Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-22 / 47. szám

tényleges szolgálat alatt nyitva van az ut, hogy maguk­nak 21 éves korukra tiszti rangot, s ennek megfelelő tekintélyt szerezzenek: addig a lelkészek, ha az eddig követett eljárás továbbra is feumarad, egész 32 éves ko­rukig az évenkénti ellenőrzési szemlére b^rendeltetvén, s ott csak közembere knek tekintetvén, az illetők is­meretes gorombaságát lesznek tűrni kénytelenek. A törvényt nem mondhatjuk hiányosaak, csak ér­vényt kell annak szerezni, s erre nézve az első lépést megtenni az egyházkerületek kötelessége. Isó Pál. RÉGISÉGEK. Bessenyei Györgynek egy eddig ismeretlen müve. Titolc (Misterium). (Folytatás.) Minekutána a kenyér megáldatik, elváltozik, össze­valóságosodikakar általvalóságosodik a Krisztussal, de azon­ban minden kenyéri tulajdoni-ágaiban megmarad és szemed nek, érzésednek és tapasztalásodnak nem Krisztus, hanem csak gondolatodban és papodnak szavában, mely dolog egyik sem test, mint azt tudhatod. Miben áll hát vala­minek valósága ? Színében, formájában, keménységében, íziben, szagában, könnytiségében, nehézségében, egy szó­val : tulajdonságaiban. Már hol láttál tulajdonságot való­ság nélkül, vagy valóságot tulajdonság nélkül ? Láttál-e déli fényt nap nélkül, vagy napot világ nélkül ? Hallottál beszédet ember nélkül és esmértél élő embert kívánság nélkül vagy kívánságot élő állat nélkül ? Láttál szint, formát test nélkül, vagy testet a maga formája, szine nél­kül ? Igen is, feleled. Yan erre egyetlenegy eset e világ­nak kiterjedései közt. Melyik hát ? Az o s t y á s K r i sz­t u s. Mi módon ? Lássuk. Ugy hogy a keüyér minden tapasztalhatóságában, tulajdonságában kenyér, de azért Krisztus. Hogy hát Krisztus, ha sem érzed, sem látod ? Misterium. Ez által értem. Helyes. Valamit az ember uem tud, részéről semmi. Semmi által érted hát meg a sem­mit, és ennek erejében hiszed azt, ami nincs. De tudod-e, kegyes rokon, hogy a mi kezedben van nem titok? A titokhoz mint az istennek természeti csak lélekben lehet járulni, de valósága ennek sem titok, mert a teremtés és e világ által íel van fedezve ; csak annyiban titok, hogy személyében sohasem látjuk, sem nagyságát meg nem foghatjuk. A Krisztus tette nem volt titok, mert sohasem feszitették volna meg a nem titok . . . zsidók. Te testtel rágod testét, azaz testet veszel testtel. Hol a titok ? Mivel már itt, látod, misterium nincsen, felkere­sem másfelől, hogy rajtad segítsek. Egy millió halandó áldozik ugyanazon időben és annyi magától testére, lelkére megkülönböztetett istent és embert veszen magához. Az istenséget csak erejében s tulajdonságaiban lehet itt, ott, mintha többszöri személye­sedésben volna tekinteni, de állatja azaz: valósága, meg­szakaszthatatlan, megkülöobözhetetlen. Valamikor isten természetéről kéntelenittetem szóllani, megvallom, hogy sohasem tudom mit beszélek, mivel nagyságához em­beri értelem semmi utakon, módokon nem közelíthet, de te ugy se tudod mint én, mikor ostyában helyhezteted, veszed, de nem hiszed. Talán kiterjedésében érted az is­tenséget, mint a levegő eget, mely számláihatatlan mil­liom lehellet által szállhat a tüdőkre alá, mégis fogyat­kozás nélkül álló valóságában marad meg, sem meg nem oszlik, mivel minden testben helyben lévén, jőve-menve mindenütt magával van, hol megszakadhatatlan egységé­vel tartja sokaságát fenn magában. Ha már az istenséget igy gondolod, ugyanazon szempillantásban megoszlás nél­kül egész emberi nemzettel is szájról-szájra közöltethetik; de a személyében élő isteni természetet, csak mindenható erejében veheted igy, ha különben oly tévelyedésbe nem akarsz esni, hogy e világ és a nagy természet maga az isten. Ezt kell hinned, hogy az isten e világnak örök testétől személyes valóságában meg van különböztetve, mint az ember a maga munkájától, azaz : az órás az órától. Ha igy nem volna, minden dologban istenséget kellene feltenni, még a sundaságbau is, mely feltétel a benned itélő értelmet sarkából kiveti, mivel az isteni méltóságot és megszemélyesedésben élő bölcseséget s igaz­gatást törli el, vakesetre hagyván e világ rendit és a természetnek felbomolhatatlan törvényit, mert mindenha­tósága által terjeszti ki az élő fa is ágait, de istenség azért odvában nem lakozik. Következik tehát, hogy az örök testtől megkülönböztetett és magában, magától sze­mélyes megoszolhatatlan valóságot veszünk bölcs uralkodó és igazgató istennek. Már az á'dozatban egymástól személyesen megkü­lönböztetni szokott Krisztusokat hogy veszed ? Istenségé­ben osztod vagy csak testében, vagy mind a kettőben, a mit inkább gyauitok és a melyik mindeniknél nehezebb ? Látod, hogy a személyes örök valóságot álló természe­tiből ismét más több személyekre megszakasztani, felül­haladja magát a lehetetlenséget is, A Krisztus istensége az atya állatjában vett természetiben áll, sőt aknák vé­tetik. Hogy osztod milliom megkülönböztetett istensé­gekre ? Az örök valóság több egynél nem lehet. Véghe­tetlenség mellé véghetetlenséget, az örök nagy min­denhez mindent, hogy ragasztol? Csak, feleled. Már a csak ugy van, mivel, hogy ugy van, mert az istennél nincs lehetetlenség. Odább hát, lássuk. Mindenhatóság. A mindenhatóság isteni tulajdonság, kútfeje pedig a személyes örökkévalóságnak természetiben van. Hiszed-e hát, hogy olyan munkára kiterjedhessen, mely kútfejével ellenkezik ? Igy a mindenhatóság az istennek lévén tu­lajdonsága, istent nem teremthet, mivel csak az isten az, a ki teremt és teremthet. Már a mindenhatóság oda nem mehet ugy-e, hogy kiebb terjeszkedhessen magánál vagy összébb szorítsa magát? De ha a Krisztus isteni személyét véghetetlen millió számig sokasítod, tul kell a minden-

Next

/
Thumbnails
Contents