Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-16 / 33. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Elöíizetési dij : Hirdetések díja Iv i a d ó - h i v a t a 1 : Mária-utca 10-dik sz., elsö emelet. Hely ben házhozhordással s viüékrepostai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij Az autonomiai párt a középtanodákról. ^ Sajátságos körülmény napjainkban , miszerint a protestáns felekezet egy jelentékeny része határozottan ugyanazon szerepet igyekszik játszani a középtanodai törvényjavaslattal szemben, mint hajdan a pátens idejében. Hogy az apróbb mozgalmakat s hírlapi tüntetéseket teljesen mellőzzük, csak azon nagyobbszerü felekezeti mozgalmakra akarjuk emlékeztetni olvasóinkat, melyek előbb Debrecenből, később Sárospatakról, majd N.-Szebenből és Turóc-Sz.-Mártonból s legutóbb Miskolcról meglepték a magyar közönséget. Bármily különböző legyen is a szempont, melyből ezen mozgalmak jelentőségét s indokait megítélnünk lehetséges, annyi kétségtelen, hogy mindezen egyének egytől egyig a prot. aUtonomiát látják veszélyeztetve s annak védelmére vagy fegyverrel kivívott jogai között nincsen egy legalább ezen ürügy alatt kelnek fel a kormány s országgyűlés tervei ellenében, s e mellett oly elkeseredéssel, hogy — miként legközelebb Zsedényi miskolci beszéde is tanusitotta — nem haboznak a kárhozatos pánszláv törekvéseket az országgyűlés szervező bizottságai által már elvileg határozottan elfogadott középtanodai törvényjavaslatokkal egyenlő sorba helyezd. Midőn egy évvel ezelőtt a középtairdai törvényjavaslat vitatása megkezdődött: velünk együtt a legtöbben bizonyosan azon nézetben voltak, hogy a prot. ultramontímok ezen pártja jelentéktelen töref *) Több önmegtagadásra volna szükségünk, mint amennyivel meg vagyunk áldva, ha a „ÍIon"-ban megjelent ence cikket, — melyben egy elfogulatlan, egyházunk körén kivül álló szakférfi tesz igazságot köztünk és elleneink közt, még pedig a mi javunkra — a szerző engedelmével lapunkban után ne közölnék. Tesszük tehát ezt s fölhívjuk a kissé erős hangon irt, de meggyőző argumentumokban gazdag cikkre olvasóink figyelmét. S z e r k. déket képez s a nagy többség a modern eszmék iránt nagyobb fogékonyságot tanúsít. A jelen mozgalmak azonban oly jelentékenyek, miszerint azt kell hinnünk, hogy vagy ezen párt szólal föl a középtanodai törvényjavaslat tárgyalásának indokolatlan halogatása következtében, határozottabban s követelőbb hangon, mint az előtt, vagy számuk azóta ténylegesen szaporodott is. Kétségkívül áll azonban, hogy midőn oly tekintélyes férfiak, sőt miként Tisza, Zsedényi, Mocsáry, Csengery stb. pártvezérek is többé-kevésbé ezen álláspontot vallják magokénak: az autonomikus irányzatot többé ignorálnunk nem lehet. Mi kezdettől fogva következetesen az ellennézetet fogadtuk el s jelenleg is azon állunk. A középtanodai törvényjavaslatnak sok hibája s hiánya t van, de egyátalában nem tartozik azok közé az, hogy a prot. autonomiát sértené. A protestánsokuak sem, mely az állam főfelügyeleti jogát a tanodák felett megsemmisítené; sőt inkább határozottan ki van fejezve még az 179 %-ki hires törvénycikkben is, hogy ezt elismerni s a netán alkotandó közoktatásügyi törvényt tiszteletben tartani kötelesek. A mostani törvényjavaslat nem akar többet, mint e fölügyeleti jog rendezését s ha egyátalán e tekintetben vádolni lehet azt józanul, vád csak az lehet, hogy a középtanodai nevelés rendszer egyöntetűsége végett nem elég határozott intézkedéseket szab meg. Az állam jogai csorbittattak meg s nem a felekezetéi, s méltán csodálkozhatunk a felett, hogyan lehet még e tekintetben panaszt emelni? Sajátságos lélektani tapasztalat, hogy az emberek nagy része a megszokott viszonyok mellett élethalálra küzd, habár azok fentirtására egyetlen érvet sem képes felhozni. Hasonló áll ezen mozgalomra 76