Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-04-04 / 14. szám

körből nagyon kevés számmal jelenvén meg az illetők, egy az e. megye minden részéről egybegyűlt lelkészekből alakult közös értekezlet tartatott, Harsányi Sámuel korelnök ur vezetése alatt. Világi részről Ujfalussy József ur, e.-megyénk újonnan megválasztott erélyes segédgondnoka volt jelen csupán. A megbeszélt tárgyak közül egy emelkedett ki különösen; az. a melynek vitatásával e becses lapban hasábokat töltöttek meg, főleg Boross Mihály cikkének megjelenése óta : a papi tekintély megszerzése, fenntartása, megőrzése. E fő kérdés azonban a beszélgetés folytán igy módosittatott: mi uton-módon lehet a pap működése jótékony befolyással a gyülekezetre ? még másképen: minő körülmények között lehet hatni s minő körülmények közt nem a lelkésznek hallgatóira ? E módosításból egyszerre szembeötlik, hogy itt nem az üres tekintély, a pip személyisége iránti rabszolgai hódolat s hűbéri alárendeltség ós más effélékről folyt a tanácskozás ; hanem igenis arról, hogy miként használhat a pap egyéni jelleme s befolyásával legtöbbet a gyülekezetben ; miként emelheti azt szellemi, erkölcsi tekintetben ; miként eszközölheti az egyház anyagi gyarapodását, az egyházi épületek ió karban tartását, hogyan járjon el, hogy biztosan célt érjen, ha építkeznie , iskolát, templomot stb. emelnie kell, mi által nyerheti meg, a törvényes kényszerítés mellőztével, az ily dolgoknak a hallgatókat, minő eszközökkel fékezheti meg a rendetlen életű, rakoncátlankodókat, mi által ellensúlyozhatja a szegről huzó, netalán ellenséges indulatu, sokszor roszakaratu tagokat, ha azok az egyház javát célzó intézkedései, üdvös tervei kivitelében minden áron gátul szolgálni akarnak, sőt öt magát még sokszor gyanúsításokkal is terhelik, keserítik ? Némelyek „a papi bölcseség" alkalmazását, a körülmények alapos megösmerését s ahoz való alkalmazkodást emlegettek; mások azt javasolták, hogy ki kell szemelni: ki az, a kire legjobban hallgat a lakosok többsége, egy szóval, ki a t e k i n t é 1 y, a ki után indul a közönség; ezt aztán igyekezzék tervének a pap szép szerivel megnyerni; mig ismét mások nem egy egyén, hanem minden nemesebben érző s gondolkodó ember tetszését megnyerni ajánlották, oly formán, hogy például, ha uj iskola építése, vagy a meglevőnek felszerelése kívántatnék, vagy uj tanítói állomás szervezése vagy akármi ily dolog, a hol áldozatokra van szükség: a lelkész társas körökben való megjelenése s beszélgetése alkalmával szelíden és érzékenyen mutasson rá a hiányra; adja elő a károkat, melyeket ama hiány miatt szenved az egyház, a vallás-erkölcsi élet, az egész község, de nem túlságos fekete színekkel festve ; rajzolja a helyzetet, mely beállana akkor, ha az a hiányzó iskola, felsze relés vagy tanitó vagy akármi előállíttatnék, hogy a jelenlevőket némi vágy, óhajtás nyugtalaaitsa ama hiányzónak megszerzésére ; hogy ezek ismét másokban költsék fel a szükség érzetét s mindezek együtt sarkalják az indítványozó, kezdeményező vagy akár magvető lelkészt a hiányzó tárgy pótlása avagy megszerzésére. Mivel erre, mint mindenre a világon, idő kívántatik, a magvető lelkész legyen türelmes, s figyeljen az elvetett magra, annak csírázása s növekedésére; az ébredés pillanatában pedig a kivitel módozataival legyen készen s álljon elő ; ekkor célját éri. Vezérszerepre sem elébb, sem ekkor ne vágyakozzék; engedje másnak a kezdeményezés s kivitel dicsőségét is; vonuljon szerényen hátra; ha szinte szemébe mondanák is, hogy ő t e t t valamit: utaljon a közönségre, az elöljárókra stb. A jutalmat s elismerést csak lelkiismeretétől várja. Igy beszélgettek tehát a jelenvoltak a felmerült kérdések felett. Végül pedig kimondatott, hogy ha belátja a lelkész, miszerint bizalmat maga iránt és tervei iránt nem bir kivivni, nem boldogul, s kilátása nincs, hogy kitartással s nemes irányú terveivel a többséget magának megnyerje : hagyja oda a munkatért, azaz, engedje át másnak, térjen másfelé, vagyis tegye magát változásba. Ily irányú vitatkozással teltek el a gyűlés előtti nap délutáoi órái. De bárcsak minden gyűlés előtti nap igy telnék el mindig ! Azt hiszem, hogy ezen óhajtással váltak meg a jelenvoltak az értekezlet helyétől. * * * Másnap, tehát márc. 16-án, d. e. 10 órakor nyitotta meg esperes ur a tavaszi vagyis helyosztó gyűlést. Ennek is csak főbb s leginkább elvi jelentőségű s kiváló fontosságú tárgyairól fogom az olvasót tudósítani. Mindenek előtt olvastatott s tárgyaltatott az esperesi jelentés. Ebből megtudtuk, hogy L.-Petribe Hódi János mogyorósi feles pap, rendes lelkészül egyhangúlag megválasztatott. E választás ellenmondás nélkül megerősíttetett. Ezután vád- és panaszlevelek olvastattak fel egy tanítónk ellen, ki védelmi nyilatkozatában maga elismer a vádak közül annyit, hogy egy tanítványát ugy ütötte nyakon, hogy ez ütésnek vérző nyomai maradtak. Egyebekkel is vádoltatván, az ügy megvizsgálása s a tényállás felderítésére küldöttség neveztetett ki. Bizonyára sajnálni lehet, hogy ily meggondolatlanul alkalmazzák még ma is némely tanitók a fenyítéket. Ily eljárással fegyelmezni s rendhez szoktatni célt tévesztett dolognak tartatik a paedagogok által. Jó volna óvakodni ily drastikus eljárásoktól! Majd egy lelkész elleni panaszok és vádak vétettek tárgyalás alá. A részletes és beható fejtegetés előtt azonban megjegyeztbtett, hogy az ily fajta ügyeket, egy nagy számú hallgatóság előtt, kik az e.-megye minden részéről seregeltek össze, tárgyalni nem célszerű, mert a jelen gyűlésen az ügy be nem végezhető s lehet, hogy jövő gyűlésig a vádlott lelkész magát tisztázza, de egészen más hallgatóság jelenlétében ; igy azok előtt, kik most hallgatják a vádpontokat, a panaszlott, mint bűnös fog emlékezetben maradni; ennélfogva a tárgyalás későbbre halasztatott, consistorialis, de nyilt ülésre. Következett volna azon indítvány tárgyalása, hogy „az e.-megyei szabályszerű látogatás tavaszszal és ne télben végeztessék," a mint ez már több e.-megyében gyakorlatban van; de ez mint igen fontos tárgy, mellőztetett ; 28