Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-20 / 25. szám

A n é p virágvasárnapján hosánnát kiáltott az üldözött mesternek, és a p a p o k nagy-pénteken halálra itólik s keresztfára feszitik az ártatlan idvezitőt. Kik égették meg Husz Jánost és Prágai Jeromost? Kik csinál­ták a párizsi vérnászt, az inquisitió pokoli gépezetének kerekeit kik mozgatták ? Azok, kiknek szent hivatásuk az lett volna, hogy az üldözött igazságot és ártatlan­ságot védelmezzék, de ök keresztfára fesziték annak baj­nokait." „A nép megszokta jutalmazni hűséges lelkipász­torait; éltében azzal jutalmazza lelkészét, hogy az Isten országának ; a béke és szeretet honának tei jesz­tésében ö is munkás, tevékeny részt vesz; halálában pedig azzal, hogy kegyelettel, részvéttel állja körül an­nak koporsóját, ki őt földi küzdelmei közt a hit kar­jával támogatta; ki már ott van a dicsőültek honában ; ahol ugy tűnik fel a szellem előtt a föld, a világ­rendszer e bolygó csillaga, mint egy parányi resz­kető mécs, mint egy rezgő sugár az idő v é g t e­lenében." „Oh népek, emlékezést, emlékezést elhunyt jelesei­teknek ; mocsai ref. gyülekezet, adjatok hálás elismerést elhunyt lelkésztek é 1 e t ó re, adjatok tiszteletkönyeket koporsójára !" És a könyek nem is maradának el, áhítatos zarán­dokokként telepedtek azok le a koporsóra. Ott konyezett az elszenderült lelkipásztor özvegye; ott sírt két neve­letlen árva leánykája; ott sírtak a hivek, a hü rokonok s jó barátok. Olt gyászolt az igaz emberbaráti részvét a legalább is két ezerre tehető halottkisórő sereg szemei­ben. Hogy is ne ? Hisz a világ nagyjainak koporsóján babérlevél zöl­dül : a szegény lelkész koporsóján a bánat gyöngyei, fájó könyek tündökölnek. A gazdag halott örökösei benn maradnak a házban, az ősi fészekben: a szegény prot. papi család tagjai eloszolnak nemsokára; nekik menni kell, mint a vándormadaraknak, ha a kegye­lem óv rövid nyara lejár; vagy mint a madárfiaknak, ha anyukat a vadász lelőtte s fészküket a rablókzek szeretetlenül feldúlták és kirabolták. Oh, teremtsünk hát domesztikát, létesítsünk gyámintézeteket, pártoljátok az országos protestáns árvahá/at, mely egyedül menti meg a szegény papok, tanárok, tanitók árváit a földönfutás hányattatásaitól, s a bizonytalan jövő sorsszeszélyszötte életzuzó játékától. Ki kell emelnem Zeke Vince mocsai rektornak ki­tűnő és jólszervezett dalárdáját, melynek összhangzó darabjai, a mélabús dallamok bánatos hanghullámai, mint néma csendes szigetet, folyták körül a koporsót, a zene­művészet egyik derék kedvelőjének koporsáját. Mi sír­tunk, a halott pedig szendergett mélyen., mélyen . . . csak a hit szózata, az ömledező halotti gyászdallamok szálltak fel a végetlen magasság, ama titokteljes haza kéklő bércei felé, hol Tompánk szerint, „R e­m é n y s Hit szép találgatásban jár a nem ismert tájakon." Megindult végre a gyászmenet, mint fekete tenger hullámozván a temető felé, itt a sirnál Kelemen János kis-igmándi lelkész és Zeke Vince, mocsai tanitó mondának sir beszédeket ; megható volt, midőn a tanitó arra kérte szendergő papját, ne utasítsa vissza munkában feltört tenyerét, ő, ki maga is fáradozott a tövises tanítói pályán, melyről irva áll : „Quern dii ode­runt" stb. Most már barátom, aludd békében sírod álmát. — Csendes a sir, benne béke van ; a sírhalmok oly szépen zöldölnek egymás mellett; a szendergők nem kelnek fel, hogy letépjék egymás koszorúit; oly szépen mondja eze­ket Tompa, oly igazán mondá egyik gyász szónokod. Em­lékezetünk holdvilága fog derengeni sirod orma felett! A boldog s hitt viszontlátásig isten veled!! . . . Pereszlényi János. IRODALOM. • Tapasztalati lélektan. Tanulók, tanitók és mű­velt szülők számára. Irta Dr. E m e r i c y G ó z a. Ára 1 frt. 20 kr. Kapható a szerzőnél Szepes-Iglón. — Legközelebb György Aladár művelődés történetének ismer­tetése alkalmával kifejeztük abbeli nézetünket, hogy sem­miféle tankönyvet vagy népies müvet nem szabad ez vagy amaz iskola szellemében készíteni, ha azt akarjuk, hogy munkánk a célnak megfeleljen, hogy alaposan megismer­tesse az olvasót az előtte eddig ismeretlen tudomány legfőbb elvével. E nézetet látszik osztani Emericy ur is, midőn lélektanában a vitás kérdések tekintetében nemcsak hogy álláspontot nem foglal, de -- ahol csak lehet — ama kérdések puszta megemlítését is kerüli. Az, hogy a nevezett író a controvers tanokról említést sem tesz, in­kább hátrányára, mint előnyére szolgál ugyan szerintünk a munkának ; de hogy nem látszik ki a mü egyetlen sorából sem szerzőnek a lélektan terén elfoglalt állás­pontja — föltéve, hogy mint tanárnak saját tudomáuy­szakában önálló nézetei vannak — ez már magában véve is garantiát nyújt arra nézve, hogy a munkát, mint tan­könyvet sikerrel lehessen használni. Egyébiránt Emericy ur lélektana a jó tankönyv egyéb kellékeivel is bír, igy nevezetesen előadása világos és irálya nem affectált, mint azon, nem csekély számú bölcsészeké, akik a szavak ke­resettsége, az előadás homályba burkolása által vélik ma­gukat és tudományukat az értelmetlen tömeg részéről megbámultaini. A szóban levő lélektan emiitett előnyeit figyelembe véve, el kell ismernünk, hogy az kiemelkedik tankönyveink közül, s mint ilyen megérdemli a közönség pártfogását. Szerkesztői mondanivalók. E. L. urnák N. K ... ön. Közelebbi számunk teljes épségében hozandja. B. E. urnák Sz . . . don. Korábban óhajtottuk volna megkapni, egy részét jövő számunk hozandja. D. F. urn^k Budapesten. Igen köszön­jük, mihamarabb jövend. Gy. P. urnák P . . . án. Jövő számunkban jön. Most jelent meg kiadásomban 1 — 3 az evangeliumi példázatok szerint egyh. beszédekben Scweizer S. nyomán. Irta Fábián Mihály. Nagy 8 rét ára fűzve 1 frt. 80 kr. Budapest, 1875. junius 16. PETRIK GÉZA könyvkereskedése. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaj ionos: Dr. Ballagd Mór. Főmunkatárs: JFarkas József. Nyomatott: Deutsch M.-féle művészeti intézet, Budapest, Bálvány-utcza 9. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents