Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-17 / 3. szám

IRODALOM. * A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve, különös tekintettel Magyarországra Javított, második kiadás. Irta Dr. Kiss Áron, nagykőrösi tanitóképezdle igazgató. Budapest, 1875. Rosenberg testvérek tulajdona Ára 1 frt. 50 kr. — A ritka szorgalmú és termékeny tollú Kiss Áron neveléstörténetének jelen második kiadása csaknem egészen más munka, mint az első, teljesen át van ez alakítva a számos javitás, bővítés és kihagyás által, melyeket midőn szerző a célból tőn, hogy munkáját jobbái hasznavehettőbbé tegye, e céljét el is érte. Különösen a magyar nevelés és oktatás történetét dolgozta át, melynek buvárlata különben is kedvenc foglalkozását képezi. A munka bibliographiai részei szerző szakavatottságáról, irodalmi jártasságáról tesznek tanúbizonyságot. Nemkülönben dicsérettel kiemelendők az életrajzi adalékok, melyeknek összegyűjtésére szerzőnk nem csekély gondot látszott fordítani. Egyébiránt az egész munka iránya, irálya, felosztása, terjedelme teljesen megfelel azon igényeknek, amelyeket egy, iskolai tankönyv gyanánt is használandó szakmunkához kötni szokott a közönség, sőt talán az igényeket - ha nem az egész munkát, de a munkának e;-yes részleteit veszszük tekintetbe — még tul is szárnyalja. * A magyarországi néptanítók második egyetemes gyűlése. (Budapesten 1874. aug. 9—13.) Kiadja a rendező bizottság. Ára 1 frt — E nagy 8-rétü, 376 lapra terjedő kötet magában foglalja az emiitett gyűlést rendező bizottság működésének történeti vázlatát, a gyűlés ügyiratait, naplóját, az egyes szakosztályok tárgyalásainak jegyzőkönyveit s az osztályokban felolvasott értekezéseket. Fekete Károly előadását a siket-némák oktatásáról a népiskolában, a taneszköz-kiállítás leírását, az ötvenes bizottság ügyiratait, a szervező bizottság által összeállított népkönyvtár jegyzékét, a gyűlés tagjainak, névsorát, a szervező bizotts. számadását, a tanítói könyvtárak számára ajánlható könyvek jegyzékét, végül néhány tankerület népoktatási állapotának táblás kimutatását. * „Életmentés és Egészség" cím alatt Dr. Dudits Miklós mint tulajdonos és felelős szerkesztő s Merényi S. mint főmunkatárs lapot indítottak, melyet ők maguk ezzel a hangzatos epithetonnal ajánlanak, hogy „emberbaráti és óletfentartási eszmék közlönye." Az első mutatványszám tartalma — tekintve a lap kis terjrdelmét — elég változatos, ez egyes cikkek előadása és nyelvezete értelmes és — ami fő — népszerű. A vezércikk kifejti a szerkesztőség felfogását az életmentésről, s e felfogás annyira nem szükkörü, hogy életmentésnek mondják még azt is, ha a kétségbeesés legfőbb okát, a munka és kereset hiánya miatti köznyomorL célszerű intézkedések által kisebbítjük. Ily táj értelemben fogva föl az életmentést, bízvást megérdemel az egy külön orgánumot, melynek hogy sikere minél fényesebb legyen, velünk együtt minden valódi emberbarát bizonyára őszintén óhajtja. A lap előfizetési ára egy évre 4 frt., félévre 2 frt. A kiadóhivatal Budapesten molnárutca 12 sz. alatt. — Die Lebensalter in cler jiidisclien Litera-tur. Von physiologischen, rechts-, sitten- u. religionsgeschitlichen Standpunkte betrachtet von L e o p o 1 d L ö w. Szegedin, 1875. 8 r. 459 1. Ára 5 ft., kapható Löw Tivadar urnái, Budapest, V. Józseftér 14. sz, — A nagytudományú szegedi főrabbi ezen izmos könyvben, mely a „Beitráge zur jüdischen Alterthumskunde" második köteteként, de egész önállóan jelent meg, céljául tűzte ki azon feladat megoldását, hogy az egyént földi életpályáján keresztül születésétől haláláig kísérje és pedig ugy, hogy fontosabb életviszontagságait jogi, erkölcstörtéueti, szertartási és közmivelődési szempontból körülményesen irja le. E műben, mint valóságos zsidó archaeologiábun áttekinti a zsidó nép összes múltját, s ismerteti nem csak a bibliai, hanem a bibliautáni kor állapotait és nézeteit is. Igen fontos, hogy a tudós szerző alaposan kifejtett véleménye szerint a zsidó régészet theologiai tárgy, s azt ily módon érdekfeszítően tárgyalván e munkában elejétől végig, méltán ajánlhatjuk megszerzésre lapunk lelkész olvasói számára. — Névkönyv az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház számára 1875. XVIII. évf. Kolozsvártt, 1874. Ez évben is, mint rendesen az erdélyi reformátusok terjedelmes és pontos statisticáját adja a névkönyv. Elején a szilágyszolnoki ref. egyházmegye történetét foly~ tatja Biró Károly lelkész, előadván az érmelléki egyházak viszontagságait. Azután következik az egyházkerület egyházainak intézeteinek, főhivatalnokainak, papjainak, tanítóinak, részletes kimutatása, 555 anyaegyház, 496 leányegyház van e kerületben, melyek népessége 324,083 lélek. Lelkészi állomás 564, mindenikre jut átlag 575 lélek, s igy a magyar ref. státusban itt van aránylag legtöbb pap. Tanítói állomás 581, tanul a kerület népességének átlag 10°|0

-ja, tanköteles lenne 17°/0

. Szomorú tény, hogy a mult évhez mérve a lelkek száma is csaknem 9000-el fogyott. ^ * Értekezés, melyet a nagykőrösi ref. lyceum bölcsészettanári székének elfoglalásakor tartott Öreg János, oki. bölcsészettanár. Székesfehérvárott, Számmer / Imrénél. Ara? Egy ivre terjedő kis értekezés, melyben szerző empiristicus álláspontját fejti ki. * Az „Uj magyar Sión" decemberi füzete megjelent. Tartalma; Elmélet a tudat keletkezéséről. Cseh Ferenc. Tekintély és törvény. Ferenczy György. Levél a szerkesztőhöz. Várnai. A legnagyobb reformátor. Bogyai. Utazás Lourdesba. Maszlaghy Ferenc. Irodalom: Nilles: De rationibus sacratissimi cordis Jesu. Cahier: Nouveaux Mélanges d' Archeologie. Bl. F. Ősség : Der Hammer der Freimaurerei. Sajó. Berge: Zweck und Ende der gegenwártigen allgemeinen Kirchenverfolgung, Sajó, Szent Adalbert püspök és vértanú hiteles ereklyéje Esztergomban. Bl. Vegyesek. * Táborszky és Parseli zeneműkereskedésökben megjelent: Fegyverre! Rezgő polka . Zongorára szerzé s Gröller Albin ezredesnek ajánlja ifjú Farbach Fülöp. Ára 50 kr.