Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-12-13 / 50. szám

„Contraria, juxta se posita magis elucescunt", mondja a latin, de a mely mondatot ugy is lehet travestálnunk, hogy az ellentétes nézetek kifejezése s meghallgatása által jobban kiderül az igazság. Épen ezért a jelen év elején is, s most újból örömmel s nem kételkedünk, hogy haszonnal bocsátottuk közre az efféle cikkeket, melyek az egyházunkban mutatkozó kórjelek szelídebb vagy drastikusabb ecsetelésével foglalkoztak. Im a jelen cikk irója igyekezik a dolgokat rózsásabb szinben feltüntetni, mint a sötétebb szemüvegen keresztül nézők; s mi nála a vég- • eredmény? Az, hogy azon kórtünetek, melyek többek által felhozattak, nem csak Baranyában vannak meg, hanem egyebütt is. Ezeket magával hozza — úgymond — a korszellem. Teljesen igaza lehet; és mi sem Baranyát akartuk befeketitni, sőt mindjárt első cikkünkben kifejeztük, hogy „egyebütt is, de talán Baranyában legszembetűnőbben." Igen, de hát ha e gonosz korszellem nem csak Baranyában, de mindenütt megvan ? Mi következik ebből ? Az, hogy mindenütt fegyverkezni kell egyebeknek is, de különösen az Ur szolgáinak, az időnkénti hol helyes, hol teljesen fonák korszellemmel nem alkudozó örök igazság hirdetőinek ; fegyverkezniük kell, hogy ezen fonák korszellemet helyesebb irányba terelhessék, s ha kell a régi embert levetkezve, vagyis az eddigi lelkészi működési kört tágítva, módosítva is, diadalra segítsék azon örök elveket, melyeknek meg- vagy nem valósításától függ egyházunk és hazánk boldog vagy boldogtalan jövője. Farkas József. ISKOLAÜGY. A t.-sz -mártoni gymnasium ligye. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetemnek f. évi sept. 2-án tartott gyűléséből T.-Sz.-Mártonba kiküldött bizottság azt az utasítást vette, hogy a nm. m. k. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák f. é. april 24-én 547. elnöki szám alatt kelt, és főt Geduly Lajos superintendens úrhoz intézett rendelete értelmében végezze el az egyházi és állami szempontból szükségesnek nyilvánított vizsgálatot s ennek eredménye felől tegyen az egyetemes felügyelő úrhoz részletes felterjesztést. A bizottság az egyházi és állami legfőbb hatósággal szemben elvállalt nagy felelősségnek teljes tudatával végezte el azon teendőjét f. é. nov. 2 — 7 közti időben, s november 11-én Budapesten hitelesített jelentését b. Prónay Gábor egyetemes felügyelő urnák beadta. Ideje most már, mikor a tót lapok sokat, a magyar lapok egyet-mást közöltek, — az egyházkerületek elnökségei pedig e jelentés felett már határoztak, — nyilvánosságra hozni e vizsgálat eredményét, nemcsak azért, mert ez, miut protestáns közéletünk sajgó sebeinek egyike, hazánk protestánsait kiválólag érdekelheti, hanem és főleg, hogy az eddigi hiányos, részben ferde közlemények kijavítva és kiegészítve legyenek, ezen alapvonásaiban patentalis, színezésében panszlavisztikus árnykép, kellő világításban s részleteiben is tisztán álljon az érdeklettek előtt. I. A bizottság az utasítás gyanánt vett ministeri rendelet értelmében oda törekedett, hogy a t.-sz.-máitoni gymnasium belélete, működése, iránya, szelleme egyfelől, alapítási indokai, körülményei, az egyházhoz és esperess éghez való viszonya másfelől, és igy a gymnasium helyzete, az ev. egyházegyetemben, és a magyar állammal szemben, határozotí körvonalokban fel legyen tüntetve. E végből: 1. Bekövetelte az algymnásium keletkezése s eddigi működésének történetét, fennállása jogosultságának hiteles adatait; az 1873. május 8-ikán eszközlött kánonszerü látogatás jegyzőkönyvét, a gymn. tanács szervezetét s összes üléseinek jegyzőkönyveit, a mult ós a folyó évben használt tankönyvek, s az ezeket pótló kéziratok egy-egy példányát, a gymn. alapitói- és alapitványaiknak név és összeg szerinti soiozatát, a gymn. tőke és folyó pénztár számadásait, a tanári értekezletek jegyzőkönyveit, a tanárok élet- és jellemrajzát, azok tanképességi s alkalmazási okmányait, a tan- és leckerendet, a tanulók névsora és osztályozását; a tanulók közt uralkodó szellem- és létező egyletekről, a tanárok jelleme, működésük sikere, polgári összeköttetéseiről tanúskodó felügyelői és igazgatói hivatalos jelentést. 2. Személyes vizsgálatot tartott a gymn. egyes osztályaiban. A váddal szoros összefüggésben állott magyar nyelv, földrajz és történelemből beható és részletes vizsgálat alá vette a tanárok tanirányát, a tanulók előmenetelét, és az osztálykönyveket, magyar nyelvtani és irálydolgozatokat. 3. Kihallgatta az egyes tanukat, vallomásaikat jegyzőkönyvbe vette és aláíratta, még pedig : különösen azon viszony megállapítása tárgyában, melyben ezen gymnasium a helybeli ev. egyházhoz áll, az egyházi elnökséget: Horváth József lelkész és Mudron Pál felügyelő személyében; különösen azon viszony megállapítása tárgyában, melyben ezen gymnasiuni a turóci ev. esperességhez áll, az esperességi elnökséget: Hodzsa András esperes és Révay Nándor felügyelő személyében ; különösen azon hatásra nézve, melyet a tanárok és e tanintézet a városra és vidékre, általán pedig kifelé gyakorolnak, a megyei közigazgatási tényezőket: Justh József alispán, Y e 1 i c s Ágoston főjegyző , C s e p c s ányi Ferenc tiszti ügyész, Zathureczky József levéltárnok, Kossuth Rezső aljegyző, Zorkóczy Kornél szolgabíró és Ruttkay Sándor s.-szolgabíró urakat; különösen a „pánszláv és hazaellenes törekvés" nagy vádjának constatálása vagy eloszlatása tárgyában mindazokat, kik vagy önkényt jelentkeztek, vagy mások által, mint