Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-04-04 / 14. szám

letésü, „németnél németebb lelkű" Berzeviczy nagyszombati jezsuitát, hogy a Nagyszombat körül táborozó Bercséuyit hivja meg ebédre és mérgezze meg. Bohus páter azonban, ki mint Bercsényinek egykori tanulótársa és lekötelezettje ennek már azelőtt is gyakran adott hirt a császáriak terveiről, elárulta a tervet Bercsényinek. Erre részben az is indíthatta, hogy valami csintalanságért (apáczákat akart a zárdába bujtatni) elzárták. Berzeviczy valahogy megtudta az árulást és „kipracticálta, hogy Bohus ismét jezsuita lett, ráállt a dolog eltusolására. Bohus kiment Bercsényihez, ide-oda szépítgette a dolgot, de teljesen nem tagadta el. Bercsényi tehát Lapsánszky^ Jánost megbízta, hogy tartson vizsgálatot és az eredményt vigye meg Rákóczynak. Berzeviczyt maga elé sem bocsátotta. De ez alkalomból élesen kel ki a jezsuiták németes volta miatt, felhozza, hogy egy magyar alumnus otthagyta őket, mert „nem tűrhette el boszautását nemzetünknek." Még ez évben Gyöngyösön találkozott Rákóczyval, és ekkor a két vezér azon eszme felett tanácskozott, hogy a magyar jezsuitákat vagy függetlenné kell tenni az osztrák provinciálistól, vagy ki kell kergetni az országból. Igy származott az 1705-iki országgyűlés 6 articulusa, mely szerint az idegen származású jezsuiták kitiltattak az országból. Az érdekfeszítő felolvasást a tagok élénken megéljenezték. A felolvasás utáu felszólalt Fraknói Vilmos, és azt igyekezett kimutatni, hogy Thaly vádjai tarthatatlan alapon állanak, sőt, hogy Bercsényi levelei a jezsuiták fényes igazolására szolgálnak. A vád csak Bohus állítására van alapítva, de ez nem lehet hiteles történeti tanú, mert Berzevicy rector ellen, ki őt elzárta, boszut forralt ós igy nem tekinthető elfogulatlannak; azt is bajos elhinni, hogy a jezsuiták a gyanús Bohus pátert is beavatták volna egy ilyen titkukba. Thaly Kálmán ezzel szemben arra utalt, hogy Bohus már azelőtt is szolgáltatott Bercsényinek híreket; ez pedig amilyen buzgó katholikus volt, nem hitte volna a vádat, ha a Lapsánczky által eszközölt vizsgálat valónak nem bizonyítja. Bohus mint ravasz jezsuita alkalmasint tudja a módot, hogy rectorának titkait kitudja. Ezután Fraknői és Thaly közt hevesebb szóváltás keletkezett, melyben f e 1 e k e z e t i elfogultságot kezdtek emlegetni, ugy, hogy egyik tag indíttatva érzé magát napirendre térést indítványozni. IC Nyilt kérelem. Tisztelettel kérjük azokat, akik az alább közlendő folyóiratok régebbi folyamaiból egyes, szintén alább elsorolandó számoknak még birtokában vannék s azokat nélkülözhetik, szíveskedjenek azokat számunkra megküldeni, s mi viszonzásul az illetőknek minden egyes füzetért és minden egyes száméit ezennel fel ajánlunk egy, tetszés szerint kiválasztandó müvet a lapunk ez évi 2-dik számában hirdetett „Protestáns Lelkészi Könyvtáriból. A kérdéses füzetek a következők: Kámory „Honi Közlöny é"-nek 1871. évfolyamából a 6-dik füzet. Az „Uj Magyar Sión" 1872. évfolyamából az áprilisi füzet. Révész „F i gy e 1 m ez ő"-jónek 1871. évfolyamából az 5. ós 6. füzetek; 1873. évfolyamából a 2. ós 6 füz. ; 1874. évfolyamából a 7-ik füzet. Az Orsz. kőzépt. „TanáregyletKözlön y é"-nek 1870. évfolyamából a 10-ik füzet és 1871. évfolyamából az 1. és 2. füzetek. — Budapesten, 1875. márc. 29. A „Prot. Egyh. ós Isk. Lap Szerkesztősége. * Az Eötvösalapra a gyűjtéseket Aradon, Kolozsvárt, Sepsi Sz. Györgyön, Czegléden, s Kőrösön megkezdték, leginkább az egyesületek határozatai folytán. Épen most veszszük a megdöbbentő hírt, hogy Prónay Grábor báró, az ág. hitv. evang. egyház főfelügyelője Florencben meghalt. IRODALOM. * Az erdélyi muzeuni-egylet kiadásában megjelent az „Évköny" uj folyamából a 2-ik szám, melyek címe : Jelentós a kolozsvár-kocsárdi vasútvonal építésekor a munkásoknál előfordult megbetegedésekről. Közli Genersich A., tanár. Nyolc kőnyomatu táblával. Genersich tanár urnák — ugy látszik — szűkre szabták hazánk határait, mert szükségesnek látja a magyar jelentést a németeknek is nyomban tolmácsolni. Ez ambitió ellen semmi kifogásunk. Azt azonbau csakugyan szeretnénk tudni, valyon az erdélyimuzeum egyletet mi bírhatja rá, hogy az efféle ambitiót, — mely bármily jóravaló is, mindenesetre a germauisatiónak kedvez, — saját firmájával ós pénzével gyámolitsa 'i! * Az „Erdélyi Muzeum" cimü folyóiratnak 3-dik száma megjelent. Tartalma : A leydeni egyetem 300 éves örömünnepe. F. H. Draper J. W. legújabb müve: A vallás és tudomány birkózása. F. L. Ernst Heinrich Haeckel és legújabb munkája. (Magyarul : Haeckel Henrik Ernő. Szerk.) P a r á d í Kálmán. Bányász földtani észleletek Erdély keleti részében. Herbieh Ferenc. Szerkesztői posta. * Du Mesnil-Meriguy a zsidókról. Fordította Istócy Győző, Vasmegye rumi kerülete országgyűlési képviselője. Budapest. Tettey N. ós tsnál. A jelen, 53 lapra terjedő röpirat tartalmát Du Mesnil-Marigny, francia nemzetgazdasági iró ily cimü munkájáuak: „Histoire de l'économie politique des anciens peuples, de l'lnde, de l'Egypte, de la Indée et de la Gréce" két fejezete képezi. * A „Mgyar Sión" márciusi füzete a következő tartalommal megjelent : Pápai körlevél. A németországi püspöki kar nyilatkozata. A modern tudomány és az eszmények. Séd a Ernő. Az iskolakérdés, tekintettel hazai törvényhozásunkra. Palkovics Gzőző, A compiegnei apácák. (Költemény.) Rousseau után Vadász Polykar p. A hullák elégetéséről. R a j n e r L aj o s. Irodalom: Codex Vaticanus. Sólymos. Jungmann : Institutiones theologiae dogmaticae generális. Andorszeghy. Kolozsváry egyházi beszédei. Sólymos. Arndt: Wo ist