Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-15 / 33. szám

Az egyházmegyei gyűlés s.-amóti lelkész Terray Gyula a „Népkönyvtárak" felállítása tárgyában kidolgozott és benyújtott korszerű tervezetét elfogadta és azt a f. évi Kassán tartandó egyh. kerületi gyűlésen tárgyaltatni fogja. A tervezet pontjai ezek: 1. Az eszme keresztül vitelére nevezzen ki a kerület egy szükebbkörű bizottságot. Ezen bizottság teendője lesz: a „Népkönyvtár" szerkesztése, szétküldése és a pénztár kezelése. 2. Keresné meg e bizottság — a kerület támogatásával — a ministeriumot, engedélyezné ezen „Népkönyvtárak" terjesztésére a portomentességet. 3. Fordittassék évenként az államsegélyből e célra tetemes összeg. Ez összeg a népkönyvtárak felállítása tárgyában kölcsön volna — addig, mig az egyes példányok elárusitásából visszatéríttethetnék. (1—2 hónap). 4. Legyenek a példányok változatos tartalmúak, a nép míveltségének és hangulatának teljesen megfelelők és nagyon olcsók. 5. Osztassanak ki őszszel — az esperességek utján — a lelkészek kezeibe, a midőn a népnek jobban van pénze, hogy azokat megvehesse. A lelkészek pedig, saját felelősségük terhe alatt terjesszék azokat a legszigorúbb lelkiismeretességgel. 6. Hassanak a lelkészek oda, miszerint az ily módon a nép által megvett egyes példányok — egy családtagtól egy, más családtagtól ismét más példány — szívességből adassanak át az iskolának, a mely iskola a jövő nemzedék számára is — időnként külön szekrényekbe helyezve el azokat — a népkönyvtárnak vesse meg alapját. 7. Köteleztessék a kerület minden lelkésze, tanára és tanítója évenként e vállalatot egy dolgozattal — díj nélkül — segíteni. 8. Tegye kötelességévé minden decanusnak, hogy ezen népkönyvtárak eredményéről, tapasztalt hiányairól, netán célszerűbb kezelési módozatokról évenként egyházmegyéje közvetítésével a kerületnek tüzetes jelentést, illetőleg előterjesztést tegyen. A jövő évi esperességi közgyűlés Nagy-Károlyban fog megtartatni. Nem zárhatom be soraimat a nélkül, hogy köszönetet ne mondjak a nyíregyházi egyház közönségének azon nagyrabecsült előzékenységért, a mellyel az egyházak küldötteit fogadta és ott tartózkodásuk ideje alatt kiváló figyelmébe részesité. TERRAY GYULA, esp jegyző. Pápai ref. egyházmegye közgyűlése aug. 3. Pápán. Elnökök: Stettner Ignác esperes, Szabó György s. gondnok urak. Közérdekűbb tárgyak : 1. Esperes választás. A begyült 24 szavazat közül 23 Stettner Ignác volt esperes urat tisztelte meg 3 évre az esperesi hivatallal. 2. A népiskolai tanterv átnézésére kiküldött bizottság jelenti, miszerint az eddigi, némi uj beosztással megállhat, kivált ha kimondatnék, hogy a 8 hónapi szorgalmi idő helyes beosztása végett octóber 1-től január utoljáig tart az I-so félév, mikor is iskolában az illetők előtt vizsga tartatik, február 1-től május végeiga Il-ik félév, mikor templomban tartatik meg a vizsga. Pápai tanitó Halasi ur igéré, hogy e két félévre a tantárgyakat sept. l-re beosztja. Ezen vélemény határozati erőre emeltetik. A beosztott tanterv bírálatával ugyanezen bizottság bizatik meg. 3. Gyámoldai terv. Egyházmegyénk lévén a kerületi gyűlés által megbízva kerületi gyámoldaterv készítésével, esperes ur, készített tervezetét benyújtotta, mit a közgyűlés magáévá tévén a kerületre felterjeszt. A terv következő : Egyházkerületi gyámoldaterv. 1. Részvényesek vagy tagok az egyházkerületben hivatalt viselő lelkészek és tanárok, kik közül senkinek semmi szín alatt — magát a tagsági kötelezettségből kivonni nem engedtetik. A népiskola-tanítókra azért nem terjed ki e gyámoldai intézkedés, mert rólok az ország gondoskodik. 2. Minden tag, évenként fizet egyelőre 10 forint járulékot vagy részvénydijt. Egyelőre azért, mert az ebből folyó haszon is egyenlő, tehát a tehernek is egyenlőnek kell lenni; és egyenlőn azért, mert a tagok fizetésképessége különböző jövedelmökhöz nem mindenkire nézve arányosítható. 3. Az évenkénti járulékok — a netaláni kegyadomány okkal együtt — folytonosan tőkésíttetnek, és kellő biztosíték mellett, 8 vagy 10 °/0

kamatra adatnak ; vagy ha a többség nagyobb biztosság tekintetéből célszerűbbnek véli, takarékpénztárilag kezeltetnek. 4. 10 éven tul megkezdi a gyámolda osztalék fizetését. 5. Évről-évre — a járulékokkal folyvást szaporodó tőkeépen kamatja osztalékul adatik az illető özvegyeknek vagy váknak. 6. Egyenlő, teljes osztalékot nyer a 10 év után elhalt minden részvényes özvegye vagy árvája. A tíz évnél elébb elhalt tag özvegye vagy árvája évi osztalékából, 10 éve kiteltéig, évenként 10 frt. levonatik, s ez összegek a tőkepénzhez csatoltatnak 7. A rész vény dijakat — egyházlátogatáskor — beszedik az esperesek, tanároktól az igazgatók, és egyházkerületi tavaszi gyűléskor átadják az egyh. ker. pénztárnoknak. 8. Megengedtetik, sőt ajánlatos többszörösen, péld. 20, 30, 40, stb. írtjával fizetni évi dijt vagy járulékot, ehez képest járandván az osztalék. 9. Egyszersmindenkorra lefizetni az évi járulék tízszeres tőkéjét, bármely tagnak szabadságában áll. Jegyzetek a szerzőtől, a) Részletes alapszabály készítésről későbben rendelkezhetik az egyházkerület; b) az egyházmegyék és tanári karok külön gyámoldájának vagy nyugdíjintézetének — évenkénti befizetésekkel leendő további gyarapítása — saját tetszésüktől függ (a pápai egyházmegye, nehogy tagjai kétfelé fizetéssel terheltessenek, mintegy 6000 frt. tőkepénzét megállapítja, s ennek 10 vagy 12 száztóli kamatjából, egy özvegynek 40 frt. osztalékot rendelve, a fennmaradt kamatból 27 lelkésze kerületi gyámoldai évenkénti részvénydíj fizeté-