Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

kozott és mi is imádkoztunk ő vele. Lelkünk és szivünk az isteni dolgokra irányozva, szemünk és szánk ajkaira valának függesztve. Utána Fülöp Géza, nagy-enyedi reform, lelkész tartott egy az ünnepély céljához alkalmazott egyházi beszédet Ján. IV. 19—24. verseinek alapján. Egészen kellene beszédét közlenem, ha annak minden figyelemre méltó passusát megemlíteni akarnám. E prédikáció végeztével ismét a püspök vette át a szót, s intézett szivünk mélyéig ható, magasztos beszédet azon 13 ifjú lelkészhez, kik ez alkalommal fölszentelendők valának. Meghatva, valódi lelki örömmel távoztunk a szent falak közül, hol megnyugvást, békét és szeretetet tanulánk. Azonban menjünk egy lépéssel tovább. Lépjük át a ref. kollégium küszöbét s nézzük meg mik történtek ott május 24-én délelőtt ? Az elnöki széket ismét gróf Mikó Imre ő nagyméltósága foglalja el. Jobbra és balra tőle prot. egyházunk legkitűnőbb férfiai ülnek. Gr. Teleky Domokos, br. Kemény Gábor, gr. Toldalagi Victor, Tisza László, Székely Gergely, és még számosan azon kiváló egyének közül, kiknek anyaszentegyházunk érdeke, élete, jövője szivükön fekszik. A bizottságok kinevezése s a tárgysorozat megállapítása után következik a püspöki jelentés. E jelentés tanúskodik arról, hogy épen nem állnak oly rosz lábon ügyeink, a mint azt némelyek feltüntetni szeretik. Kiváló dicsérettel említi főpásztorunk a nagy-enyedi főiskolát, a papi szigorlatokat, hol nagy haladást tapasztalt ; felemlíti hol, mikor, mit és miként cselekedett, hogy a rábízott egyházi ügyek felől magának tudomást szerezzen, s azokat az egyház érdekei szerint elintézze s vezesse. Majd szomorúan jelenti, hogy a halál az elmúlt évben is megkövetelte s magával ragadta áldozatait. Almási Sámuel, dézsi esperes, Szász Jáüos, a sajói káptalan jegyzője és még sok buzgó munkása az Ur szőlőjének itt hagyáü e földi életet. Végre táblázatos kimutatást ad a közgyűlésnek a szülöttek, halottak, házasultak, tankötelezett tanulók és vallásváltoztatásokról az 1873- és 1874-ik évről. E kimutatás főbb adatai a következők : Születtek 1873-ban Meghaltak „ Házasságra léptek „ Tanköteles volt „ Iskolába járt „ Hozzánk tért át „ Tőlünk tért át „ 11,186 1874-ben 12,143. 15,852 „ 12,712. 3,140 „ 3,446. 38,124 „ 41,953. 27,627 „ 31,285. 112 „ 137. 227 „ 69. Látni való e kimutatásból, hogy a halottak száma mindkét évben jóval meghaladja a szülöttekét, minek oka az akkor uralkodott járványnak (kolera) tulajdonitható. Az iskolába járók száma a tankötelesekének 74.8°/0

-át teszi. A vallásváltoztatásoknak részünkre kedvezőtlen aránya leginkább onnan származik, hogy a róm. kath. egyház papjai az országos törvények ellenére, sokszor követnek el ellenünk sérelmet, sőt maga a kath. pü-pök i.« minden habozás nélkül átves? § bérmál 7 — 18 éves gyer-* mekeket és ifjakat. E sérelmek orvoslását püspökünk a minis teriumnál kisérlette meg, de kérelmére válasz még nem érkezett. Ezek után fölhívja a közgyűlést, hogy a tanítók nyugdiiazása érdekében maga is lépéseket tegyen, s végül indítványozza, hogy kepetörlesztési takarékmagtárak állíttassanak fel oly módon, hogy ezek létesítésére az egyházmegyék felhivassanak. Jelentését helyeslés és éljenzés közben végezte. A közgyűlés pedig köszönetének, elismerésének és bizalmának élénk kifejezést adva a jelentést helyeslő tudomásul veszi. Olvastatik az igazgató-tanács jelentése. A közgyűlés tudomásul veszi 6 határozza, hogy jövőre előlegesen kinyomattassék s a jelenlevők közt kiosztassék, különben az történik megint, a i i most történt, hogy az abban elősorolt tárgyakhoz hozzászólani csaknem lehetetlen. Nagy figyelmet keltett s szép érzelmeket fakasztott szivünkből Kovács Sándor, alsó-fdhérmegyei főmérnök s nagyenyedi lakosnak nagyszerű alapítvány-levele, mely szerint ő ez alkalommal 20, mond húszezer o. é. frtot tesz le oly célból, hogy mikor ez összeg kamatos kamatozás molett egy millió frtra emelkedik,— ami számítása szerint 80— 90 év múlva leend — a székely nemzet ref. egyházainak vallás, és tanügyi céljaira fordittassék, s igóri, hogy ezután netán szerzendő vagyonát is e célra fogja ajándékozni. A közgyűlés a nevezett főmérnök alapítványát hálás örömmel veszi tudásul s utasítja az igazgató-tanácsot, hogy ez összeg növelését minden töle telhető módon előmozdítani, illetőleg a maga körében, teljes erővel és buzgósággal oda működni törekedjék, hogy a nagy alapító által kivánt egy millió összeg mielőbb gyümölcsözővé tétethessék. Május 25-én tartott gyűlés. Elnök gr. Mikó Imie. Olvastatik az u. n. Teleky-théka ügyében kiküldött bizottság jelentése. Br. Kemény Gábor, e bizottság elnöke jelenti, hogy a Teleky család a nevezett ügyben oly magatartást tanusit, mely remélni engedi, hogy az ügy békés megoldása eszközölhető leend. E jelentést a közgyűlés Örvendetes tudomásul veszi, s a bizottságot a már megkezdett egyezkedés folytatásával ujolag megbízza ; e bizottság elnökévé pedig az eddiginek elfogadott lemondása után br. Kemény György neveztetik ki. Az udvarhelyi főtanodánál két, jelesen a mathematikai ós classica philologiai tanszék betöltése kellő qualificatióval biró folyamodók hiányában a jövő évre halasztatik, s a tanoda elöljárósága utasittatik, hogy a mondott két tanszék ideiglenes betöltéséről goudoskodjék. Közlöm még ezúttal a megejtett választások eredményét. Főgondnokká választatott 145 szavazatból 144-gyel légid. gr. Teleky Domokos ; főtörvényszéki biróvá Vályi Pál, marosi esperes ; pótbiróvá Szabó Pál, szil.-szolnoki esperes. Az igazgató-tanács tagjaiuak fele kisorsoltatván, 6 uj tag választatott, nóvszerint : Gyarmathy Mik'ós, Lé^zay Fereuc, dr. Kolozsvári Sándor, Elekes Károly (gen, nótárius), Bethlen János és Keresztes József,