Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-07-19 / 29. szám

láttuk. Igaz, s ha ismét nyíltan megtámadnák akár vallásunkat, akár egyházszervezetünket, s megtámadná kivált egy oly hatalom, mely egyszersmind nyelvünknek, nemzetiségünknek s hazánknak is vesztére tör: kétségkívül egy táborban, együttes működést kifejtve találtatnék az egész hazai protestantismus. De a mikor az ellenfél támadása kevésbé nyilt, s kevésbé rohamos ; még inkább midőn nem idegfeszítő s demonstrációkkal egybekötött küzdésről, hanem csendes, de alapos, a messze jövőbe kiható építéséről lenne szó egyházunknak s iskoláinknak: legyen meggyőződve nagytiszteletü ur, hogy ily esetben, hiában intéztetik felszólítás a testvér-egyházkerületekhez; a küldöttek meglehet hogy eljönnek Pestre, s ennek folytán több kevesebb kiadása lesz mindenik egyházkerületnek, de „az együttes munkálódás" nem fogna megszületni. Egyébiránt a leányzó már alszik, s rövid soraimnak célja távolról sem az, hogy álmát egyelőre zavarjam; még kevésbé hogy talán nagyt. urat, s nem kevés számú elvrokonát eddigi nézeteiktől ellenkezőkre kísértsem áttériteni ; hagyjuk azért pihenni e tárgyat, de egyszersmind hagyjuk f t. Török P. urat„ és szintén nem csekély számú elvtársait, hogy ők az e tekintetben történteket gyászos eseménynek tekinthessék. FARKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. A heves-nagykunsági reform, egyházmegyei bizottság véleményes jelentése a heves-nagykunsági ref. egyházmegyei gyűléshez a Molnár Aladár „Néptanítók gyám- és nyugdíj-intézete" Cimü terv és törvényjavaslata tárgyában. Nagytiszteletü egyházmegyei gyűlés! Tisztelettel alólirottak az 1873-ik évi nt. egyházmegyei gyűlésnek 22, sz. alatti végzése értelmében megbízatván azzal, hogy a Molnár Aladár által a magyarországi néptanitók nyugdíjazása tárgyában irt terv és törvényjavaslata iránt nyilvánítanék észrevételeinket, s ezen felállíttatni szándékolt vagy ajánlott nyugdij-intézet megállapítására nézve tennők meg véleményes jelentésünket, ezen megbízatásunk eredményét e következőkben adjuk elő: 1-ör. A magyarországi minden vallásfelekezeti és nemzetiségű jtanitók nyugdij-intézete felállításának eszméjét mi teljesen üdvösnek tartjuk, annálfogva azt mindelőbb életbe léptetendőnek véleményezzük. Mert mi az oka, hogy hazánkban az utolsó időkben több száz tanitó hagyta és hagyja el hivatali pályáját ? bizony a.) az, mert fizetésök más hivatalos állások fizetésével viszonyítva oly csekély, hogy az egy művelt országban sincs ily alantfokű, ha t. i. a tanitók fizetését nagy általánosságban tekintjük. b.) az, mert mig fizetésök éltökben kellő jóllétet nem adhat, jövőjük: elnyomorodásuk, vagy elhalásuk esetében családjuké oly bizonytalan és kétségbeejtő, hogy egyéb rájok ínségnél és nyomornál nem várakozik : ezekből folyólag, miután édes hazánknak a századok mulasztásai miatt, a jelen időszakban, a beruházások kezdetlegességeivel véghetlen sok baja és elfoglaló lenyügöztetése van, és igy kilátásunk alig lehet arra, hogy a néptanitók fizetését oly fokra emelje, mint aminőre az a művelt európai országokban van, méltó és illendő, hogy elnyomorodásuk esetére maguk, vagy elhalásuk után családjok avéginség és nyomor ellen biztosíttassanak. — Ezt pedig a tervezett nyugdij intézet fölállítása által, habár kis mérvben is el lehet érni, s legalább a „bis dat qui cito dat" elvének elég lesz téve, ha az országos nyugdíj intézet mielőbb felállíttatik. 2-or Reform, egyházkerületeink több egyházvidékei már megtették a fenthivatolt üdvös eszme] életbeléptetése iránt véleményes jelentéseiket; vannak egyházmegyék, melyek magukévá teszik azt, de olyanok is vannak, melyek a szegénység és tehetetlenség minden életrevaló eszmét a legkönnyebben és végképen eltakaró köpönyegével akarnak takaródzni; mi a Molnár Aladár tervjavaslatában leirt felállítási módozatot, hogy a nyugdij intézet felállítási költségeit az állam, község, és tanitók együttesen, habár nem egyenlő arányban viseljék, teljesen osztjuk, s felkérendőnek véleményezzük a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy követei által a még ez évben összejövendő conventen ez égető kérdés letárgyalását és keresztülvitelét tartsa legfontosabb kötelmei egyikének. Szem előtt tartva a Molnár Aladár által készített terv ós törvényjavaslatot illetőleg a.) elvi tekintetben azt, hogy a felekezetiességre semmi suly ne fektettessék ; b.)a 32 §-ban a Molnár Aladár által tervezett törvényjavaslat a bűntény vagy önmagából folyó ok miatt hivatalvesztett tanitót határozottan kizárja a nyugdij élvezhetéséből, ezt a szakaszt a bűnös tanitó egyéniségét illetőleg elfogadandónak tartjuk ; de azt, hogy az ily tanitó ártatlan családja is bűnhődjék apja bűntényéért, sem igazságosnak sem méltányosnak nem tartjuk: sőt az önvétke miatt nyugdíjtól megfosztott tanítónak hivatalvesztése idejéig befizetett pénzét is visszafizetendőnek véleményezzük ; c) a 47. § utolsó pontját igy módositandónak véleményezzük: a minister által kinevezendő orvos mellé az illető tanintézetet fentartÓ hatóság is nevezzen ki másik orvost. Miután ezzel megbízatásunkat elvégeztük, ide mellékelten, habár megbízatásunk körébe nem tartozik is, bátrak vagyunk a nt. egyházmegyei gyűlés elébe felterjeszteni a Molnár Aladár tervjavaslatától eltérő, egészen uj tervjavaslatát a többször emiitett nyugdij-intézet fölállításának , e következőkben : Boldogult nagyemlékű Eötvös nevelési miniszter ur 1870-ben az országgyűlés elébe terjesztett ministeri jelentésében 18300 -ra teszi a magyarországi néptanítók számát * ezekből számítsunk le az úgynevezett segédtanitóképen működő, és más pályára átlépő, továbbá az u. n. academica promotión levő tanitók fejében 2.300-at, marad 16