Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-04 / 40. szám

debreczeni főiskolára nézve. Különösen a gymnásiumot, a mely alapja és gyökere a felsőbb tanpályáknak, s átalában mindenféle valódi tudományos képzettségnek, nem győzzük eléggé ajánlani az illetők nagybecsű figyelmébe és gondjaiba. A mi szegénységünket és minden tekintetben szigorú helyzetünket véve fel, az egyház általi anyagi gyámolitás sorozatában, a gymnásium után nyomban jő a theologia, ezután a tanítóképezde, bölcscszeti szak, gymnásiumi tanárképezde, jogakadémia. Ha azonban egyes öukénytes jóltevők, vagy polgári községek, az egyházi és iskolai autonomia sérelme nélkül, még hat-hét uj jogi tanszéket is fognának felállítani pl. a debreczeni főiskolában, semmi kifogásunk ellene, sőt örömmel üdvözöljük azt, de magára az egyházra, mint ilyenre nézve, az ő saját önfentartásához és virágzásához közvetlenül szükséges alapintézeteknek lehető legjobb karba helyezése és abban való fentartása, első teendő. Mindezek mellett szigorúan meg kell óvni „a reformátusok debreczeni főiskolájáénak szellemi egységét, öszhangzatát, határozott jellemét, önállóságát és függetlenségét, habár nagy áldozatokkal is, minden tekintetben. Miért az élet akár egyesekre akár testületekre s intézetekre nézve folytonos ingadozással, szédelgéssel, zűrzavarral, mindenféle sántikálással a határozott szilárd jellem és kellő szabadság nélkül! ? Végre pedig mindenekfelett, célszerűen és gyökeresen reformálni kell a debreceni főiskolában a tanitás, tanulás, vizsgálat és kormányzás módját, mert ezekben, folyvást igen lényeges hibák és hiányok vannak." Farkas József Jelentése a dunántuli ev. egyházkerületi népiskolai bizottmánynak a ker. iskolák állásáról 187% iskolai évben. Főtiszt, s tekintetes Egyházkerület! Ámult évben némely hiányokon okulva, hogy a valósággal minél egyezőbb jelentéseket nyerhessünk, a tanitók fizetésének kiszámítására bizonyos szabályzatot készítettünk. Mintáink rovatain, részint hogy minden kétes értelmezést kikerülhessünk, részint, hogy az egyetemes gyűlés népiskolai bizottsága táblázatait betölthessük, — itt ott módosítottunk, illetőleg 3 rovatot bei lesztettünk. E beillesztett rovatok egyikének címe: „Iskolaépületek száma"; másiké: „Váltak-e felekezeti iskolák községiekké?" harmadiké: „Az országos tanfelügyelők tettek-e felekezeti iskoláinkban látogatást ?u Mindezek folytán mondhatjuk, hogy a jelenleg előterjesztendő jelentésünk kevósbbó lesz a valóságtól eltérő, mint a mult évi; azt azonban mégis sajnálkozva kell kijelentenünk, hogy itt-ott némely rovat betöltésénél figyelmen kívül hagyatott annak eléggé világos cime.. Ugy látszik, hogy némelyek az illető rovatba az iskolaépületek száma helyett isatermek számát vették be. Szerettük volna felmutatni, hogy fiók-gyülekezeteink növendékei közül mennyien járnak községi, ref. s kath. iskolákba, vagy sehova? de az illető rovatokba részint a fiók-gyülekezetek, részint a növendékek száma vezettetett, részint pedig üresen hagyattak. Ugy, hogy e rovatok adatait, mint egészen hasznavehetleneket kénytelenek voltunk mellőzd. Csak a vasi középesperesség érdemel dicséretes kivételt, hol ritka buzgósággal és pontossággal van a fiók-gyülekezeteknél kimutatva, hogy gyermekeik hova járnak ? névszerint, hogy 437 gyermek községibe, 525 gyermek az anyagyülekezetibe, 31 gyermek reformátusokhoz , 653 pedig sehova sem járt. Hiányosan töltettek be azon rovatok is, melyek rendeltetése volna kitüntetni, hogy hány gyülekezetben, és mennyi hanyag iskolakötelezett ellen vétetett igénybe a törvény szigora? E rovatokba is hol a tanítványok, hol a gyülekezetek száma vezettetett, sőt néhol azt sem lebet tudni, hogy mit jelent a belevezetett szám, dacára a rovat cime világos értelmének. Sopronból csak ugy „circa" jelezik, hogy 1000 a 6--—12 éves tankötelesek száma, mert — úgymond: az igazgatóság nem rendelkezik anyakönyvi kivonattal; de egyéb iskolák adataiból is csaknem egész világossággal kitűnik, hogy kivált az ismétlők száma nem az anyakönyvi kivonatok alapján határoztatott meg. Az ismétlő-iskoláztatás még mindig nagyon hiányos, a szülők még mindig nagyon nehezen capa^itálhatók, fizetni sem akarnak. Egyébiránt a hol erélyes az eljárás, és nem egészen szűkmarkúak a szülők vagy a községek, ott életbe van léptetve. Hanem oly eset is fordul elő, hogy a községek átalányban fizetvén a tanítót, egy ismétlőse sincs: ilyen Liszó Somogyban, és öcs Zalában ; csaknem sejteni lehet a nyájjal nem törődő pásztort, midőn már felvette a dijat. A hanyag iskoláztatás egyik főokául lehet mondani, hogy részint nincsenek iskolai felügyelők, részint nem járnak el hivatásukban ; mert a hol vannak és buzgón teljesitik kötelességüket, ott az iskoláztatás is rendesen megy, Némely tantárgy mellöztetése okául felhozatik : a tanterem alkalmatlansága; tankönyvek — kivált vend, de még magyar könyveknek is-hiánya ; főldmivelés (a 60. ft fizetésű antonováci tanítónál) *); közönyösség Szepetneken; a magyar nyelv nem ismerése felső-vasi Gödörfőn (Neustift); erély hiánya Sopronban. Roboncon s filiájában, Hodászon, azután Ruszton ismétlő-iskoláztatás helyett vasárnapi iskolák tartatnak, de ezek nem pótolhatják amazokat, amint hogy a jelentésekből ki is tűnik, hogy csak inasok járnak be. Ezen jobbára átalánosan mondottak után immár részletekre térve, van az egyházkerületben iskolával bíró 307 anya- és leánygyülekezet; 315 iskolaépület, 359 iskolaterem, ezek közül fiuk 12-ben, leányok 11-ben elkü*) Az antonováci fizetésnél azonban mejegyzendő, hogy a rendes tanítói fizetés teamesen tobb, de rendes tanitó jelenleg nem levőn, csak azt, a kit hamarjában kaphattak, állították be kevés fizetésért.