Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-02 / 31. szám

melyben az első félévben 61 tanuló nyert ebédet és 47 vacsorát, a második félévben 56 ebédet és 41 vacsorát ; b) a convictus, melyet az 1-ső félévben 41-en, a 2-dikban 35-en látogattak ; c) össztöndij 48-féle volt 19 alapítványból, ösztöndíj fejében évenkint 1495 frt. 35 kr. osztatik ki; d) a gyámintézet, melynek tartaléktőkéje 252 frt. 3 kr.; e) a kórházban két beteg tanuló ápoltatott ; f) a taudijmentességek összege egy évben körülbelől 160 frt. szokott lenni. Mindezen forrásokból az ifjúság 1937 frt. 85 krral segélyeztetett, ehez járult a tankönyvekkel való segítés s 21 tanulónak magánnevelőkiil való alkalmazása stb. Taneszközök: a muzeum, melyben 171

ezer műdarab van; 10 könyvtár, melyekben 33.135 kötet könyv van ; gymnastika és rajziskola, mely utóbbiban 62 gymnasiumi és 4 seminariumi növendék tanult rajzolni. Végül egy kimutatás közöltetik a mult évi vizsgálatok eredményéről. E szerint érettségi vizsgára jelentkezett 18 növendék, kik közül kettő három hónapra visszavettetett, 1 pedig visszalépett, az 1855

/G

. óta tartott 18 éretts. vizsgálatra 425 végzett gymnasista jelentkezett, kik közül 387 nyilváníttatott érettnek ; a papjelölti vizsgát 3-an tették le; bírói államvizsgálatra jelentkezett 66, kik közül kettőt vetettek vissza, 1873-ig bezárólag 490 végzett jogász tett államvizsgát s ezek közül bukott 13. A vértesaljai tanitó egylet közgyűlése jul. 9-kén. A közgyűlés tárgysorozata a következő volt: Jegyzőkönyvek felolvastatása. A választmány előterjesztése a segélypénztárról. Egyetemes tanitógyülés tételei. Házi ügyek. Indítványok s uj tagok felvétele. A felolvasott jegyzőkönyvek helybenhagyattak, A választmány felterjesztése odamódosittatott, hogy egyelőre a segélypénztár jövedelmeit: a pártoló ós alapi'ó tagok dijai és a rendes tagok 1 frtnyi fizetése fogja képezni. Hosszú vita fejlődött ki az egyetemes tanitógyülésre szánt 6 tétel felett. Egyhangú vélemény volt az, hogy e tételek sok részben lényegtelenek és sok lényegest és szükségest szorítanak háttérbe. A gyűlés ezekre nézve következőket határozá: A nyugdijt kívánja az egylet, de annak módozata olyan legyen, mely a tanitót felette ne sújtsa és a sok költség miatt elviselhetlen ne legyen. A többi tételekre elmondá szintén nézetét, hangsúlyozva azt, hogy állíttassák minden megyében tanitó-egyle', mely a tankönyvek, tanmód, taneszköz stb. felett határozzon. A tanitóegylet egyszersmind kéri a szervező bizottságot, hogy fogadja el a következő tételeket s ezeket adja vita tárgyául az egyetemes tanitógyülés elé : 1. Az iskolai törvények újjáalakítása. 2. Nyugdíj s egyetemes életbiztosítás. 3. Tanitóegyletek állásának, hatáskörének, illetékességének meghatározása. 4. A közoktatásügyi minisztériumnak, a vallásügyitől való elválasztása. 5. Az országos szövetség végleges szervezése. 6. Az I. egyetemes tanitógyülés határozatai lettek-e befolyással a tanügyre ? Ezen tételek már felterjesztve vannak. Házi ügyek között több egyletet illető dolgok intéztettek el. Indítvány nem sok volt. — Az egyetemes tanitógyülésre 4 tagot küld az egylet képviselőkül. Az egyletnek van eddig 43 rendes, 4 alapító, 3 tiszteletbeli, 10 pártoló, összesen 60 tagja. Szabadszállási. TÁR CA.L'Antechrist Par Ernest Rónán, membre de VInstitut. — M. L. — Paris. MicJiel Levy fréres, editeurs Rue Auber, 3, place de Vopéra. 1873. Renan neve ismeretes az egész keresztyén világon. Első nagyobb munkájában— „Jézus élete" — merész kritikája,mint szélroham rázta meg a nymbust, melylyel a középkor a keresztyénség eredetét átövedzé. Az orthodoxia részéről nem is késett a visszautasítás. Egész serege az apologetáknak lépett fel a kíméletlenül megtámadott nézetek védelmére. A nagy zaj, kárhoztatás azonban másrészről csak ébresztette az érdekeltséget a régmúlt bátor bírálója s kárhoztatott müve iránt. Páratlan gyorsasággal terjedt el mindenütt s minden nyelven a ker. olvasó közönség körében a „Jézus élete." E kedvező fogadtatás azon biztató tudatot ébreszté a szerzőben, hogy az orthodoxia föltétlen híveinek: tábora gyengiilőben van, s hogy az ő nézeteitől a kor már nem idegenkedik. A „Jézus élete" után kiadta „Az apostolok", majd „Szent Pál" cimü munkáit. Közelébb jelent meg tőle az „Antikrisztus". És mig az előbbiuek értékét a német kritika kissé alászállitotta, ez utóbbit, eltekintve néhány tendentiosus reflexiótól, elismeréssel üdvözlé. Mindenesetre maradandó becsű munka. Történelmileg is igen érdekes kort és eseményeket rajzol. Elénk tárja benne a zsidó nép lázadó forrongását s végerőfeszitését a gyűlölt pogány járom lerázására, a szent város bukását s lángjaiban Izrael nemzeti létének megsemmi-