Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-30 / 35. szám

nál nagyobb vigyázatra vau szüksége a magyar protestantismusnak, s kell hogy megemlékezzék Jézusnak tanítványaihoz intézett e szavairól: „vigyázzatok, és imád kozzatok . . . ójjátok magatokat, vigyázzatok, és imádkozzatok (Máté 26. 41. Márk 13. 33." Mert amagyar kath. clerus mély betekintéssel a jelen viszonyokba felsőbb ós alsóbb iskoláinak újrateremtését tette feladatául az in hoc signo vinces, jelszóval. És neki tökéletes igaza van. Jól rendezett iskoláival kétségtelen, hogy rövid időn túlszárnyalja a magyar protestantismust. És mi magyar protestánsok összedugott kézzel várjuk, mig föltétlen tekintély szellemét hatalommá fejlesztve, elveszi tőlünk a nevelés pálmáját, s nyugszunk , . . roszul szervezett iskoláink hervadt levelein. Az 1860 dik év végével kimondotta a magyar protestantísmus a régi tanrendszer visszaállítását iskoláiban, és erősebben hozta vissza az osztályrendszert visszaállított hat osztályú gytnuasiumaiban, mint ez a 48-as években volt.. Ez osztályrendszeres hat osztályú gymnasium, és az efföló helyezett két évi akadémiai tanfolyammal, mint ez pápai főiskolánkban máig is van, versenyt a protestantísmus többé nem futhat a kor igényei szerint szervezett iskolákkal. A természetrajz, természettan, mértan, mértani rajz, földrajz, történelem, ének, zene, tornászat követelik, hogy jobban előtérbe állíttassanak, ós fokozatos fejlődésben elegendő tanerővel taníttassanak. A porosz kormány is munkába vette, hogy a gymnasiumot lehető közelbe hozza a reáliskolához. A nyelvek és reáltudcmányoknak egy kézben összehaimozását, mint ez az osztályrendszeres hat osztályú gymnasiumban van, az ujabb idő didaktikája teljesen elítélte. Az pedig, hogy hat osztály tanulmányai két évbe beleszorittassanak, és két év alatt széles, és bő akadémiai előadással, s a latin, ós görög klassikai müveit magasabb analysisben fordításával az ezekre szükséges túlterhelő tanóra-számban haszonnal ismételtessenek, mint ez főiskolánkban történik: ellenére van minden józan paedagogiának. Ez a minden paedagogiát arcul vágó tanrendszer szülte azt, hogy a hetedik és nyolcadik osztályban csak néhány kitűnő tehetség birkózhatott uieg a tautárgyak halmazával, a gyengébbek pedig tanulói lélek ismeretükkel röviden számot vetve, szerencse volt, ha újságot olvastak ... a kávéházban. Innen a sok gyenge osztályzat főiskolánkban, innen ennek elmaradhatlan következménye: a sok priváta, és osztályzatjavitás a szülők erszényére De innen az is, hogy sz érettre, ségi vizsgáttevők legnagyobb részének elnézés, kegyelem, privátára van szüksége, mert különben rakásra buknak. A tudományos képzés e hiányos voltát tetézi a fegyelmi és erkölcsi hiány, melyet az akadémiai tanrendszer okozott. A hevenforró tiatal élet éppen akkor lép által e tanrendszerrel a hat osztályú gymnasiumból az akadémiai tanfolyamra: a hetedik és nyolcadik osztályba, midőn az ifjúi tűz benne leglángolóbb, és az őket hajdan erősen fegyelmező bennlakás ma nem létezik. Egy részről igy a már érettnek nyilvánított szakpálya növendékei, más részről pedig a szigorúbban fagyelnnzett gy n ' nasiális hat osztály közé ékelve, a még érettnek nem nyilvánított de az éretteknek kimondottakkal egy s ugyanazon törvény alá helyezett hetedik ós nyolcadik osz tályu növendékek föl ós alá oly csodásan hatnak kaméleon szerű életűkkel, hogy e miatt összhangzó fegyelmi és erkölcsös életet a főiskolában létre hozni a legszentebb igyekezett mellett sem lehet. E tanrendszernek e kettős: a tudományos képzés s a nevelésre hátrányos volta okozta azt, hogy Sárospatak ezt már előbb megszüntette; a debreceni főiskola tanárkara is sürgetőnek találta ezt mással felcserélni, s készített és terjesztett is be helyette egy ujat 1869-ban az egyházkerülethez. E tanrendszer felett szárnycsattogással repült el az idő, s ha a magyar protestantísmus a repülő idő száruyü téseire nem ügyelve, újra nem teremti iskoláit: rövid időn tulszárnyaltatik a föltétlen tekintély szellemétől, mely neki halála. Nem vagyok én pessimista. De midőn egy részről a magyar protestáns főiskolák hiányos szervezetét; más részről gedig azt látom, hogy a magyar protestantísmus aléltsága miatt jogakadémiáink felett a halálaugyala lebeg : elborul lelkem, és rettegek, hogy megérem az időt, midőn a föltétlen tekintély szelleme szemfödelet borit hazánkban a subjectivitas protestáns szellemére. Éppen nem tartok azokkal, kik elegendőnek tartják hazánkban az állami jogakadémiákat. A subjectivitas protestáns elvének alig lehet valami veszélyesebb, mint ez a nézet. Hiszen! hazánkban nem létezik egyetlen állami jogakadémia. Minden ilyennek nevezetten rajta vau a római clérus pecsétje, elpecsételve a föltétlen tekintély pecsétjével. És ez talán nem baj ? Ezek, és az ezekhez isatolt gymnasiumok szelleme lehet-e más, mint a föltétlen tekintély szelleme?! Az, hogy minden négyszög négy derékszög, oly igazság, mint a pápa csalhatatlansága, magyarázza a római valláson levő mórtantanár ; s hogy a római, külső intézvényen nyugvó egyház fejével, a római pápával az egyedül idvezitő egyház, tanítja a római liitü egyházjogtanár. Igy kell tanitniok, mert ezek az egyház dogmái, s a római széktől induló minden dogma lélekismeretben kötelező ez egyház tagjaira. Ha fölteszszük hát, amit tagadni aligha jut valakinek eszébe, hogy az állami jogakadémiák melletti gymnasiumba örömestebb fogják küldeni tanulás vegett a szülék gyermekeiket: vaknak kel annak lenni, a ki nem látja, hogy a protestáns jogakadémiátlan gymnasiumok nem csak elnéptelenednek, hanem beszívják a prot. ifjak a föltétlen tekintély szellemét, s egypár iskolai generatío után megszűnt létezni a magyar prot. laikus papság, egyik éltető lelke az evangyéliumi egyháznak. Nem! az nem lehet, hogy a magyar protestantísmus elveszni engedje jogakadémiáit Eddig viruló életfájának gyökerére vetné vele a fejszét, s száradásnak indulna a nemes törzs, melyen eddig a subjectivitas Ízletes gyümölcsei termettek. Minden áldozat csekély arra, li^gy a magyar protestantísmus fentartsa jogakadémiáit. Ez neki egyik életkérdése. Magyar protestantísmus! jövőd titka mint eddig : ezutánra is iskoláidban rejlik. Egyéni szabadság szellemedet, mely éltetőd, és a melynek zászlója most inkább,