Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-10 / 2. szám

Tizennyolcadik évfolyam. 2. sz. Budapest Január 10. 1875. PROTESTÁ1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Előiizetési clij: Hirdetések díja : Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., elsrt emelet. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij Előfizetési felhívás „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1875-ik évi tizennyolcadik évfolyamára. Előfizetés i di j: Egész évre 9 forint, félévre 4 frt. 50 kr., negyedévre 2 frt. 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám) kérjük küldeni. Budapesten, december hóban 1874. Főmunkatárs : Farkas József. Laptnlajdonos és felelős szerkesztő : Dr, Ballagi Mór. Spanyolország és a katholicismus. Éljen Alfonzó király! Ez tíz nap óta a jelszó Spanyolországban, s alkalmasint az eur<pai diplomatia körében is. S kétségkívül olvasóink is tudomásul vették már néhány nap óta ez újonnan alakult királyságot. Hogy mi — t. i. mi protestáns lap — éltetjük-é ő felségét, s elísmerjük-é az uj spanyol királyságot, ezzel úgy hiszem sem Alfonzó, sem az európai dipplomaták nem sokat törődnek, azért is egész bátran megmaradhatunk a semlegesség korlátai között, legfeljebb, ha mint jó keresztyének, annyit kijelentünk hogy örvendünk, hi ezen változás által a közsajnálkozással szemlóit polgárháborúnak, s kegyetlen vérengzésnek vég vettetik. De bármily kevéssé érdeklődünk is Alfonzó iránt, s ő mi irántunk, de érdeklődünk Európa ezen egykor első rendű országa s népe, a spanyolok országa ós népe , s még inkább ezek történelme iránt, ha egyébért nem, már csak önnön tanuságukra való tekintetből is. S midőn ez uj király kikiáltatása felől a villanysodrony meghozta az első hírt, önkéntelenül is felébredt azt hiszem igen sokunkban ezen kérdés: hányadszor történik ez már a folyó század három negyede alatt, s hogy a még hátralevő egy negyed alatt hányszor fogják még a spanyolok a köztársaságot kikiáltani, s azt ugyanannyiszor királysággá visszaváltoztatni. Ez utóbbi kérdésre persze most még senki sem adhat feleletet, de az előbbire is, még a világtörténelemben jártasok is, csak gondolkodás után. Sohse törjük most rajta fejünket ; különben is érdekesebb kérdés lesz reánk nézve ez, hogy mi ennek az oka? Hogy esik, hogy épen ezen országot a század eleje óta folytonos forrongás, belháború dúlja, s hogy az a legszélsőbb túlzások között hányattatik, s pedig annyira, hogy a mely ország ezelőtt 300