnénk az kegyelmed conscientiájára gondot. Az második artieulusnak, kiről ezután informáljuk kegyelmedet bővebben ; az harmadiknak penig örömest. Az betűöntő kívánságáról kegyelmed mennél hamarabb tudositson; magyar postillának kinyomtatásától is nem vagyunk idegenek. Az utolsó 5 punctomról ezután tudósítjuk kegyelmedet. Elhittük kegyelmed communikalta Debreczeni püspök uram levelét, s eszében vehette, itt benn is ő kegyelmének nem tetszik az Tolnai János magaviselése, s ha magát meg nem emendalja, s az mi s az ecclesia akaratja alá nem bocsátja, s igy akarja viselni továbbra is magát, mi esztendeje eltelvén elbocsátjuk. Mi isten áldásából most is békével vagyunk. Adja isten stb. Dátum in civitate Medgyes die 10 novembris Anno 1640. Gr. RÁKÓCZY, m. p. Kii leim (más kézzel) Reverendo Stephano Tolnai, Ecclesiae Civitatis nostrae Sárospatakiensis Pastori primario ete. Fideli nobis dilecto. (A levél I. Rákóczy Gy. irása.) (Eredetije a. in. k. kamarai levéltárban.) (Folytatás köv.) Külföldi egyház és iskola. (Vége.) P 1 o e s t, aug. 20-án. Szánandó nyáj, testben és lélekben beteg pásztorával. Ki ne szemlélné gyönyörrel a virágos mezőt, a szép természet isteni kezekkel hímzett szőnyegét? Ellenben, kit bűvölne meg, a süppedékes, mocsáros lapály ? Nehéz ott kiokosodni, hol a fő és tagok meghasonlának egymással. Reggel 9 órakor összehivattam az elöljárókat. S tanácskozásunkat a kis imaházban, hogy annál méltóbb és higgadtabb legyen, következő könyörgéssel kezdém : Oh szent atyánk tekintsd meg földedet, E vándor-csillag'árva népeit. A ki keresztet hord ártatlanul, Enyhítsed annak szenvedéseit! Óvd lelkét a sérvektől lángolót S támassz neki népedben pártfogót stb., stb. Kineveztetési okmányomat felolvasván, a helyi viszonyok és körülményekre fordítottam a figyelmet. Miután a méltóságos igazgató-tanács, az egyház és lelkész közti viszály kioltását már az executiv hatalomra bízta : ezt a tárgyat érintetlen hagyám. S a tanítás ügyére térve át: a fenforgó viszonyok közt, fájdalom, de csodálni nem lehet, mikép egy év óta 37 gyermekből egy sem iár az iskolába. Kértem az elöljárókat sorsuk mivoltával próbálnának kibékülni, s valamikép egy segédet állítani a lelkész ur mellé, ki végre is elfogja ismerni, hogy segéd nélkül nem lehet. Sőt miután maga is kívánja: a kölcsönös türelem és engedékenység, az egész Romániának egy pontján sem teremne szebb rózsát, mint épen a ploesti egyházban. Erre az elöljáróság — mondhatom, hogy mindén ellenkezés nélkül — átadta a leveleket, melyeket a lelkésztől elfogott. S hog.' semmiben egymást ne gyanúsíthassák, meghagytam mikép ezentúl, minden fontosabb levelet közös elolvasás után, -zá janak az egyház ládájába, melyhez külön egyikük sem férhet. Figyelmeztetéseimet kész szívvel fogadták s magokat a méltóságos igazgató tanács tapasztalt és maradandó pártfogásába aj ánlák. TOJIK A KÁROLY.