Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-10 / 41. szám

1311 1312 paráznaság, hazugság, ócsárlás, átkozódás, haszontalan beszéd, kincsvágy, gonoszság, minő az irigység, harag és boszuvágy, végre téves nézetekre, minő a balhit, kételyszomj és eretnekség. Hihetőleg a tartalmilag Buddhatói származó Sutra 42 tétele az Upásaka-król igy szól : Az Upásaka-k, kik amaz 5 testtől el nem állanak, és tizfélekép erényt gyakorolnak, bizonyára azoknak gyümölcseiben részesülnek. Ennek folytán mindegyiknek kötelessége, tiszta, azaz, szenvedélytől ment becsületre méltó, mértékletes és csendes életet folytatni; a kikerülheti en bajokat megadással elviselni ; bántalmazásokat, sőt még az ellenségtől vett halált is békén és gyűlölség nélkül elhordozni; irgalmasságot, részvétet és szolgálatrakészséget a felebarát iránt gyakorolni. A buddha moralban, mint a keresztyéniben az érzület az első, azután jön a külső tett; az erény a megszenteltetésbol származik. Mindegyiknek hivatása, hogy a lét fájdalmait magára és embertársára nézve minél könnyebben elviselhetőkké te gye. Kötelességök az istenség iránt nem fordulnak elő, miután Buddha minden isteni lényt ignorált ; csak magunk és felebarátainkra vonatkozó kötelességekkel találkozunk. Amazok magokban foglalják azon kötelmet, hogy a lelket megtisztítsuk; ezek, hogy minden élőlényt szeressünk. Ezen általános lényszeretet a buddhaismus charakteristikona; magában foglalja nemcsak az emberek iránt való szeretetet, hanem még az állatokra is kiterjed, a minek következtében később mértéket nem ismerő lett. Ezenfelül Buddha nem puszta humanitásra tanított, az érzelemben nyilatkozó humanitásra, hanem tettbeli felebaráti szeretetet is követelt övéitől, mi több, hogy az ellenséget is szeressék. Egy régi legenda azt beszéli, hogy Kunála, A§őka király fia, u ivei mostoha anyjának szerelmi ajánlatait visszautasította, annak intriqueái által arra ítéltetett, hogy szemei kiszurassanak. Mégis imádkozott anyjáért mint vak, és később, hogy a meggyilkoltatás büntetése alól fölszabadittatott, fia könyörgéseinek köszönheti. Később a buddha tilalom és parancsolat mellé, Buddha nevében egyéb sarkalatos erények is csatoltattak, melyek a buddha tanítványokra kötelező erejűek voltak. Ilyenek: a részvét, azaz a teljes odaadás embertársaink javára ; m o ralit as, azaz minden kívánság kiirtása! türelem mint a roszakarat elnyomása; bátorság vagy e n e r g ia, mint minden erényeink szülőanyja ; továbbá szemlélődés, mint a folytonos javulásra vezérlő ismeretforrása; végre bölcsesség, mely az eszkö/.öknek lelkiismeretes fölhasználásából áll a Nirvána elnyerésére. A Buddha erkölcstan általánosan csak „tan"-nak vagy ,,ut"-nak neveztetik. BOGNÁR ENDRE, ev. lelkész (Vége köv.) BELFÖLD. Ftdő Dr. Szeberényi Gusztáv bányakeriüeti ev. su perintendens ur egyházlátogatása Nógrádban. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap", f. év 38-ik és 39-ik számában, tiszt. Putz Lajos nógrádmegyei ev. esp.-jegyző ur leirta ftdő Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens ur egyházlátogatási útját Alsó-Nógrádban; szabad legyen nekem nt. Szerkesztő ur beeses engedelmével kedves barátom, t. Putz Lajos ur leirását kiegészítenem a Felső-Nógrádban véghez vitt „canonica visitatió" rövid leírásával. Ott folytatom a hol t. Putz Lajos ur elhagyta. Salgó-Tarjánban f. évi aug. 30-kán d. u. érkezett meg a ftdő superintendens ur, holott is akkor iktattatott be tiszt. Ruttkay Sándor ur, a s.-tarjáni újonnan választott lelkész papi hivatalában. Innét vasúton utazott ő főtisztelendősége Losoncig, hol a tisztelgő losonci hivek jelenlétében, ftdő Trsztyánszky Ferenc losonci lelkész ur papi egyenruhában üdvözölte az átutazó magas vendéget, ki is miután a szíves üdvözletet megköszönte, Kálnó felé folytatta útját. Káinóra nt. Csernovits ur diszes fogatán utazott a ftldő püspök ur. A harangok zugtalc, a hivek szent énekeket énekeltek ; este nagyszerű kivilágítás és fáklyásmenet rendeztetett. Másnap délig Nagy-Falu filia örülhetett főpásztora jelenlétének, délután Kálnón a jegyzőkönyv olvastatott. Megemlítendő (a jegyzőkönyvből,) hogy a kálnói egyház még a XVI-ik században keletkezett, és hogy az istenitiszteletet zsoltárokkal kezdik. Röviden, de kitűnően szónokolt a helybeli lelkész, nt. Bartliolomaeidesz Gyula nógrádmegyei alesperes ur ezen szentírási szöveg alapján: „Én és házam dicsőíteni fogom istenemet" (I. házamban, II. a templomban, III. cselekedeteimben.) Utána a ftdő főpásztor ur szólott s beszédéből kitűnt, hogy ő a szónoklat és biblikus ismeret nagymestere ; beszédje végén megáldotta a népet. Poltár felé utaztában, a poltári határon nt. Osztrolucky Mihály volt poltári lelkész üdvözölte a ftdő superintendens urat magyar és tót nyelven. Majd élénk tarack dörgés között Dolephan István körjegyző szólott, a körjegyzői társközségek nevében. Poltár egyházi épületei kitűnő karban vannak, mi nem csekély mértékben nt. Osztrolucky Mihály ur érdeme. A lelkész t. Alexy János ur sáfárkodásával a ftdő püspök ur meg volt elégedve. Sztik Gusztáv urat, a poltári egyház derék tanítóját a ftdő püspök ur megdicsérte. Cseh-Brezó huszita eredetű népe mindent elkövetett főpásztora illő fogadására. Feddhetlen jellemű lelkésze t. Sztolár György fiatal tűzzel prédikált. Beszéde szívhez szóllott , mert szívből eredt. A főleg öltözködésben feltűnő fényűzés miatt a hivek egy kis atyai megintésben részesültek főpásztoruk részéről, kivált miután a roskadozó paplak egy újnak felépitését sürgeti. A diszebédnél, melynek előállításában a t. lelkézs ur