Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-03-28 / 13. szám

gyakorta fordulnak elő, — miféle rosz következéseik van­nak. Érdekes felolvasásában kimutatta, hogy az angol és skótföldi tébolydák elmebetegeinek több mint a fele olyan, kik oly házasságokból eredtek. • * Énekes könyv. Hazai reformált egyházunk „Kö­zönséges isteni tiszteletre rendelt Énekes könyve" ellen, te­kintve az abban előforduló botrányos sajtóhibákat, a kö­zelebbi évek alatt nagyon sok panasz hallatszott. A pa­naszlók nagy része azonban aligha vizsgálta át figyelem­mel az egész könyvet, mert különben még sokkal han­gosabb lett volna a panasz ; ha talán nem lelt volna is benne 1291 hibát, mint egyik tiszántúli buzgó lapozója e könyvnek, de lelt volna kétségkívül igen sokat, s komoly értelemzavaró hibákat. — E sok hibától Hornyányszky Viktor ur, a három egyházkerület részéről ezen Énekes könyvnek évek óta kiadója, igyekezett e szent köny­vünket közelebbi kiadásában lehetőleg megszab aditani, és mind a szöveget, mind a hangjegyeket hozzáértők által kijavíttatván, egy oly kiadást eszközölt, melyhez hasonló talán évtizedek óta nem jelent meg már sem a tiszántúli, sem a három más egyházkerület megbízásából. Ezen javí­tott kiadás még 1874-ben kikerült ugyan a sajtó alól, s cimlapján azon évszámot viseli, de közforgalomba csak a közelebbi hetek folytán bocsáttatott. Örvendetes hír, azt hisszük minden olvasónkra nézve. IRODALOM. • Der Socialismus und die Internationale nach ihren hervorragendsten Erscheinungen in Literatur und Leben. Drei vortráge von Eriedrich Schuler von Lubloy. Leipzig, 1875. Erich Koschny. Ára 1 mark. Schuler ur nem hazudtolja meg a saját nemzetisé­géhez , az erdélyi szász fajhoz kötött tulajdonságokat: van benne szorgalom, ugy hogy egyik mnnkája a másik után kerül ki a sajtó alól; van józan ítélő tehetsége, értelmes felfogása, van szívóssága és kitartása azon a téren, a melyen működni élethivatásul tűzte ki magának ; de nin­csen benne egy csipetnyi sem abból a nem rászoktatás vagy tanulmány által megszerezhető Önállóságból, hanem abból az önállóságból, amelyet elsajátítani nem lehet, amely az emberrel — a mindenható különös adományából — vele születik. Schuler jelen munkájában is világosan, értelmesen és szorgalmas tanulmányozást eláruló alapossággal adja elő a socialismus és internationale legfőbb tanait ós tör­ténetét ; de nem mond semmi ujat, vagy ha itt-ott olva­sunk is tőle valamit, amit máshol még nem olvastunk, saját nézeteit kellőleg nem markírozza, saját egyénisége bélyegét nem nyomja rá a munkára, amint ezt az igazi, a született írók tenni szokták. Ilyen irótól valódi tudo­mányos becsű munkát nem várhatunk; de amennyiben jól rendszerez valamit vagy amennyiben népszerűsíti a tudományt: érdemei sokszor felérnek azoknak érdemeivel, akik a rendezendő anyagot teremtették. Készséggel elis­merjük Schuler érdemeit is, amelyeket a socialismus nép -szerű, ritka világos ós józan előadása által szerzett ma­gának. Mindazoknak tehát, akik nem foglalkoztak az ujabb nemzetgazdasági, társadalmi forrongások kérdéseivel tüze­tesen — s az ilyenek száma mi nálunk még a nem lai­cusok, a szakértők közt is jókora azon természetes okból, mert mi még nem éreztük szügségót e kérdések bővebb tanulmányozásának, — mindezeknek ajánlhatjuk e kis mun­kát, mint amelyből ismereteiket bővíthetik. * Koschny Erich, lipcsei kiadónál megjelent még : Ueber das Prinzip des Realismus. Ein Vor­trag gehalten in der Philosophischen Gesellschaft zu Berlin von J. H. v. Kirchmann. 8-rét, 60 lap. Ára ? Kirchmann jelen munkácskája mutatvány azon értekezések közül, me­lyek a berlini philosophiai társaságban időnkint tartatni szoktak, s melyeknek kiadási jogát az emiitett buzgó lipcsei] kiadó szerezte meg magának. Évenkint háromszor, 5—5 ives füzetekben fognak megjelenni ez értekezések. Az első füzet megjelenését julius 1-jére ígéri a kiadó. * A „Pliilosophische Monatskefte" 3-dik füzete megjelent. Tartalmát képezik Dilthey-nek értekezése „Ueber das Studium der Geschwhte der Wissenchaften vom Menschen, der Gesellschaft und dem Staat" ; Poet" ternek egy ellenbirálata, könyvészeti jegyzetek s egyéb apróságok, végül a következő könyvek tüzetes bírálatai: Hartmann : Die Selbstzersetzung des Christenthums. Hű­bér : Die religiöse Frage, (Wider E. v. Hartmann.) Flint: The philosophy of history in Europe. Brentano : Ueber das Studium der Geschichte der Wissenschaften. * Tankönyvek. A következő három tankönyv kül­detett be közelébb hozzánk: Latin mondattan gymnasiumi használatra. Irta Tüdős Jáno3, debreceni főgymn. tanár. Második kiadás. 188 lap. Debrecen. Ifj. Csáthy Károlynál. Ára lfrt. — A magyarok tör­ténelme. A középtanodák alsóbb osztályai számára irta Dr. Szombathy Ignác, győri állami főreáltan. tanár. Mu­tatványul a jászok korszaka. (1?) 32 lap. Győrött. Ára 30 kr. Kapható szerzőnél Győrött, megyeházutca 61. sz. a. — Uj mérték ós számítási mód törtek nélkül. Nép­tanítók, kereskedők és iparosok számára irta ós kiadja ur. Ében Mihály. Megrendelhető a kiadóaál Pozsonyban. 16 lap. Ára 10 kr. * Schwieker J. H. folyó évi április hóban „Tan­ügyi Híradó" cím alatt egy központi nevelóoí szakköz­lönyt indít meg. Annyi és oly sokféle tanügyi lapunk van már eddig is, hogy a tanférfiaknak és a nevelésügy ba­rátainak mértéken felül igénybe van véve áldozatkészsé­gük, anyagi ós szellemi erejük és tehetségük. Aki tehát ez idő szerint szaporítani akarja a paedagogiai szaklapok számát, annak — hogy sikert arasson — erősebb argu­mentummal kell indokolni szándékát, mint ezt Schwicker ur teszi, midőn azt irja programmjában, hogy azért van szükség az ő Híradójára, mert „tanügyi folyóirataink közt hiányzik ez ideig oly közlöny, mely az ország központjából a nevelési tudomány legújabb fejlődését különös tekintet­tel a népoktatásügyre képviselné." Egyébiránt ismerve

Next

/
Thumbnails
Contents