Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-08 / 6. szám

is növekedhetik nagy ember — csak az ehhez megkívántató erők és eszközök legyenek arra valók ; de e mellett is csak egyesekre nézve, nem pedig általánosságban. Eredeti közleményünk az említett Andover fekvését és a vidéknek a leendő papra gyakorló befolyását következőleg irja le : „Az emelkedett helyről, a hol fekszik, a messze távolba gyönyörű kilátást nyerve, a szem több ponton megpihenhet, s a szemlélőt az alanti nyugtalan élet fölött elterülő csendes regióba emeli fel. A ligetek és árnyékos fák s a köröskörül elterülő uri és más diszlakok valami különös bájt kölcsönöznek, s mintegy mondják, hogy csak ilyen helyen lehet az istennel társalogni s az élet és halál, az idő és örökkévalóság nagy problémáiról elmélkedni." De ezt általánosan minden helyre nézve nem lehet elmondani. Midőn az uj-york-i „Union theol. Seminary" alapíttatott 1836-ban, jól megfontolva kellett választan^ annak helyéül Uj-York városát, „mely a legnagyobb, leggazdagabb és legmegromlottabb város az Egyesült-Államokban." A íőindokok ezek voltak: hogy a városi életnek, igaz, megvannak csábító kísértései, de megvannak nagyszerű előnyei is; hogy a tanuló esze, kedélye— ha maga igyekszik — jobban kimüvelődik, mint vidéken ; hogy a városban érintkezésbe j öhet számtalan különféle természetű és jellemű emberekkel; hogy ott sokkal többet láthat s tapasztalhat azon mezőről, melynek később munkása leend és ott sokkal több alkalma van sympathiával viseltetni azon szegények és szerencsétlenek iránt — bármely korból és nemből legyenek — kiknek leginkább kell az evangéliumot prédikálni. *) Továbbá a mindennemű nagyobb gyűlések is városon tartatnak, mely alkalommal a tanuló ember azon előnyös helyzetben van, hogy sok jeles férfival megismerkedhetik s számos nagytehetségű emberek példáiból tanulhat; máskülönben a jeles tehetségek befolyása- és ráhatásától megfosztatnék és saját egyénisége egyoldalulag lenne kifejtve. Röviden: azon seminarium alapitói tisztán látták, hogy „a nagy városok a theologiai nevelés magasztos célját íendkivüli könnyen és előnyösen elősegíthetik" s ezért alapították ama intézetet nagy városban. — Nem nehéz belátni a fentiek után, hogy az alapitóknak teljes igazuk volt. Kis városok vagy vidéki helyek némelykor többet tehetnek a papi hivatás előmozdítására, mint túlnépes városok; de tekintve egészben véve a papság kívánalmait, azt hiszszük mi is, hogy az élet és tevékenység központjában sokkal többet ér egy jól fölszerelt intézet, mely tanerőkben és belső berendezésben nem vagy csak kevés kívánni valót hagy fenn, mint jól-roszul be*) Nálunk magyaroknál ezt nem igen akarják tekintetbe venni s nem főleg épen a kisebb helységekben székelő tanintézetek tanárai ; igy pl. a n.-enyedi theol. ifjúság hírlapokban nyilvánosan panaszkodik, hogy benn az iskola falai között nincsen kellő tere és alkalma a gyakorlati lelkészi teendők elsajátítására és begyakorlására, s ezért kívánja a legatiókit is fentartani. rendezett több gy enge intézet különböző kisebb helyeken, hol a szellemi hátramaradás egyértókü minden magasabb, emelkedettebb irányú gondolat megsemmisítésével, és hol az indolentia igen könnyen a „nyugodt tanulmány,, helyébe léphet. Mindezen okoknál fogva csak hálás elismerést érdemelhetnek ki a jelen és utó-nemzedéktől mindazok, kik hazánkban is azon törekedtek és törekesznek ma is, hogy theol. facultásaink más nagyobb tanintézetek példájára központi helyre vitessenek; mint ahogy ez meg is történt a közel múltban a mai pesti theologiával. 5. Az Egyesül t-Á llamok theol. seminariu mainak szervezete (constitution) figyelemre méltó. Ha a theologia valamely collegiummal van összekapcsolva, annak igazgatása független emezétől; de mindkettő egyházi ós világi tagokból álló megbízott testület által igazgattatik. AZ uj-yorki Union theol. seminariumnak egy huszonnyolc tagu igazgató-testülete van, fele egyházi, fele világi tagokból, s hatáskörük egy évre terjed. Princetonban van egy harminc tagu igazgató testű let, melyből huszonegy epyházi és kilenc világi, s ismét egy másik képviselő-testület huszonegy taggal, kik közül egyházi csak kilenc, míg világi tizenkettő van. A western-i seminariumnak hasonlag két iskolaszéke van: egy igazgató és egy képviselő; amannak harmincegy papi és tizenkét presbyter tagja, ennek tizenöt papi ós tizenöt presbyter tagja van. Mindhárom nevezett iskola-szék tisztán presbyteri; s ugyanazon főelv un lkodik az Egyesült-Államok minden theol. seminariumainál s illetőleg collegiumainál. Az előnyök első tekintetre szembe ötlenek. Mind az igazgató, mind a képviselő tagok nemcsak helybeli, de távoli lakók is lehetnek ; de a seminarium mindig tekintettel van tehetség-képes, befolyásos és vagyonos tagokra. Ezen megbízott férfiak maguk intézkednek mindenben. Ok keltik fel az intézet iránt az érdekeltséget másokban is. Készek azt szükségeiben segíteni,s az akadályokat elhárítani. Sokan közülök minden évben szolgálati idejük leteltével tekintélyes adományokkal áldoznak az intézet oltárára, melynek ügyeit kezelni, szivükre vették. Az igazgató testület jogában áll kinevezni a tanárokat. 6 A tanrendszer. A tanfolyam, legalább a presbyteri egyházakban, a skóciaihoz hasonlóan, külön személyek vezetése alatt foly. Az előadás tárgyai: apologetica ; dogmatica; egyház-történelem ; bibliai criticismus, mely magában foglalja a szöveg,-magyarázatot s az értelmezés főelveit; általános bevezetés az uj szövetségi irodalomhoz, azután különösen ennek egyes könyveihez ; héber, mely magában foglalja a grammatica tanítását, összekötve az ó-testamentomi könyvek általános ós 'résztletes bevezetésével. Ezen előterjesztés után irónk: dr. Milligan prof., a skót theologiákra célozva ezt mondja: A mint láthatjuk, a tárgyak nagyobb részint épen azok, mint nálunk; hanem e tekintetben egy lényeges különbség áll elő. Ne-12*