Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-30 / 35. szám

fárasztó tanácskozásaiban oly kitartással vett részt, mintha e város érdeke s jólléte önnön egyéni érdekével s jóllétével lett volna összeforrva. Megjelenik továbbá a budapesti ügyvédi kar, tnely benne egy kiválói ag sokra becsült tagot veszített, ki egész életén keresztül igyekezett az ügyvédi tiszt oly kevesek által ismert s nagyon sokak által figyelmenkiviil hagyott magasztos eszméjét megközelíteni, s ki példás becsületességével, igazlelküségével fényt árasztott azon testületre, melynek szorosabb értelemben vett hivatalánál fogva tagja volt. És ezeken kivül megjelenik több más testület, melyek élénk érzetével a boldogult elköltözte által szenvedett veszteségnek, hálás kegyeletes érzelmek között őrzendik meg hosszú időn át a közszeretetben s közbecsülésben részesült férfiú áldott emlékét. Temetési szertartása aug. 27-ikén d. u. 4 órakor kezdődött, a nemesen megfutott élethez méltó diszszel s gyászkisérettel. A közelből ós távolból összesereglett nagy számú rokonokon kivül jelen voltak egyházkerületünk részéről: Török Pál püspök ur, kit Stájer egyik fürdőjéből szólított haza ez alkalomra a boldogult iránti legtisztább tisztelet, a szeretet parancs-szava, Dobos János főjegyző, Csikay J., Fördős, Sipos, Baksay esperesek, Egyiid, Cz. Kovács, Bajó, Mészáros lelkészek s e sorok irója ; a s.gondnokok s világi tanácsbirák közül: Kiss Miklós, Tanárky Gedeon., Halász 13., Madas K., Várady K. urak; a dunántuli egyházkerületből Beöthy Zs. főjegyző ur ; jelen volt Pauler minister, több országgyűlési képviselő, Pest megye részéről számos képviselő, Szapáry főispánnal együtt, Pest város tanácsa testületileg Ráth K. s Kammermeyer polgármesterekkel az élükön, a pesti ügyvédi kar testületileg, a fővárosi tanintézeteknek, pénzintézeteknek, a nemzeti színháznak több kitűnő tagja, és ezeren mások az ország nevezetes íerfiai közül, mindannyian élénk kifejezésével arcukon a mély fájdalomnak, a szenvedett veszteség érzetének. A halottas ház ez alkalomra felettébb szűk, s a résztvevő nagy közönség tizedrésze befogadására is alkalmatlan udvarán előbb Török ur mondott az általa röviden, s a mély fájdalom miatt csak szaggatott szavakban jelemzett boldogultnak koporsója felett egy szívből jövő imát, kérvén a vigasztalás istenét, kérvén az enyhítő balzsamot a „pótolhatlan" férfiú elvesztése miatt vérző sebeire szivünknek. Utána Filó L. tartott beszédet, melyben a helyzethez és körülményekhez mért rövid, de hiven jellemző vonásokban felmutatta a boldogultnak „munka-és áldásteljes életét, s emlékezetünk tükre elé állította annak erkölcs-szellemi nemes alakját." Nemes sziv és müveit elme voltak a boldogultnak — mondá a többek közt — kiváló tulajdonai; ezeknek közreható működése mellett futotta meg 60 éves életpályáját; hófehér jelleme nem tagadta meg magát soha az élet semmiféle körülményei között, s ugy állt előttünk az, mint kristálypatak tiszta tükre, melybe mindenki tisztán beláthatott. Ezen erkölcsi tulajdonai tevék őt kartársai előtt annyira tiszteletreméltóvá, ezek nyitottak neki utat, ismeretes szerénysége dacára, ugy a városnál, mint a társadalmi téren, és a meddig nevének ismerete a városban és messze ezen kivül elhatott, e név mindenütt tisztelet, becsület- s szeretettel találkozott. De különösen kimagaslott ezen tulajdonainál s önadó munkásságánál fogva, ugy hogy most, koporsója körül állva, önkénytelenül kitör keblünkből a sóhaj: „Uram, ki fogja őt egyházunk terén pótolni?" A háztó^negindult hosszú, s Budapest utczáin is ritkán látható díszes menet a színház előtt megállapodott egy percre, hol az elválás keserűségeinek Török ur adott ismét mélyen megindító szavakban kifejezést. A sírnál, a még mindig nagy számú közönség előtt Dr. Balogh Sáudor ügyvéd ur tartott az ügyvédegylet megbízásából s annak nevében a legőszintébb tisztelet, elismerés s legmélyebb fájdalom hangjaitól átrezgett búcsúbeszédet. S ezzel átadatott a földnek a ritka nemes lélek porhüvelye, de emléke tartósan bevésve leend minden volt ismerősének lelkébe. FARKAS JÓZSEF. \ " " ADAKOZÁSOK. A prot. árvaház részérc: A daróci ref. egyházban confirmálfcak Búzás Kálmán lelkész ur utján 1 ftot, mely összeghez a következők járultak : Hegedűs Imre 10 kr. Kuruc Imre 10 kr. Bóli István 10 kr. Váradi Sándor 10 kr. Király Sándor 10 kr. Palkó Dávid 20 kr. Varga Mária 10 kr. Karakas Juliánná 20 kr. Pályázat. \ Pozsonymegyei alsó-szeli ág. hitv. evang. iskolánál állomás rendszeresítetvén, az oktober elsejéig betöltendő. Ezen állomással összekötött évi illetmények: 1. 250 frt. o. é. a gyülekezet pénztárából negyedévi részletekben. — 2. Minden tanuló után 50 kr. o.é. (A tanulók száma 50—70 közt váltakozhatik.) — 3., Másfél ől tűzifa; — 3. Egy szobából álló bútorozott lakás (ágynemű nélkül) — Pályázni akaró képesített egyének felszólittatnak, hogy september 20-ig alólirottnál akár személyesen akár levél által bizonyítványukat mellékelve jelentkezzenek. A tanítási nyelv tisztán mag;ar. 1 — 1 Alsó-Szeliben, 1874. auguszt. 23-án. Rásó Mihály, evang. lelkész.