Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-27 / 26. szám

rendezésére és fejlesztésére vonatkozólag. Csákány József szerint a Tisza indítványa a „visszavonulás hidja", mely „aranyhiddá" csak ugy változik, ha a püspök indítványa fogadtatik el, hiszen a felett, hogy hol és miből állittassék seminarium, nem vitázhatni, mert csupán Enyed bir elég erővel ennek fenntartására, s tehát az Enyedit kell tovább fejleszteni. Tisza László bár tavaly azok közé tartozott, kik az átköltöztetést indítványozták, most nem helyesli ezt, hanem ajánlja tegnap tett indítványát. Nagy Péter nein akarja, hogy az enyedi tanoda felett tovább is Damokles kardja függjön, és ajánlja öujavaslata elfogadását. Az idő kettőre jár : tehát szavazni kell. Az első indítvány, melyet tavaly tettek, és amelyért annyi tentavér folyt — a theol. seminarium tétessék át Enyedröl Kolozsvárra — egyhangúlag eldobatik ; ezt a szomorú sorsot ugyancsak egyhangúlag az igazgató-tanács — illetőleg Szász Béla indítványára is tiszteletteljesen megszavazták. Következett a Tisza és a püspök indítványa-20 tag nyilvános, 21 tag titkos szavazást kér. Az utóbbi^ elnök elrendeli és Tisza indítványa 73 szavazattal 65 elleneben győz. A 15-ös bizottság a május 30--ki gyűlésben elnöki ajánlatra következő tagokb5l alakúit meg : főt. Nagy Péter püspök (elnök), Bánffy Albert, Benkő Já os, gróf Bethlen Géza, légid. gr. Bethlen János, Bihari Sándor tanár, id. Elekes Károly, Gáspár János, Ince Mihály, dr Kovács Ödön, Lészai Ferenc, Mihályi Károly tanár, Sárkány Ferenc, Szász Domokos, Zeyk Károly. íme a híres küzdelem eredménye: egy 15-ös bizottság, mely vagy évtizedeken át fog goudolkozni eredménytelenül, vagy azt fogja egy év múlva mondani, hogy fej -lesztessék az enyedi seminarium tovább, mert semmiből kerületi központi th. seminariumot állitaui nem lehet. Dj ne anticipáljunk ! A 15-ös bizottság megfogja találni a helyes utat és hiszszük, mások sem feledik, hogy a Bethlen-tanodának, melyet a történet, miként a mythos az isten alakokat* megszentelt, még csak neve is varázsbatalom, mely ékesebben beszél, mint a leghatalmasabb sophisták gyakorlott ny3lve. A mely nemzetnek ily féltett kincse van, és amely tanoda a nép zömében m;iga iránt ily kegyeletes tiszteletet bir támasztani : annak a nemzetnek és auuak a tanodának élnie kell. * * * Ha a fő kérdés megoldva: akkor a mellékkérdések önmaguktól szoktak lebonyolódni. Igy történt most is! M.vjus 27-én az a kérdés került tárgyalás alá : állitassék-e Nagy-Enyeden egy tanári, képezde? A kiküldve volt bizottság egy szakavatoáságról tanúskodó terjedelmes munkálatban fejté ki egy ily tanárképezdének szükségességét, gymnasiumi ügyünkre elhatározó befolyását. E munkálat szerint a Bethlen-főtanoda következő alakot nyerne : négy éves theologi a, nyelvészet-történeti, menynyi s é g t a n-t e r m é s z e t t u d o m á n y i ós n« -a e 1 ó g-b ö 1 c s é s z e 11 a n i tanfolyam, 8 éves mintag y m n a s i u m„ három éves tanítóképezde és minta-elemi iskola. A bizottság e munkálatot az ig.-tanács elé terjesztette, ez pedig azon indítványt tevé, hogy e javaslat küldessék ki a Bethlen-főtanoda elöljáróságához, hogy ez pénz- és tanügyi tekintetben részletes véleményt adjon. Elfogadtatott. Azouban dr. Kovács Ödön indítványa folytán a kérdés egyik pontjára nézve már most végleges megállapodás történt, jelesen : a négy éves th. tanfolyamot már a jövő évben léptessék életbe. Ezzel tulajdonkép a püspök tegnap tett indítványát fogadta el a közgyűlés. Most már tehát az enyedieken a sor bebizonyítani, hogy e tanoda bir életrevalósággal és erővel, hogy a korigényeknek megfelelő alakot nyerjen. E meghagyást a közgyűléstől nyerték — azoktól, kik az enyedi tanoda iránt kegyeletes ragaszkodásuknak oly fényes jelét adták: tegyenek meg hát az enyediek is mindent, hogy a nemzet e palladiuma erejét és fényét el ne veszítse. * * * Május 28-án az enyedi tanoda gazdasági ügyei kerültek felszínre; eredménye e lapokban már közölve volt. Egy másik nevezetes momentum volt az a kérdés : hol tartsák meg a jövő évi kerületi gyűlést ? Kolozsvártt-e vagy Enyeden ? A n.-enyedi egyházmegye vendégszerető meghívása ellen indítványt adtak be a kolozsváriak. Szavazásra kerülvén a dolog, Enyed örvend azon szerencsének, hogy a kerületi gyűlés tagjait a jövő évben magánál láthassa. Május 29 és 30-án az indítványok és kérvényekről szóló jelentések kerültek a felszínre. Nevezetesebbek : a papi e s k ü-és bibocsátási formula uj, a kor kívánalmaival egyező alakot nyert; a legatusi conceptusok szerkesztése az enyedi th.-tanároknak tétetett jogává s kötelességévé, „mert ahhoz szakképzettség és gyakorlottság kívántatik." * * * A nyilvánosság előtt lcfoly küzdelemben a püspök személye sem maradt érintetlenül. Emlékszik még bizonyára az olvasó az „Infandum ... jubes renovare dolorem" cimü cikkre. A püspök egyik fő bűne volt, hogy köröztetéseit miért nem küldi a Szász Gerő lapjába, mikor az ig.-tauács övéit ott adja. A Rikán belüli egyházmegyék megkívánják, hogy az ig.-tanács minden rendeletét illetőleg körözvényeit is írásban küldje meg az illetőknek. Elfogadtatik. A kolozskalotai traktus ezzel s,;emben kéri, hogy a püspök köröztetéseit adja az „Erd. Prot. Kö/,löny"-ben. A gyűlés ezen indítványt elveti, mert a püspök eddigi hatáskörét — hogy körözvényeit tetszés szerinti helyen és alakban tegye közzé — nem kívánja korlátok közé szorítani. A püspöki jelentésben foglalt és a papság anyagi érdekeinek szolgáló indítványok „magtárak" és „központi özvegy- árvái pénztáralap* fe'állítására vonatkozván, elfogadtattak. A Rikán belőliek az egyházkerület szervezetének revisióját, és a gyűlés tagjai számának alább szállítását