Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-26 / 39. szám

nem mutatkoznának, melyek szerint felszinen kapkodást, ujitási vágyat, tüntetési feszt alakváltoztatási rohamot lát meg a lelkeken. Hagyja el, hadd mozogjunk, küzdjünk, győzni fog elébb hátrább a mi jobb, soha sem kell kétségbeesni egyes embernek az emberiség boldog jövendőjén, mert az egész az utat bizonyára megfogja találni, ha egy ideig sikerül is a józan haladás elé torlaszokat állitani. író gyönyörű épithetonokat szór a fenebb idézettekben a modern irány követőire, szép dolgok egy értelmes ember tollából, s ha még hozza vesszük a keringő játék paripáját, mi, hogy mi legyen, bővebb magyarázat kell vala hozzá, de a csalfa zászló elég vastag s nyelvészeti józan fogalommal össze nem férhető kitétel. Ezen tudós hangon szólani szerető irót valóban el foglalták az általa észlelt és hitt kórjelek s talán, azon betegség ragadtatta meg a tollat vele, bocsánat! mindé" nütt az ön szavaival élek, mert a nihilismus vádján átsikulván, hitvallásomat, irányomat, a csúcsára forditott pyrámishoz hasonlítja, tehát szerinte az alap ez : hogy van isten ; — hát az én dolgozatomban nem az-é az alap ? egészséges gondolkozás előtt mindegy, az igaszságokat akárhogy rendezzük, csakhogy logicai menet legyen elrendezésökben; hiszen az erkölcsi világrend fennállhatásának okául, alapjául én is az istenbeni hitet állitom, s ha a kisebb igazságokból fel felé menve, logicai rendszerént a nagyobb igazságon állapodom meg, azt csak beteg ész akarhatná reám sütni, hogy az okozatot felcseréltem a főokkal, sőt ezt amannak alá rendeltem. De az észrevételek irója alább éppen abban hibázott, a mit reám akar erőszakolni, midőn a Rom. 1, 20. versét tudóson akarja magyarázni s igy szól: Ez azt teszi, isteni léte s mivolta érzékileg stb. no már ezen magyarázatban igazán alá van rendelve a fő ok a világ alkotmányának és az erkölcsi világrendnek, mert a világ alkotmányából és erkölcsi világrendből lehet megérteni azt, iró szerint, én pedig azt mondom, hogy az isten hitének előbb kell lenni, mint az erkölcsi világrendnek, mert az isten mint közatya hite vezérel az erkölcsi világrendre, s a mig isten boldogitó hite nem lelkesíti keblünket, addig még fogalmunk sem lehet a világ bölcseséggel elrendezett alkotmányáról és erkölcsi világrendről, mert isten hite nélkül mindezeket csak a történetnek vagy vak esetnek tulaj donitanók, ha én tehát hátul tettem a nagy igazságot v. főokot, az isten hitét, ez csak logicai rendezet, de látható ott, hogy mit tettem alapul ? Ezen csúcsára forditott pyrámisban még ama nagy hanggal kimondott „szó halmazba burkolt, s hegyére állított" stb. kitélekről is van egy pár szóm: nem tudom, hogy egészséges észjárás minő szóhalmazt láthatna ott, hol minden egyszerűen, sőt tömötten van kifejezve, annyira, hogy ezen alig 14 rendet tevő csúcsára állított pyrámisban legalább is 8 világos igazság van kifejezve, továbbá „vagy ha a keresztyénség biztos talajjáról" stb. nem tudom, hogy a naturálismust mikép vehette észre dolgozatomban, hiszen ott annak még csak árnyéka sem mutatkozik ; erre egyéb megjegyzést nem tehetek mint azt, hogy némely ember mindenütt többet szeret látni a valóságnál, s ha én „a naturáüsmus szóvirágos mezejére át lépni kívántam" volna, akkor bizonyára az erkölcsi világrendet nem sürgetném a Jézus elvei stb. alapján, mert természetesen a naturalismus felsőbb inspiratiót nem enged meg, mi pedig a Jézusra nézve elfogadjuk azt, midőn oly elveket mond ki, melyek a társadalmakat átalakították s az emberiségnek az egyetemesség terét felnyitották. Köszönöm azon megtiszteltetést, midőn mondja alább „szóvirág gondolatfüzér az" stb. melylyel arcul vágja előbbi azon mondását, hogy szóhalmaz, mert szóhalmazban logicai rend és menet nem igen van, gondolat-füzér pedig logicai rendet tételez fel; de azt nem engedjük meg, a mit ő is csak feltevésképpen hoz elő „ma egy, holnap más alakban alkothat az elme" efféle hatás mesterséget addig ne hozzon fel, mig nincs tapasztalata arról, hogy ma igy, holnap másként alkottatott valami. Nem tudom minő positivitást kiván, nem elég positivitás az erkölcsi világrend, isten hite ? stb.; de időzzünk egy keveset a positivitásnál is. A positivitás ellentéte a negatio, ahol negatio nincs, ott szükségkép positivitás szerepel, tehát az általam felállított hitvallásban vagy állásponton a negationak semmi nyoma nem levén, elég positivitás mutatkozik ; vagy ha a posotivitást abban az értelemben akarja kivánni, hogy az ha ma igy van, holnap másként ne lehessen, meglehet győződve, hogy az erkölcsi világrend hitét és fennállhatását más alapon nem vetjük, hanem azon a ki egyszer vettetett, 1. Kor. 3., 11. vagy ha még tovább megyünk, talán positiv vallást kiván tőlünk, akkor, midőn önök célja reánk nézve a kiközösítés, azon értelemben sincs igaza, mert ami álláspontunk a protestántismus s annak kebelében vallásunk a ref. felekezet, tehát az elég positiv, s ha e positiv vallás kebelében egy erkölcsi világrend minél szélesebb talajra való állítását, az erkölcsvallása élet felelevenítését, éltetését munkálni szent célunk , akkor is a positivitás ösvényén haladunk. Azt pedig, I „hogy a szellemiekben is a positivitást igénylő" stb. helybe nem hagyhatjuk, mert a vallás terén a nép tanitásására nemcsak a positiv ut üdvös, hanem üdvös a negativ ut I is, és a nép némelykor a negativ uton inkább tanulhat, mert jól esik neki, midőn az istenről azt mondom, hogy az ő gondolatai nem olyanok mint a mi gondolataink, az | ő utai, mint a mi utaink. Mondja iró „továbbá az alak kedvéért feláldozza e hitvallás a keresztyénség második tételes igazságát a Jézus Krisztus messiási küldetését." A messiás szó héber eredetű s annyit jelent mint felkenetett, s ha az uj-szövetség szellemét vesszük fel, bizonyára e hitvallás nem áldozza fel a Krisztus messiási küldetését; sőt a Jézus messiási küldetése elég érthetően van kifejezve, midőn elvei és példája szerinti élet sürgettetik, mert Rom. 13., 14. mondatik: öltözzétek fel a Krisztust, Ján. 4., 25. tudom, hogy a messiás eljő, és mikor eljő mindenekre 59*