Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-24 / 4. szám
III. a) Váltó- és kereskedelmi jog. b) Büntető jog és eljárás, c) Magyar po'gári törvénykezés. B) Államtudományi szigorlatok. Az államtudományi tudori fok elnyerésére két szigorlat állapittatik meg, melyeknek tárgyai a következők, u. m. I. a) Bölcseleti jogtan a tételes nemzetközi joggal, b) Egyházi jog. c) Magyar közjog, d) Politika. II. a) Nemzetgazdaságtan és pénzügytan, b) A magyar és osztrák állam statistikája, Európa főbb államaira való tekintettel, c) Magyar közigazgatási jog, beleértve a pénzügyigazgatási jogot. A szigorlatok csak ezen meghatározott sorrendben és a következő szigorlatok csak azon tudományegyetemnél tehetők le, melynél a túdorjeiölt az első szigorlatot kiállotta, valamiül az ismétlés is csak azon tudomány-egyetemnél történhetik, melynél a túdorjeiölt visszavettetett vagy ismétlésre utasíttatott. Azon jogtudorok, kik ezen szabályzat szerint az államtudományi tudori fokot is elnyerni óhajtják, csak egy szigorlatot kötelesek letenni, s ennek tárgyait a politikával együtt a II. államtudományi szigorlat tárgyai képezik. A jogtudorság teljesen pótolja a jogtudományi-, és az államtudományok tudorsága az államtudományi államvizsgálatot. A nagyobb rendekkel biró egyháziak számára fennálló kanonjogtudorság, valamint anuak megszerzésére az 1866. évi febr. 23-ikán kelt legfelsőbb elhatározással előszabott módozatok, a kolozsvári egyetemre nézve az 1874. évi március 6-án 5643, sz. a. kelt miniszteri rendelettel megállapított módosítással, egyelőre további érvényben hagyatnak. Ezen szabályzat, kihirdetése után azonnal hatályba lép ; kik azonban egy vagy két szigorlatot bármikor ezelőtt már letettek, és még egy vagy két szigorlatuk hátra van, vagy kik 1875. végéig a szigorlatokra jelentkeznek, az eddig fennállott szigorlati rendhez alkalmazkodhatnak ; azonban ezekre nézve ha mózes-vallásuak is, a kanonjogból, és valamennyire nézve, kiknél a jogtörténelmi szigorlat hiányzik, a magyar közjogból való szigorlat kötelező; minden fel nem avatott szigorló végre az Írásbeli értekezésre nézve a 16. és 17. §§. intézkedése alá esik, és felavattatását csak a 19. §-ban kivánt feltétel esetében nyerheti meg. A néptaniók nyugdíjazása. A képviselőház tanügyi bizottságának albizottsága, melynek a közelebbi napokbau folyt tanácskozásait oly élénk érdekeltséggel kisérte az egész sajtó, — a mult hét végén bevégezte munkálkodását, s e munkálkodása eredményéről szóló jelentését közelebb a tanügyi bizottság plénuma elé terjesztendi, mely azt hihetőleg a pénzügyi bizottsággal együttesen veendi tárgyalás alá, honnét ha kikerül, talán a ház sem fog sokáig késedelmeskedni annak törvénynyé emelésében, annyival is inkább, mert a számitások megvizsgálására felkért szakértők nyilatkozata szerint a tanügyi albizottság által elfogadott Molnár-féle néptauitói nyugdij-javaslat pénzügu tekintetben kivihető a nélkül, hogy belőle az államra bárminemű veszély, vagy veszélyes kockázat hárulna. Miért is helyén valónak látjuk az elfogadott terv főpontjait a „Hon" után megismertetni olvasóinkkal e következőkben : A nyugdíjra jogosított: Minden okleveles óvó, elemi s felső népiskolai rendes és segédtanitó, ugy szintén az ily alkalmazásban levő nők is, s hozzájárulhatnak a nem állami tanitóképezdék tanárai. (Az állami tanitó-képezdék, valamint az állami középtanodák tanárairól az állam gondoskodott eddig is.) A nyugdíjra történő befizetésele a következői: a) minden fentebb emiitett tanitó, hivatalba léptekor, egyszermindenkorra, 40 évi szolgálat után nyerendő nyugdijösszegének 5°/0 -ját fizeti; b) minden magasabb állomásra előlépő tanitó, kí ennek folytán 300 ft, 400 frt nyugdíjra tart igényt, egyszermindenkorra a különbözet 50 %-át fizeti; c) évenként az óvó, elemi rendes és segédtanitó 6 frtot, felsőnép s polgári tanitó 12 frtot fizet; d) minden iskolafenntartó, minden tanítójáért évenként 12 frtot; e) a mely község iskolai telek szerzésre vagy iskolaépítésre államsegélyt kap, a nyert segélynek 15 évig 3°l0 -ját fizeti; f) az alapot az állam egészíti ki és pedig e hozzájárulás a fölvett legpontosb statistikai adatok és legszigorúbb számítás szerint tesz pro 1875 —1877 évenként 50,000 frintot; 1878 —1880 évenként 100,000 frtot; ezentúl évenként 150,000 frtot. Ily és rokon célokra a jelenlegi közoktatási költségvetésben tetemesb összegek fordulván elő, ez az államra nézve ujabb teherrel nem jár. A nyugdíjban való részesítés a következőleg történik : a) az ez után hivatalba lépők, a 40 évi szolgálat után, ha óvók, elemi rendes és segédtanítók 300 frtot; ha felső népiskolai, polgári tanítók sat. 400 frtot kapnak évenként; 10 évi szolgálat után ennek 40°í0 -jáfc s 11 évtől kezdve minden év után 2°|0 -t Végkielégítésül: 5—10 szolgálati év között a maximalis nyugdijösszeg 50°!0 -ját két éven át, s 5 évnél kevesebb időre egyszermindenkorra 50 °/0 -t b) a z özvegyi nyugdíj a férj maximális nyugdijának 40 száztóliját teszi; c) az árvák részére a következő fokozatok állapíttattak meg, és pedig : egészen szülőtlen árváknál, ha csak az egyik szülő volt tanitó, fejenként 50 frt 16 évig, ha mindkét szülő tanitó volt 75 frt; — ha az anya egy gyermek nem számíttatik, a többinéi fejenként 25 frt; mindezen esetekben az árvák gyámpénze nem lehet nagyobb, mint az anya özvegyi nyugdijösszege.
