Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-28 / 26. szám

1. Hoázszas yita után mégállapiitatott, hogy az egyletnek a rendes- és segédlelkészek kötelezett tagjai lesznek; azon felül a világiak csatlakozása is szívesen fogadtatik. — Ezen megállapodás után a jelenlevők közőrömmel és lelkesedéssel nyilatkoztatják, hogy azon elvet, miszerint, a felsőszabolcsi ref. e.-megyebeli lelkészek egyletet alakítsanak elfogadják; igy az egylet megalakultnak nyilvánittatik. 2. Egy lelkész által készített alapszabály-tervezet és a pesti s nagybányai e.-megy ék lelkész-karának megerősített alapszabályai terjesztetvén elő: abban állapodott meg a többség, hogy egy fő-egylet és három vidéki- vagy fiókegylet alakíttassák. A fiókegyletek : Nyíregyháza, Kálló, Kis-várda városok vidékén alakulnak s ezen központi városok után neveztetnek. 3. Az egyetemes egyletnek lesz egy könyvtára, a fiókegyletek székhelyein, az ott lakó lelkészek, mint könyvtárnokok kezelése alatt elhelyezve; bizonyos időközökben a fiókegyleti könyvtárrészletek egymással cseréltetnek. 4 Tagdíjul: a lelkészek jövedelem arányában fizetnek száztól fél krajcárt; a segédlelkészek semmit; — a világiak 2 frtot. vagy ennek megfelelő 20 ft tőkét alapítanak. 5. Az előbbi pontokban kijelölt elvek szerint egy alapszabály-tervezetnek a gyűlés folyama alatti elkészítésére Litkei Péter elnöklete alatt: Gonda Balázs, Gyöngyösy Sámuel, Simon Ferenc, Béresy József és Grörömbei Péter kiküldettek. E küldöttség munkálatával elkészült s azt jun. 4-én előterjesztette, mely is elfogadtatván az e.megyei közgyűlés elé terjesztetett. Ez a tervezetet elfogadta s a fiókegyletek alakítása végett mindhárom vidéken egyegy egyént kinevezett, kik a körükben lakó lelkészeket a központba összehívják. Igy az egylet alakulása kimondatott. Reméljük, hogy a fiókegyletek is mielőbb megalakulnak, azután mozogjunk, munkára! mert a veszteglés halált okoz. A juni. 4-én tartott számvevő közgyűlésnek főtárgya volt: a házi- papi- és tanitói-özvegy-árva gyámoldai pénztárnokok számoltatása, mely pénztárak rendben találtattak. Adataim nem lévén az egyes pénztárak állásáról, illetőleg pénztőkéje- és jövedelméről, az olvasót nem tudósíthatom. Másik közérdekű tárgy volt: a segédgondnoki hivatalra beadott szavazatok felbontása. Ezekből kitűnt, hogy Ujfalusy Jósef 40 szavazatot kapott 71-ből és igy általános szavazattal ujolag segédgondnokul választatott. A gyűlés többi tárgyai: küldöttségek munkálkodásai, az esperes által végzett ügyek stb. a közönséget kevéssé, vagy nem is érdeklik. G Ö r Ö m b e i Péter. Pestmegyei ev. papi értekezlet Kis-Kőrösön. A pestmegyei ev. esperességi papi értekezlet f. hó 17-kén tartá meg 3-ik évi gyűlését Kis-Kőrösön. Elnök, Dobronyovszky Károly péteri lelkész, ima után üdvözlé az egybegyűlteket s rövid jelentésében kiemelé papi értekezletünk két buzgó tagjának elhunytát, nevezetesen Zámolyi József ceglédi, és Zvarinyi Lajos csomádi lelkészekét, s felhivá a tagokat a halaszthatlau házi ügyek és felmerülendő egyházi közkérdések feletti buzgó tanácskozásra. Jelenvolt 15 lelkész, távol volt 10, kik közöl az aszódi lelkész a gymnasiumi szigarlatokon szükséges jelenléte, az acsai lelkész pedig örökségi tárgyalás miatt kimentetteknek nyilváníttattak. Megindult a tanácskozmány a multévi jegyzőkönyv fonalán s felvétetett az értekezlet által járatandó hírlapok és folyóiratok ügye. Sok ügyszeretettel tanácskoztak a tagok azon ügy felett, s mindannyiszor a köröztetés nehézségei tűntek fel legnagyobb akadálynak, s ennek folytán abban állapodott meg az értekezlet, hogy a hírlapok ügyét az egyes esperességi körök privát ügyének tekinti s reájok bizza, hogy e tekintetben kölcsönösen határozzanak, pénztárnok pedig megbízatott, hogy az 1 frtra leszállított tagdíj fölöslegét — tagonként 2 frtot — visszafizesse. A hirlapügy sok időt igénylő tárgyalása alól igy felszabadulván a gyűlés, az együttlét becses órái az értekezlet céljának^megvalósitására, az egyházi és lelkészeti kérdések tüzetes tárgyalására fordithatókká váltak. Következett Láng Adolf tápió-sz.-mártoni lelkész felolvasása, a „Párbér kérdéséről." Értekező visszapillantott a patriarchalis múltba a pálbérnek nevezett gabonafizetés kiszolgáltatásában versenyeztek egymással a buzgó hivek, s a múltból a jelenbe átmenve constatálta, hogy jelenleg a párbér számtalan egyházi viszály okozója és sok lelkészre nézve nem képez többé biztos jövedelmi forrást, mivelhogy a nép azt „teher"-nek tekinti, melytől szabadulni kell és oly fizetésnek, melyet meg nem adni nem épen lélekbenjáró bűn. Javasolja, hogy 1-ször vagy az esperesség utján eszközöltessék ki, hogy a párbér ugy, mint Hartán 2 kitűzött napon a paplakon pap és két előljáró jelenlétében fizettessék le, — vagy pedig 2-szor a kerület és egyetemes gyűlés közbenjárása mellett az országgyűléshez kérvény intéztessék a párbér ügyének országos szabá. lyozása tárgyában. Ezen fontos ügyhöz az értekezletnek majdnem minden tagja hozzászólt, s végre abban történt közmegállapodás, hogy megkerestessék az esperességi közgyűlés, hogy végzésileg kimondaná, miszerint: Tekintve a párbérfizetés ^körül felmerült panaszokat és visszaéléseket, óhaját fejezi ki az esperesség akkor, mikor minden egyes lelkészt felhiv, hogy igyekezzenek egyházaikban vagy september, vagy október hó folytán oly fizetési határidőt