Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-04-04 / 14. szám

Külföldi egyház és iskola. A porosz kormány most már a harmadik porosz püspök ellen inditotta meg a hivatalvesztósi pert. F ö r s t e r boroszlói hercegpüspöknek márc. 29-én küldötte át Szilézia tartomány íőelnöke a hivatalos felszólítást püspöki állásának letételére. E felszólítás azzal van indokolva, hogy a püspök nem csak elvi ellentétben áll a porosz egyházi törvényekkel, hanem egyik hivatalos okiratában a pápa ismeretes encyclikájára mert hivatkozni. Minthogy a püspök önkénytesen semmi esetre sem fog leköszönni, a peres eljárást megkezdették már ellene. A p á p a encyclica-irási mániában szenved. A mult hóban ismételten Németországra szórta villámait; most pedig Svájc ellen fordul Március 23-dikán egy körlevelet bocsátott ki, melyben kárhoztatja a polgári házasságot, az ó katholikns „sectát", és az állami törvényhozást, mivel oly törvényeket alkotott, melyek ellenkeznek az egyház alkotmányával, hagyományaival stb. Serkenti a papságot, hogy a híveket a házassági szentség jellegére oktassák, — mint azt a pápa több rendbeli „apostoli" iratában kifejtette. KÜLÖNFÉLÉK. * April 1-je egy szép nyomot hagyott maga után a hazai törvényhozás lapjain. E napon került ugyanis tárgyalás alá a Molnár Aladárféle néptanítói nyugdíjtörvényjavaslat, ós a ház ezt, úgy a mint tanügyi bizottság által előterjesztetett, mondhatni egyhangúlag, s úgy szólván minden vita nélkül elfogadta, törvénynyó emelte. Lelkünkből örvendünk ez esemény felett, mert habár a megalkotott törvényen meglátszik is az ország mostani anyagi viszonyainak nyomasztó volta, habár azon a következő évtizednek lesz is mit javítani, pótolni, de igy is sok ezer szemről letöri ndi a könyüket, sok ezer özvegynek és árvának a kezéből kiveendi a koldusbotot. S ezen kívül ez által a nemzet képviselete újból ünnepélyesen kijelentette, hogy a nópoktatásügyet felettébb fontosnak tekinti, és legszigorúbb körülményei kőzött is meghozza e célra mindazon áldozatot, a mit csak hozhat. Szóljon egyébiránt maga az országgyűlési tudósítás. Molnár Aladár központi előadó első szólal fel ós helyesléssel fogadott beszédében különösen hangsúlyozza azt, hogy semmivel sem lehet annyira előmozdítani a népoktatás ügyét, mint a tanítók nyugdíjazásának szabályozásával; elismeri, hogy elsőbb feladat volna a tanítói fizetések szabályozása, de ez sok teherrel járna. Megvallja, hogy a javaslat első szerkezetében előnyösebb volt a néptanítókra nézve, de ez az állam pénzügyeivel nem volt öszszeegyeztethető. A javaslat különben a biztosító intézeteknél alkalmazott valószínűségi számit ások alapjára van fektetve. — Trefort utalván arra, hogy a közoktatási bizottság javaslatát a pénzügyi bizottság és a pénzügyminiszter is elfogadták, ő is maga részéről elfogadja azt az általános tárgyalás alapjául. Zichy Antal röviden jelzi saját nézetét. ő kárpótlékokat akart, ezt vélvén a nyomorúság legbiztosabb ellenszeréül, s hogy nem átalán, hanem a fizetési arányok szerint történjék a nyugdíjazás Ő ezt kivihetőbbnek igazságosabbnak tartja, de látva a ház hangulatát, eláll ez álláspontja részletes indokolásától. Szóltak még ezután Szath máry Károly, S c h w a r c Gyula, ki a tanítók nyomorára hivatkozva, igazságtalannak tartja, hogy a tanítóknak 15 frttal kell évenként a nyugdijalaphoz járulniok ; ezenkívül Szederkéq y i és H e 1 f y. E többnyire igen rövid felszólalások után egyhangúlag elfogadta a ház a közoktatási bizottság javaslatát általánosságban. A részletes vita alkalmával elteJj kintve néhány jelentéktelen módosítástól, változatlanul elfogadtatott a törvényjavaslat. — * A magyar reform, egyház egyetemes tanügyi bizottsága Ballagi Mór ós Somossy Ignácz majd Tisza Kálmán urak elnöklete alatt egyetemes értekezletét a közelebbi szerdán és csütörtökön megtartván, határozataiból megemlítjük a következőket : A dunamelléki ref. egykázker. ügyvéde Muraközy László ur megbízatott, hogy a volt főbizományossal Petrik Gézával való viszonyt hozza mielőbb tisztába, a mennyiben pedig ezen viszonynak oly bonyodalmas részletei is vannak, melyek csak az előbb befolyt tényezők közreműködésével hozhatók tisztába, a nevezett ügyvéd ur mellé egy bizottság neveztetett ki, hogy így a hovatovább zavarosabbá vállható végszámolás az egyházkerületek megnyugtatására a legrövidebb idő alatt megtörténhessék. A tanügyi bizottság rendelkezése alá visszakerült könyvpéldányok a szokásos arány szerint az egyes egyházkerületek között szétosztatnak. Megütközéssel értesült a bizottság a felől, hogy az Árvay-féle „Magyar nyelvtan" és az „ó ós uj testamentomi sz. történetek" cimü olvasókönyv az egyetemes tanügyi bizottság cége alatt ugyan, de annak híre ós tudta nélkül S.-Patakon kinyomattak. E tényt már megváltoztatni nem lehetvén, megbízatott a s.-pataki főiskolai elöljáróság, hogy ezen két könyvet pontos számadás mellett kezelje, és az azokból befolyó jövedelmet az illető költségek levonása után anuak idején az egyetemes bizottság rendelkezése alá bocsássa. -— Árvay J. irói dijának kifizetése a bejövendő összegből elrendeltetett, de azon megjegyzéssel, hogy ha a kézikönyv már díjazott szövege benioglaltatik a vezérkönyvben, az külön nem dijaztatik. — Végül kimondá az értekezlet, hogy fennállását az eddigi alakban és hatáskörrel az ujabb viszonyok között szükségtelennek tartja, miért is a még kérdésben levő ügyek tisztába hozatala után működését megszüntetendőnek véleményezi ; ugy azonban, hogy másrészről meg ref. egyházunkra nézve valódi életkérdésnek tekinti egy oly testület szervezését, mely az egyházkerületek képviselőiből alakulva, ref. egyházunk tanügyét a népiskolától kezdve a legfőbb oktatásügyig minden ágazatában (népoktatás, tanítóképezde, középiskola, tanárképezde, az akadémia bölcsészeti, jogi