Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-11-15 / 46. szám
séges élet számos oly jelenségeire nézve, melyeket csak a megszokottság folytán nem tartanak sokan csodának, de melynek magyarázatát adni épen nem képesek. Hogy pedig a cél eléressék, a szerző igen helyesen, kerülve a száraz elméleteket, előadásában a köaDyen érthető népies nyelvet és irányt használta. Az eléggé nem ajánlható munkából havonkint egy füzet fog megjelenni. Minden egyes füzet ára 50 kr. * Tettei N. és társa kiadásában megjelent: Európa összehasonlító földleírása Visontay János által. I. kötet. Ára 2 ft. 80 kr. Három részre oszlik Az elsőnek cime : Általános tájékozás Európáról; a második déli, a harmadik közép Európa földrajzi leírását adja. Fölhívjuk e műre a szakférfiak figyelmét. * Az Uj Magyar Sión octóberi füzete a következő tartalommal megjelent: Ismereteink forrásai. Cseh Ferenc. Az archi-diakonusok. Dr. Ham vas, A fonteti nő látomásai. Fábián János. Utazás Lourdesba. Maszlaghy Ferenc. Rögtönzet a nagy chartreusei zárdában. Bogyói. Irodalom : Roskovány : Beata Virgo Maria in suo conceptu immaculata. Dr. Scheeben : Handbuch der kath. Dogmatik. Juogmann: A szépség és szépművészet a sokratesi és ker. bölcsészet nézetei lényegében előadva. Maszlaghy. Munkay: A szentségek szentsége. Maszlaghy. A székesfehérvári ásatások. C z o b o r Béla. Vegyesek. * A középt. Tanáregyl. Közlönyének 1874 /5 -iki évfolyamából az 1-ső és 2-dik, kettős szám megjelent. Az orsz. középt. tanáregylet tagjaihoz. Névy L. A phil. tudományok tanítása a középiskolában. Bihari P. A reáliskolai tanárok képzéséről. Felsmann J. A mórtan és mértani rajzolás tanítása középtanodáinkban. Pórszász J. Egyleti élet: A közgyűlés jegyzőkönyve. A választmány oct. 6. ós 13-ki, az I. szakosztály oct. 20-iki ülése. Pénztárnoki jelentés. Vegyesek. Rendeletek tára. * Táborszky és Parschnál megjelent: Hogyha nékem olyan rózsám volna. Ez az utca végig sáros. Hová csikós. Csárdás. Zongorára szerkesztő Kende Pál. Ára 60 kr. * A Tánc 5-ik száma megjelent. Tartalma: 1875-dik évi technicus csárdás. Tolnai G.Jánostól. Ismeretségeim. Lengyelke Boldis Ignáctól. Babypolka frangais. Tubani S, J. Megjegyzendő, hogy e szám nyomása már sokkal tisztább ós csinosabb, mint az elöbbenieké. S z nem csekély előnyére szolgál a tartalmára nézve különben jó vállalatnak. * Táborszky és Parsch zenemükereskedésökben megjelent: A holt költő szerelme. Szerzé Liszt Ferenc. Ára 1 frt. 20 kr. E melodráma, melynek szövegét — tudvalevőleg — Jókai Mór szerzé, annak idején oly hatással adatott elő Jókainé és Liszt által egyik budapesti hangversenyen, hogy a zenekedvelők bizonyára már csak kíváncsiságból is megszerzik azt maguknak. Az eredeti magyar szöveg a hangjegyben német fordításban is közölve van. NECROLOC. Nagytiszteletű Varjú Istváu ur, az ó-szőnyi evang. reform, gyülekezetnek 43 évig volt buzgó lelkipásztora ; a tatai egyházmegyének több évig volt tanácsbirája s gyámoMai tanácselnöke; a dunántuli egyházkerületnek több évig volt pénztárnoKa nincs többé; folyó évi október hó 31-kén bevégezte közjóra, a valláserkölcsi élet virágoztatására szentelt pályafutását. A temetés folyó évi november 2-án ment végbe. Nagy néptömeg, a jó barátok s pályatársak koszorúja vette körül a jobblétre szenderült egyházi férfiú egyszerű ravatalát. Délután 2 órakor megzendült aZeke Lajos segédlelkész által alapított s kitünőleg szervezett ó szőnyi dalárda karéneke a koporsó mellett; s a halotti ének mélabús dallama, a jelenvoltak arcain tükröző részvét jelenté a gyászünnepély kezdetét. A legszebb őszi délután volt. A derült égről aláömlő napsugarak a könyezők szemeiben törtek meg. A koporsó mellett alólirott tartott rövid halotti beszédet s imát, szólván ekkópen : Egy koporsó mellett sajátságos gondolatok ós érzelmek szoktak támadni az emberi kebelben; egy mélyen lehangoló, egy valóban búst tájkép tárul fel a gondolkodó lélek előtt. Honnan jöttünk, hova megyünk; hol van az örök fő való, kit a bölcs léngesze fel nem ér, de titkon érző keble óhajtva sejt; mi az élet célja; rendeltetésünk utai hova vezetnek; van-e élet, van-e világ a siron tul; vagy a fejünk felett ragyogó csillaggyöngyös égboltozat voltaképen nem egyéb, mint fedele azon óriás koporsónak, melybe egykor mindnyájan aludni térünk; mint virágszőnyege, temetői pázsitja azon sírboltnak, melynek öbleibe évezredek óta folyvást hullanan élők, a föld vándor emberei, melynek borongó ködhomálya oly gyakran s oly nagy sulylyal borul a végcélját kutató emberi lélekre. íme a hit, remény és szeretet, a halhatatlanság vallása bajnokának is meg kell halnia, ép ugy mint azoknak, kiknek tántorgó lépteit vezérelte az örökkévalóság fényhazája felé. Az uj, a másik hazát kereső Mózeseknek a csodás szépségű ig éret földj ének kapujában kel elesniök. Egyik koporsó ugy hasonlít a másikhoz. Sötét mind« egyik. A fájdalom erdeje termette mindegyiknek fáját s gyökereit a zokogó bánat omló habjai táplálták. Zokogás siralom és jajszó hallatszik mindegyik koporsó mellett., Ki ne hullatna könyet a nemes keblű emberbarát szemfedelére ; a bölcsnek oktató ajkait, a zengő tüzes nyelvek hamvait ki ne nézné borongó szent tisztelettel? Ki ne óhajtana csókokat hinteni a halálban összekulcsolt emberséges, adakozó kezekre?! Másban is hasonlítanak a koporsók egymáshoz. Egy óriási könyvnek sötét lapjai ezek, melyek a gondolkodó embert igen sok bölcseségre tanítják. Itt tanulhatják meg a felfuvalkodás gőgös emberei az alázatosságot A világhódítók, kik a nagyravágyás diadalkocsiján könyek s vércseppek közt rohannak keresztül az életen, itt tanulhatják meg a bölcs és okos megelégedés nagy tanát.
