Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-02 / 18. szám

értesiti; a tanári beiktatásokra azoknak mindegyikét hivatalosan meghívja, azokhoz az intézet kül-és belállapotáról évenkiat jelentést tesz, és ezen jelentést az egyházkerü'etekhez mindenkor a kivánt mérvben és alakban teendi meg. Rendes tanári székek betöltésénél, a választásra jogosult fenntartó testületre való tekintettel, a pályázatot meghirdeti, a folyamodók okmányait átvizsgálja s azok nyomán véleményez, ugy hogy a fenntartó testületek csak az akadémiai tanács által az okmányok alapján képeseknek nyilvánított pályázók közül eszközölhetik a tanszék betöltését; különben a választás megerősítést nem nyerhet. 12) E tanintézetnél a vizsgálati rendszer ugyanaz leend, mely az állam közvetlen rendelkezése alatti jogakadémiákra megszabatott. 13) A két alapvizsgára a bizottságot a jogakadémiai tanács, a felsőbbileg megállapított szabályok szerint évenkint alakitja. 14) A két államvizsgálatra a bizottság szintén e szabályok szerint évenkint alakul, és azon szakférfiakat, kik a vallás-és közoktatásügyi m. kir. nagymélt. minisztérium által kéretnek és kineveztetnek, az akadémiai tanács hozza javaslatba. 15) A beigtatás e tanintézetbe, valamint a beiratás minden tanév kezdetén október hó első nyolc napja alatt történik, nyomós okból a később jelentkezőnek engedélyt október hó végéig a tanári szék adhat, utólagos bejelentés mellett az akadémiai tanácshoz; a beigtatásért az akadémiai könyvtár javára megállapított 3 forintot az igazgató köteles beszedni, s az akadémiai tanács szabályszerű intézkedése alá bocsátani. 16) A könyvtár őrét az akadémiai tanács, a tanári testület tagjai közül állandó minőségben választja és megerősítését a legfelsőbbileg megállapított jogakadémiai szabályok szerint eszközli. 17) A jogakadémia már a jövő iskolai évre ezen pontok értelmében, a jogakadémiai szabályrendeletnek megfelelőleg egész kiterjedésében szerveztetik. T Arc Könyvismertetés. A vetési reform, egyház története. Irta Kiss Kálmán. Kiadja a vetési reform, egyház. Kecskemét, 1875. 4 ív, 8-rét. Klió előtt különös kegyben áll Szatmár^ármegye. Beszédes ajkának sok a tolmácsolója, kik híven mondják el azt a tömérdek viszontagságot, melyen e vidék — egykor Eris almája három birodalom között, — századokon át keresztülment. Kiválóan érdekes Szatmármegye vallás-történeti tekintetben. A reformatiót egyik első fogadta el, s viszont itt kezdődött legerőteljesebben a hatalmas elleureformátió, melynek tulajdonitható, hogy Erdődön, a Drágffyak ősi fészkében, ma még csak egyházunk sincsen. A megye örökös főispánjai, egyébként hazafias érzelműek, roppant birtokaikon utasitásszerüleg működtek ellenünk ; püspökei pedig rég idő óta a legeszesebb, legfortólyosabb kath tőpapok, kik összes anyagi ós szellemi tehetségűk egyesítésével fáradoztak kettős missiójuk betöltésén, mely abból állott, hogy az unitus egyházba vezessék az oláhokat, s katholizálják a református magyarokat. Hogy a harc még most sincs föladva, tanuk reá az ujabb időben ide is befurakodott jezsuiták, s a velők karöltve járó Mária-társulatok, kath. casínok, melyek, bár ne lennének viharmadarak e haza vallásilag csöndes láthatárán ! Csodálhatni-e, hogy ilyen múltú vidéknek, a n yn y i a historiographusa ? Csodálhatni-e, kivált ha meggondoljuk, hogy ha valahol, ugy a történetben áll az, hogy. csak az első lépés nehéz, s ha azt legyőzte az ész, a második már könnyebben megyen. Kapcsolatos tudomány a történelem, melyben egyik mii a másiknak veti meg alapját. Az úttörő Szirmay nagy munkája léteit adott Bartókénak, ugy mint az 1670-ben kezdett Tarcali és Solymosi-fóle, s az ujabb közgyűlési, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a Bélteki-féle matricula usualis ; Szóles Andrástól: a szatmári tiszteletes traktus ekklózsiáinak históriája 1810-ből; a szatmári ref. egyházmegye 54 gyülekezetének leirása sbt. sbt. alapját vetették meg „A szatmári reform, egyházmegye történeti" cimü nagyobb műnek, melynek előhirnökéül és mutatójául adta ki szerzőjük, Kiss Kálmán mándi ref. lelkész, a a szatmári ref. egynázmegye levóltárnoka, „A vetési reform. egyház történetét." Szatmármegyóben a Krasznaközön fekszik Vetés, kicsiny magyar falu ref., görög és római kath. s izr. lakosokkal. 1600 lakosa közül 489 lélek református. Eeformáltatásáról biztos adataink nincsenek. Valószínű, hogy földesurai önkényt tértek át, s magukkal áthozták a népet, mely akkoriban, a röghöz kötve, öntudatlan állapotban, inkább rabszolga volt, mint Lamennais mondja : „ce que nous appelons le peuple, c'étaíent les esclaves." A mezőteremi és vetési Wethéssy családnak térítési munkájában a közel lakó Drágffy Gáspár erős támasza lehetett. A hatalmas főúr megnyeretvén Luther tanainak, csakúgy erőszakolta a tudatlan szolganépet a protestáns hitre, mint később az a protestánsüldöző Báthory Zsófia a katholicusra, ki mint szenved "y.is, bátor asszony, nyil-