Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-13 / 37. szám

hogy felesleges a kormány felügyelete. Ha az egyetemes gyűlés nem rendeli el » vizsgálatot, akkor a kormány fogja elrendelni, ez pedig nem állhat az autonomiai hatóság érdekében. Az ellenfél prókátori fogásai szólót csak arról győzték meg, hogy szükséges már a büntető törvénykönyv, mely megmondja, mi a hazaellenes szellem, melyet „nem lehet megfogni". A magyar törvényhozás eddig mindig a szabadság terén állott, de ha azt fogja látni, hogy a tág terű autonomia ártalmára van az államnak, akkor kénytelen lesz ez iránytól eltérni. Teljesen jogosítottnak tartja tehát a kormány felszólítását és csatlakozik azokhoz, kik vizsgáló bizottságot kívánnak kiküldeni. (Erőteljes beszédét a gyűlés többször zajos tetszéssel fogadta.) Margócsy József irsai lelkész hosszabb, erélyes beszédben reflectál Geduly érveire; beszédét a kisebbség gyakran zajosan szakította félbe. B. Prónay D. kifejti, hogy a protestantísmus jó hírneve teszi kívánatossá a vizsgálatot (zajos helyeslés); az önérzetessóg azt követelte volna, hogy a vizsgálatot a kerület ne kerülje el, és ha az már elkerülhetlen, mindenesetre jobb, ha az autonom hatóság maga eszközli (helyeslés). — A kerületnek nem kell attól tartania, hogy a vádak bebizonyultával a kerületet is bűnrészesnek fogják tekinteni. Hodzsa Sándor turócmegyei esperes tót nyelven, utóbb németül kifejti, hogy a kerület maga kivánja, hogy ne az autonom hatóság, hanem a kormány eszközölje a vizsgálatot; ez nem arra mutat, hogy a kerület fél a vizsgálattól. — B a 11 i g Fr. tudomásul kivánja vétetni a a dunáninneni kerület határozatát, ép ugy, mint történt a tiszai kerületével; ő jobb szerette volna, ha a dolog megfordítva történik, és az egyetemes gyűlés a rőcei gymnasium ügyében rendelt volna vizsgálatot és a dunáninneni kerület határozatát vette volna egyszerűen tudomásul, nem pedig megfordítva. — DuhlaMátéturóci ügyvéd tót nyelven azt adja elő, hogy a convent mint harmadfokú hatóság csak akkor rendelheti el a vizsgálatot, ha az ügy a két alsóbb fórumnál is megfordult. PaulinyTóth Vilmos panaszkodik, hogy p^rtfelei hasztalan bizonygatják, hogy jó hazafiak, még sem akarnak nekik hinni és csak gunynyal fogadják bizonygatásaikat; mindig csak azzal vádolják őket, hogy pánszlávok, ugy hogyjitóvégre kénytelenek lesznek az egyetemi gyűlésről elmaradni. (Zaj) A dolog érdemére nézve megjegyzi, hogy nem érti meg, miért avatkozik a convent rendőri ügyekbe; egyébiránt a dunáninneni kerület az egyetemes gyűlés által elrendelt vizsgálatot ép oly tisztelettel fogja fogadni, mint fogadta volna a kormány által elrendeltet. — Mudrony Pál turóci ügyvéd méltányossági szempontból azt kivánja, hogy a dunáninneni kerület'határozatát ép ugy vegyék tudomásul, mint tudomásul vették a tiszai kerületét. — Milec János zsolnai ügyvéd attól fél, hogy a vizsgálat ép oly formai hiányokkal fog eszközöltetni, mint a rőcei gyumasiumnál. A többi szónokok elállván a szótól, az elnök kimondja a határozatot, hogy „az egyetemes gyűlés szükségesnek véli a t.-s z t.-m á r t o n i gymnasium ellen vizsgáló bizottságot kiküldeni, nemcsak a m. minisztérium leirata folytán, hanem a protestáns autonomia érdekében is." A vizsgáló bizottságba választattak: Desewífy Ottó (mint elnök), Sárkány János, Péchy Tamás, Jankó Dániel, Procopius Pál, és Zelenka Pál. Azon kérdés merülvén fel, hogy a dunáninneni kerület által ez ügyben kiküldött bizalmi férfiak mily minőségben vegyenek részt a vizsgálatban, már-már élénk vita indult meg,, midőn Duhla turóci ügyvéd a dunáninneni kerület nevében kijelenté, hogy e bizalmi fórfiak csak mint hallgató tagok kívánnak a vizsgálatban részt venni. Erre a szólók elállottak a szótól és a gyűlés 3

/i 3 kor véget ért. A sept, 4-diki gyűlés már nem foglalkozott országos ügyekkel. Meg is látszott a termen, mely csak ugy kongott az ürességtől; mindössze 30—40-en jelentek meg. Prónay elnöktársa ma már ismét Geduly volt. Első tárgy a középtanodai törvény javas-1 a t kérdése volt ; azonban ezt az ügyet a többség csak a folyó ügyek közt akarja tárgyaltatni. Ezután történt a mult ülések jegyzökönyvének hitelesítése, mely némi zavart idézett elő. C ó k u s megjegyzi, hogy a t.-sz.-mártoni ügyben kiküldött vizsgáló bizottság jelentését, a minisztériumhoz felküldés előtt, egy rendkivüli egyetemes gyűlés elé kellene terjeszteni. B. Prónay Dezső helyesli ezt, de olyformán, hogy a superintendensek s felügyelők tartsanak előbb értekezletet, vájjon szükséges-e ezen rendkivüli ülés összehívása. B a 1-t i g azt kivánja, hogy a jelentés előbb a dunáninneni superintendentia közgyűlése elé terjesztessék, ugy mint az a nagyrőcei ügyben történt. Többek hozzászólása után Prónay D. azt is indítványozza, hogy az egyetemes felügyelő a kerületi elnökségekkel egyetértve a tanintézetek működését, ha a vizsgálat a vádak alaposságát konstatálja, felfüggeszthesse, miután a kormány ezt csak az autonomia sérelmével tenné; egyúttal a kerületeknek küldessék meg a bizottság jelentőse, hogy azok az egybehívandó rendkivüli egyetemes ülésre küldötteiket utasításokkal láthassák el. Geduly szuperintendens azt hiszi, hogy ezen ügy bővebb megfontolást igényel, de a tanácskozók nagy része már eloszlott. Szoutágh Bertalan nem szeretné, ha az elnökségek felhatalmaztad nának, hogy az intézeteket fel is függeszthessék, hanem inkább arra, hogy mihamarább hívják össze az egyetemes gyűlést. A határozat csakugyan ezen értelemben mondatott ki. A következő tárgy néhány panasz felemlítése volt, hogy prot. gyermekek kath. papok által erőszakkal megkereszteltettek. Ezen ügyek az országgyűléshez terjesztetnek fel. Ezután a vegyes házasság kérdését vet-84*