Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-13 / 37. szám

E b r a r d ellenem idézett helye épen mellettem bizonyít; hiszen ő is azt mondja : „Liturgik ist m e b r eine historische, als eine practische Disciplin" ; sőt a Filó által elhallgatott helyen tovább megj s ugy nyilatkozik : „Die Liturgik entwiekelt die wesentlichen Grundsátze d(S christlichen Gemeindecultus .. . und ist fúr den Prediger höchstens insofern von praktischer Bedeutung, als er etwa berufen ist, auf Synoden oder sonstwie über einzuführende Yeránderungen und Modificationen mitzureden." (L. Vorlesungen über prakt. Theologie. Ebrard Konigsberg 1854. 224—225. lap.) Elég sajnálatra méltó egyébiránt, hogy nekünk még a tudománynak célja, feladata, köre és tárgyai felett is vitatkoznunk kell. (Folyt, köv.) B E L F Ö L D. Az ág, evangélikusok egyetemes conventje. (Folytatás és vége.) A tárgyalásokat b. Prónay G. egyetemes felügyelő sept. 3 án 3

|4

9-kor megnyitván, fölkérte a szónokokat, hogy lehető röviden fejezzék ki magukat. Az első szónok, Bartholomaeidesz János hegyaljai esperes azon aggodalmát nyilvánítja, hogy mivel Czékus és Geduly nem érintkeztek egymással, igen megerősítették azt a régi vádat, hogy az evangélikusok közt nincs egyetértés. Nézete szerint az egyházkerületnek nem kellett volna azonnal ítélni a dologban, békés uton lehetett volna ez ügyet elintézni, a közvéleményt megnyugtató modorban. Hivatkozván a miskolci gyűlésen tett közvetítő indítványára kitejti, hogy a vádat egyenest a tanári kar ellen kellett volna intézni; az tény volt, hogy N.-Kőce felől fujt valami „északi szél," de az csak szél volt, azt pedig tapiutani nem lehet; igaz, hogy a szél veszélyes, de Krisztus is nem a templomot rombolta el, hanem az üzéreket kergette ki. Végül megjegyzi, hogy szeretné kimondatni a gyűlés által, hogy jobb lett volna a n.-rőcei kórjeleknek elejét venni, mielőtt ily gyökeres curához fogtak. Kemény Mihály: Ha a felekben van hajlam a kiegyezkedésre, akkor a tényeket nem kell palástolni. Ha valahol incorrect, törvényellenes tény forgott volna fenn, akkor az egyetemes gyűlésnek fel kellene szólania, de a kormány nagyon is lanyhán járt el. Már az aug. 20-iki intézkedés teljesen helyes volt, mert az autonom egyházi hatóság jelentése nyomán történt. Helyesen járt el a tiszavidéki kerület is ; a kisebbség részéről követelt eljárás mellett a dolognak sohasem volna vége, ha bármi testület ellen a hazaellenesség vádja emeltetik. — Örömmel veszi tudomásul Nóvák esperes tegnapi kijelentését, hogy ő nem pánszláv, és egyházaiban és iskoláiban ily szellem nincs; igaz, hogy „Bismark vagy 500.000szurony" mellett talán mást hallanánk, de az ország közvéleménye mást ért a panszlavismus alatt, nemcsak azon irányt, mely n yiltan a haza feldarabolására tör. „Ha önök — mondotta — nem panszlávok, miért nem akarják maguk köréből ezt az irányt, mely a „Cirkevni Listy"-b«n nyilvánul, kiküszöbölni azzal az emberrel együtt, a ki nemrég kijelentette, hogy ő büszke arra, hogy Magyarország ellen küzd? Ha önök az ily embereket ovátiókkal fogadják,akkor ne vegyék rosz néven, ha a közvélemény a pánszláv névvel illeti önöket; ám ne magyarosítsák a népet, de viszont chinai fallal se zárják el a tót népet a magyar nyelvtől, sőt buzdítsák annak megtanulására. Egy előkelő pártemberük azt mondta, hogy önök közül a nagy többség ily szellemű; de én felteszem, hogy csak a kisebbség. Fegyelmezzék ama túlzókat, kik a magyar és tót nyelv ügyét az egyház kérdésével keverik össze. A hozzá nem értők részéről azon vád emeltetett,hogy a lutheránus egyház hazaellenes; szükséges tehát, hogy az egyetemes gyűlés óvást emeljen azon evangeliumellenes irány ellen, hogy a nyelvkérdés belekevertetik az egyháziba. Ha önök mérsék" letet, kivánnak tőlünk akkor önök is tanítsanak mérsékletet, és azon superintendenst, ki három snperintendentia által helyeselt tényt követett el, ne illessék holmi Antikrisztus-féle elnevezéssel. Mudrony Mihály pozsonyi ügyvéd, (Tegnapa Mudrouy Pál turóci ügyvéd szólott.) jogi szempontból fejtegeti az ügyet ; felebbezvény, szerinte, puszta tudomásul vétel által nem intézhető el. Határozottan tagadja, hogy az ő pártjában panszlávok volnának, szerinte csak az a pánszlávizmus, mely hazánk feldarabolására tör. Ha a hírlapokból szedjük a pa.nszlavísmus definitióját, akkor Zmeskál és Justh is panszlávok; szóló politikai tekintetben magyar, de nyelvi tekintetben tót, ez nem panszlavismus. A magyarul szóló magyarokat, a magyar nemzetiséget tiszteljük (helyeslés a kisebbség részéről), de annyira nem, hogy az egyértelmű a hazával, melyhez mi is tartozunk s az még nem hazaellenes, ki nem magyar ajku. A hazaellenesség az alkotmány, a szabadság ellen van intézve, de egy nemzetiség elleni gyűlölet nem hazaellenes tény. Ugy látja, hogy a magyar nemzetiség hazának declarálja ma^át, ugy hiszi, hogy e politikai vizsgálat szomorú praecedens volna, mert a kormány nem óhajtott kezekbe kerülhet, mely aztán egy tanulót azért fog bezárni, mert Kossuth arcképét megkoszorúzta, vagy Garibaldit éltette.' Ezekután formai kifogásokat tesz az eddigi eljárás ellen és polemizál Csecsetka ur azon állítása ellen, hogy a kérdéses gymnasiumok nem lettek volna soha autonom tanodák ; csatlakozik Mudrony Pál határozati javaslatához. B. Prónay D. a dunántuli kerület határozatát felolvasva, kijelenti, hogy az egyetemes gyűlés hivatv van ez ügyben döntő szót mondani, de ez esetben a tiszai kerület határozata helyeslő tudomásul veendő; az egyetemes gyűlés adót nem vethet, a kerületek pénzkérdésében a conventtől függetlenül járhatnak el, a convent nem rendelheti el, hogy a kerület állítson fel saját pénzén iskolát; ebből következik, hogy a kerületnek vi-