Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-11 / 41. szám

A monotheismus, Renan szerint, a sémiek öntuda­tának minden ismérveit magában foglalja. Az az ő dicső­ségük, hogy eleitől fogva rájutottak az istenség fogalmára, melyet Israel példájára minden más népnek el kelle fo­gadni. Ez a faj sohasem tudta máskép felfogni a világ, egyetem kormányát, mint absolut monarchia alakjában ; theodicaeája Jób óta egyetlen lépést sem tett előre ; de a polytheismus tévedéseit sem ismerte soha. A monotheis­mus nem feltalálás eredménye: az eredeti és mélyen gondolkodó India, még napjainkban sem ért el odáig; a görög szellemnek összes ereje sem birta rávinni az emberiséget a sémiek cooperatiója nélkül. Azt is állithatni, hogy e népek az isteni egység dogmáját soha meg nem érzik vala, ha azt eszök és szívok leghatalmasabb műösz­tönében találták volna. A sémiek sehogysem értették istenben a különféleséget, a többséget és nemi különbsé­get ; az istennő héber nyelven a legborzasztóbb bar­barisnms lenne. Másfelől a természetnek is csekély része van a sémi vallásokban"; az arab puszta monotbeista; éktelen egyformaságának fenségességében, az embernek jókorán kijelenté a végtelen eszméjét; de teljességgel nem annak a szüntelen teremtő életnek érzetét, amit a termékenyebb természet más embertörzseknek kijelentett Felmóry Lajos. (Vége Löv.) BELFÖLD. A tiszántúli ref egyházkerület. őszi közgyűlése oktob. 1. s következő napjain tartatott meg, melyről a „Debrecen" után következőket közölhetjük-A gyűlést megelőző napon az egyházkerületi tanügyi bizott" ság, tartott ülést, melyen a superintendens és főgondnok ura. kon kivül jelen voltak : Tisza Kálmán, az esperesek, egyházi küldöttek, főiskolai tanárok, s a máramaros-szigeti lyeeum képviselője Szilágyi István igazgató-tanár. A bizottság megállapodásai a következők voltak: A felsőbb oktatásra vonatkozó mi­niszteri törvényjavaslatra adandó em­lékiratban mondassék ki, hogy bár a tanügyi bizottság az egyetem szükséges alkatrészéül nem tekinti a hittani fakultást, — mindazáltal addig, mig a miniszter ezt valamelyik felekezet részére fenntartja, prot. felekezetünk is, épugy mint más felekezet, a maga számára is kiván az országos egyetemen hittani fakultást nyittatni. A prot. egy etem felállításának eszm éjét me­legen felkarolván a bizottság, óhajtja, hogy az egyház­kerület a majdan a többi egyházkerülettel közösen tar­tandó tanácskozásokban, az egyetem alkatrészeinek elő­állítására nézve, mindenelőtt a bölcseleti kursust tanár képezdével kapcsolatban sürgesse kül­döttei által. Agymnasium szervezésére nézveki­mondatott, hogy az, mihelyt a körülmények engedik, 12 ta­nárral fog berendeztetni. Ezúttal választatik ugyan iro­dalomtörténet tanára is, de ez, mihelyt ama szervezés lehetséges leend, teljesen az akadémiába fog áttétetni, valamint dr. Török József tauszéke is, s ezek és a böl­csészeti ta iszék fogják a bölcseleti kursus alapját ké­pezni egyelőre. A jelenleg az akadémiában is működő gymn. tanároknak tanóráik szaporítására tett önkénytes ajánlatuk örömmel vétetett tudomásul ; végre a reális­kolával együtt állítandó vaJlástanári székre beadott javas­lat elfogadtatott elvileg. A tanügyi bizottság ezen határozati javaslatai a közgyűlés által jórészt elfogadtattak, s ezeknek értelmében Tisza Kálmán ur indítványa folytán kimondatott, hogy az egyházkerület a hittani karoknak az egyetemeken felállí­tását szükségtelennek taríja ugyan, de azért mig ott más vallásfelekezet részére tanszék lesz felállítva, addig kívánja az egyházkerület, hogy a protestánsok részére is szer­veztessék tanszék. Ezen határozat ellen csupán Balogh Ferenc tanár ur szólalt fel, ki azonban csak Littkey Péter urnái talált pártolásra. — Elfogadtatott a p r ot. egye­t e m felállítása iránti javaslat is, s e tárgybin a ref. és evang. egyházkerületek megkerestetnek, hogy a tiszántúli ref. egyházkerület által kinevezendő küldöttekkel együtt működendő megbízottaik által adjanak véleményt a prot. egyetem mikép lehető felállítása iránt, mely vélemény felett azután mindegyik egyházkerület külön fog határozni. E célból az egyházkerület részéről küldöttekül megválasz­tattak : Révész Bálint, gr. Degenfeld Imre, Révész Imre Kiss Áron, Hajnal Ábel, Kulin Imre, Móric Pál, Horthy István ; póttagokul: Pápay Imre, K. Tóth Mihály, Pécsy Jenő ós Ercsey Zsigmond urak. Határozatba ment továbbá, hogy a főiskolai nagy könyvtár át fog a közhasználatnak adatni, s a magyar irodalom tanára felügyelete alá fog helyeztetni, de egy­szersmind önálló könyvtárnok is választatik. Eryuttal Szegedy Sándor tanárnak és Dicsőfy Józsefnek a könyvtár rendezése körül kifejtett érdemeikért elismerés szavaztatott, s jutalaaaztatásuk elrendeltetett. Nagy Pál ur a természettan ujonnan választott tanára mindjárt a gyűlés kezdetén püspök ur által bemu­tattatván, az esküt letette ; az uj tanár megéljeneztetek, elődének Gelencei Pálnak érdemei iránt pedig az, egyházkerületi jegyzőkönyvben fejeztetett ki az elismerés. Majd a gyűlés más napján a magyar irodalomtan­szék é r evonatkozó tanárválasztás alkalmára az egyházkerü­let részéről a képviselők megválasztattak, ós ezek a debreceni egyház 8 küldöttével, összesen tizenhatan a tanárválasztásra felhivatván, külön terembe távoztak, ahol is felolvasta­tott a tanárkar fölterjesztése, miszerint Pápai Pál, Gé­ressy Kálmán és Becner Frigyes hozattak javaslatba. Ezután a szavazás megejtetvén, az eredmény következő lett: Géressy Kálmán 14 szavazattal megválasztatott, Pápai Pál 1, Becner Frigyes is 1 szavazatot kapott. A vá'asztás a közgyűlésen bejelentetvén, a megválasztott ta­nár meghívása iránt a szükséges intézkedés megtétetett. 92

Next

/
Thumbnails
Contents