Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-27 / 39. szám

dalról közöltetett, ón is csak mint olyat említem fel e helyen, sőt komolyan megfontolandónak vélném, magunk végelhatározása esetében, ha valyon megkí­vánná-e a protestáns egyház érdeke, hogy ily nagy terhet vegyen vállaira, — viszont az állam átadja-e a tudományos egyetemet, társulatok, felekezetek verse­nyének, ne mondjam versengésének s nem azt kivánja e a tanszabadság nagy elve, a tudomány magas ér­deke mellett, hogy ezen legfőbb fokú tanintézetet, saját legfőbb felügyelete mellett, ugy szervezze, hogy ez magát teremtse, vezérelje, kormányozza; de ellenben, nem mellőzhetem el, hogy röviden megem­lítsek egy tárgyat, mely minden eddig elmondottak­kal kapcsolatban áll: líein titok, hogy a protestáns buzgóság, mely egyházakat emelt, sok helyen ernyedő félben van. Félelmeteíen nevelkedik azon egyházak száma, me­lyek lelkészeiknek, népiskolai tanítóiknak a tisztessé­ges megélhetést biztosítani képtelenek. Már pedig méltányosan kívánni nem lehet, hogy a magasabb miveltségü lelkész és tanító biztos nyomorral ke­csegtető pályáján apostoli lelkesedéssel buzgólkodjék. Szerveznünk kell zilált egyházi életünket, azon kell lennünk, hogy a minimalis biztos fizetések ugy álla­píttassanak meg, hogy azok egyházi hivatalnokaink­nak lehetőleg tisztességes existentiát biztosítsanak. E végből nyilatkozniok kell az egyházmegyéknek, hatá­rozni az egyházkerületeknek, meg kell barátkoznunk a körlelkészség eszméjével, mely már az erdélyi egy­házkerületben huzamos idő óta honos. Mindezen ügyek rendezése eleg ok, hogy általa az okozat, a konvent eszméje ismét előtérbe lépjen. Az igazi erő az egyetértésben és egyesülésben van. Azon szakadozottság, ingatagság, mely egyes egyházkerületek időnkinti határozataiban nyilvánul, nem ide utal-e bennünket. S nem az egyház egye­temének kötelessége-e sarkalni a kormányt, épen a protestantismus jól felfogott érdekében, hogy igye­kezzék megoldani a már oly sokszor sürgetett, de még mindig függő egyház-állam-társadalmi kérdése­ket. Sürgetni a teljes vallásszabadságot, a vallásfe­lekezetek teljes egyenjogúságát, a törvény előtti föl­tétlen egyenlőséget, a polgári házasság kötelező behozatalát s a többi idevágó kérdéseket. És most bocsásson meg az egész t. e. h. ke­rület, hogy béketürésével ily sokáig éltem vissza, de köte­lességnek tartám a főt. e. k. gyűlés előtt nyíltan el­mondani véleményemet; biztosítom e mellett, hogy ho­zandó végzését a többségnek ép ugy íogom tisz­telni tudni, mint meggyőződésem elhallgatását, kö­vetkezetlenségnek, sőt némileg gyávaságnak tartot­tam volna. ISKOLAÜGY. A felső-borsodi li. h. tanitó-egylet egyetemes ér­tekezleti gyűlésének jegyzőkönyvéből. Sajó-Kazinczon m. hó 19-én d. e. 9 órakor az elnöki beszéd­del az értekezleti közgyűlés kezdetét vette, melynek tárgyai a következők voltak: Olvastatott a velezdi tanítóikor t. év aug. 15-kén Felső-Bárczikán tartott gyűlésének jegyző­könyve, melynek 1. pontjában az inditványoztatik, hogy azon egyleti tagtársak, kik értekezéseinkről alapos ok és hiteles igazolás nélkül elmaradnak: a törvényes határozat értelmében 2. ftot fizetnek. Egyletünk a ut. egyh.-megyei kormányt fölkéri, hogy a tanítói értekezések üdvös voltát szem előtt tartva az igazolatlanul elmaradott tagtársakon, a téli egyház iskola látogató urak által a két foriut bün­tetési dijt könyvtárunk javára szedesse be. A jegyzőkönyv 2. pontjában felhozatik, hogy az aprólékos tandijakra nézve, melylyel a tanitók még ez idő szerint is csaknem mindenik egyházban fizettetnek ; va­lamint a 10—20 krnyi szokásos temetési díj csekélysége fölött is mondana véleményt egyletünk, s csatolná nézetét azoknak módosításához; végül pedig kérné az egyház me­gyének e részben teendő megváltoztató határozatát. Közértekezletünk erre nézve fölkéri az e.-megyei kormányt: hasson oda, hogy az egyházakban a tandíj a szokásba vett egy véka zab, pár tojás, és egy csirke fizetés megmaradása mellett legalább egy forintra emel­tetnék fel; a temetésekért járulni szokott 10—20 kr. pedig más felekezetű egyházak példájára 50 krban álla­píttatnék meg. Átalában pedig arra kéri egyletüok az e.-megyét, hogy a fizetések határnapját Andrásnap helyett nov. 1-ső napjára méltóztatnék elrendelni. A jegyzőkönyv 3. pontjában felhivatnak a fiók-érte­kezleti körök, hogy szakbizottmányi gyűléseiket, az egye­temes értekezletet megelőzőleg, az illető körlelkész, vagy megbízottjának elnöklete alatt minden évben megtartani alapszabályaink értelmében kötelező erejűnek ismerjék, Egyletünk ezen felhívást teljesen magáévá teszi, s igéri, hogy ezentúl a fiók-kör gyűléseket, a körlelkész urak közreműködésének kikérése mellett megtartandja. Olvastatott az év tavaszán lefolyt ft. egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 90-dik pontja, mely néhai tolcsvai Nagy Gedeon ur 20,000 ftnyi végrendeletéről szól. Mély megilletődéssel veszi tudomásul egyletünk, hogy ez alapítványi összegnek főága részint népiskolai érdekeink előmozdítására, részint pedig a szükségben sin­lödő tanitók, özvegyek és árvák segélyezésére fordittatik. Derüpirt hajlandó szemlélni ebben tanitó-egyletOnk, hogy valahára foszladozni kezd iram ár a magyarhoni népta-

Next

/
Thumbnails
Contents