Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-13 / 24. szám

tette, felfolyamodott az egyetemes felügyelőhöz törvény- és Ezemelysértő modorban s most az esperessógi gyűlés elé terjeszte folyamodványt aziránt, hogy jelöltjét administratorként helyezze be az esperesség, csatolva ehez a különbeni kitérés fenyegetését. Ezen ügy nagy izgalmat okozott a közgyűlésen. Végre a főesperes eljárása mindenben correctnek nyilváníttatott, az illető jelölt beállítása megtagadtatott, és a kerületi gyűlésig az egyház ellátása az esperesre bízatott. Ugyanaznap d. e. 11 órakor ünnepeltük a nemzet összegyűlt fiaival a Petőfi-ünnepélyt, t. i. egy a gymnásium falába illesztett emléktábla leleplezésének ünnepét. Petőfi 1835

/6

—1837

/8

az aszódi gymnásium növendéke volt. Ráday Gedeon emelkedett beszéde, mely Petőfit mint hazafit mint költőtjellemzé ; két tanuló, Ráday Pál és Esztergályi Mihály szavalatai és Csengey Gusztáv igazgató beszéde az ifjúsághoz, s utóbb a jutalomkönyvek kiosztása a tanulók közé érdekesiték e nemzevi ünnepélyt. Ez alkalommal alapíttatott az e neven első, Petófi-ösztöndij, melyre papi értekezletünk tagjai 100 frtot irtak alá. A tanintézet és a tanárok jelességéről iskolalátogatás utján is szereztünk meggyőződést. Igy mult el az esperesség hármas felejthetlen ünnepe. Láng Adolf. Az alsó-borsodi ref. egyházmegye mezőkeresztesi tanítói körének folyó évi május 4-én Noszvajban tartott gyűlése. Az 1868-ik évi népoktatási törvény 147-ik §-nak értelmében körünk ez évben is megtartotta szokott tavaszi gyűlését; melynek főbb pontjait közölni alólirott kedves kötelességének ismeri. A gyűlés reg. istenitisztelet után elnök Gecse István szívhez szóló korszerű beszédével s rövid imával megnyittatván, először is a mult évi őszigyüiés jegyzőkönyve olvastatott fel, melynek némely pontjai komolyabb megfontolás után módosíttattak. Értekezési tárgyul Magyar ország történetéből az Árpádházbeli királyok korszaka volt ki űzve, melyből Székely János hevesi, Gecse István (elnök) és Konyha Ferenc átányi tanitók irás — és szóbeli értekezést tartottak. Ezen értekezés után a mult évi őszigyüiés jegyzőkönyvének 5-ik pontja tétetett tanácskozás tárgyává, melynek lényeges tartalma szerint a ^kitűzött tantárgy feletti irás- vagy szóbeli értekezésre minden tag kötelezve van, mi egyelőre hosszadalmasnak tűnik fel. Ugyanazért az emiitett p. oda módosíttatott, hogy időnyerés, és a dolog bővebb megv'tathatása végett három tagnak értekezési előadása elégséges. Mire nézve körünk általános belenyugvással oda nyilatkozott, hogy a két Írásbeli értekezésre a tagok közül bárki ajánlkozhat, szóbeli értekezésre pedig ugy a kitűzött, mint a népiskolai bármely tantárgy felett is a kör kívánalma szerint mindig azon egyház isk. tanítója, hol a gyűlés tartatik lesz kötelezve. Jövő őszi gyűlés helyiségeül Maklár, értekezési tárgynak pedig az uj mérték ismertetése, s gyakorlati kezelése tüzetett ki; melynek előadására elnök Gecse István átányi, Gavallér Kálmán noszvaji tanitók ajánlkoztak. A fent írt, s több nem emiitett dolgok tárgyalása után a helybeli (noszvaji) ós zsérci tisztelendő lelkész urak, nemkülönben az egyházi gondnok és községi biró jelen létében a helybeli iskola felett tartattunk szemlét ; hol a szakavatott isk. tanitó, Gavallér Kálmán, Magyarország történetéből gyakorlati előadást tartott; melyre nézve méltányló elismerésünket nyilvánítva, tanácskozásunk színhelyére a tanitói l.ikszobába távozánk; hol az emiitett tiszt, lelkész urak ügyünk iránti részvótöket, sáltalában az egész egyháznak irántunk tanúsított szívességét megköszönve a gyűlés 12 órakor bevégződött. — Ezt követte a közebéd, mely a lelkészi lakon tartatott, hol a nemeskeblü emberbarát tisztelendő Vadászi István ur irántunk tanúsított osztatlan vendégszeretete, s jó lelkű nejének szives ellátása a szív jóságát hiven tükrőzék. Adjon Isten ügyünknek sok ily nemes lelkeket, kiket a gondviselés sokáig éltessen! Átány, május 23. 1875. Konyha Ferenc, körjegyző. RÉGISÉGEK. I. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás.) IV. Az ur isten ő felsége minden idvösséges jókkal áldja meg kegyelmedet. Legyen az ur istennek szent neve áldott, mi most is tűrhető állapotban ós csendességben vagyunk, csakhogy az pestis igen grassal. Tegnap jövénk ki magunk Fejérvárról, az nap is volt 8 halott, ma azért ugy értjük, nem volt. Mi is holnapután innét Szeben felé fogunk indulni. Im egynehány könyvet küldtünk ki, kiket kegyelmed meglátogatván, tegyen az többihez. 1. Chrysostomi omnia opera graece 6 voluminibus ; 2. Sebastiani monasterius ac prophetas, latiné et hebraice ; 3. Biblia sancti Hieronimi cum concordantiis veteris et novi testamenti, impressum per Jacobum Sacou, kettő ; 4. egy missale; 5. Istvánfi, 3. Laurea história; 7. Breviárium Romanum ; 8. Juris consultus ; 9. Sanctae Hildegardis vita; 10. más Missale ; 11. Almanac magistri Joaunis de monte regio ; 12. Ordo et rítus Ecclesiae metropolitani Strigoniensis; 13. Biblia in quarto, régi ; 14. Joannis Cluckeri totius mundi historiarum Epitome ; 15. Biblia in folio, régi ez is. Mostan istennek hála sehonnét semmi ártalmas híreink nincsenek. Adja is-