Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-03 / 40. szám

dogitott tanitók. Az intézet volt növendékei között egyetlen egy van, s az is Parisban, ki évi 2806 frk fizetést huz." A tanitói fizetések nagy többsége 600 frkon tul levén látható, mily hajmeresztő nyomorral kell azoknak a szegény embereknek küzdeniök, s mily áldozat tőlök, ha élőtöket még igy is ennek a sanyarú pályának szentelik. A legtöbb tanitó aztán ugy segit magán, hogy egyszersmind irnokoskodik a maire mellett, bár e mellékes foglalkozásért megint csak ritka ember kap 100—200 frkot évenként. A végzett növendékek képesitő vizsgálata, mint emlitém, a departementi vizsgáló-bizottság előtt történik. A tanitói oklevél kétféle, u. m. e gy sz erü (simple) és felsőbb (supérieur ou complet). Az előbbi csak alsóbb elemi osztályok vezetésére jogosit. Ennek elnyeréseért a következő tantárgyakból kell vizsgálatot tenni: 1. h i t-és erkölcstan (sz. történetek, egyháztörtén., katekizrn.. és bibliaismeret); 2. egyszerű és szép olvasás, szók és mondatok értelmezése, kéziratok olvasása és latin olvasás (!); 3. folyó-gömbölyded, és batard irás vastagon, félvastagon és véknyán (!); 4. a francia nyelv elemi, nyelvtani és logikai elemzés, helyesírás és irály; 5. számítás egész és tört (tizedes is) számokkal, a métre-rendszer*, 6. Franciaország történelme és földrajza a nagy események részletes elsorolásával; a másodrendű események tekinteten kivül maradnak. Ime, ennyivel képesitik az elemi tanitót. A felsőbb képesítés négy külön csoport szerint történik. Az első csoport tárgyai: 1. mennyiségtan, a kereskedelem és ipar gyakorlati műveleteire alkalmazva, gyökvonás, az algebra elemei; 2. könyvvezető s ; 3. elemi sik- és térmértan, földmérés, tagosítás és vizszintezés ; 4. mértani rajz (díszítések és gipszminták rajzolása is) ; 5. ének elméletileg és gyakorlatilag. A második csoport tárgyai: 1. az egyetemes történ. és földrajz elemei*, Franciaország részletes történelme ; 2. természet- és vegytan, meg természetrajz a gyakorlati élet szükségeihez mér| ten ; 3. kertészet, gazdaság-, ipar- és egészségtan; 4. tornászat, melyről azonban az igazgató levelében azt irja, hogy e tárgy eddigi művelése alig érdemel figyelmet ő nálok. A harmadik csoport tárgya pusztán a rajz, u. m. utánzatok, tájrajzok, gipsz és domború képek rajzai stb. A negyedik csoport tárgyai az é 1 ő n y e 1 v e k, u. m. a német, angol és olasz együtt, vagy egyenként a jelölt választása szerint. Ennyiben foglalható össze röviden mindaz, a mit a dieulefit-i tanitó-képzőről ez úttal elmondhatok. Csupán egy dolgot kivánok még kiemelni, mint olyat, a melyet nálunk sem ártana utánozni. Dieulefit-ben ugyanis az a szokás, hogy az állomásra lépett végzett növendékek élőnk levelezést folytatnak az intézet igazgatójával. Elmondják viszonyaikat s az eléjök gördülő nehézségeket, elbeszélik tanitói eljárásuk módját és sikerét, s esetleg föltárják előtte tévedéseiket is, és útba igazítást kérnek, mit rendesen meg is kapnak. Történik nem egyszer az is, hogy a volt növendékek ellenvetéseket, kifogásokat is tesznek egyik s másik volt tanárjuk módszere ellen, s vagy győznek, vagy meggyőzetnek. Az igy beérkező leveleket az igazgató oly gondos figyelembe veszi, hogy „Rapport"-jában szórói-szóra is idézi azoknak érdekesebb pontjait, ez által is láttatván, hogy az intézet és annak volt növendékei folytonos szellemi közösségben állnak egymással, s ez uton is igazolván a fenntartó testület előtt az intézet irányát, szellemét és működésének eredményeit. S ez a levelezés minden bizonynyal csak jó gyümölcsöket teremhet annyival inkább, mivel minden jel oda mutat, hogy az intézet I falain belül fontosabb dolognak tartják azt, hogy bizonyos számú fiatal embert kenyérkereséshez juttassanak, mintsem, hogy a nemzet gyermekei számára alkalmas tanítókat képezzenek. De e néhány sor csak egyszerű ismertetés akar lenni a bírálatot jobbnak látom a szakértő olvasóra bízni. KIRÁLY PÁL. m^hkm IE3 md&mm Buddha mint a Krisztus elöfutója. Hogy a keresztyénségben a legenda szerint a valótörténettől, a monda mesés elbeszéléseit a való igazságaitól megkülönböztetni annál könnyebben tudjuk, szükségünk van azössz ehasonlitóvallástudomány szövétnekére, melylyel kezünkbe helyes választást fogunk tehetni a történeti igazságok magva és az azokat fölcicomázott, a képzet virágaival fölékesített emberi találmány által szőtt tetszetős ruha között. Ez okból egybevetem a Buddha tant a keresztyénség tanával.*) Midőn a 13-dik század közepén, az első európai utazók, Carpini Piano és Ruysbroeck Vilmos, mindkettő a Minoriták rendjebeli szerzetes, a Mongol nagykhán udvarán megjelentek, bámulva csudálták amaz összhangzást, melyet a Buddhismus és a róm. katholicismus közt találtak. Ugyanazon istennek szentelt papuralom, élén egy-Lásd: Buddha vallása Koeppen 1. köt. Berlin, 1857. és mások, ugy szintén Hetzel Buddha, ein vorlauf. d. Christus Prot. K. Z. Nr. 34.