Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-21 / 25. szám

Nagytiszteletü Lelkész urak ! Igen tisztelt egyházi elöljáróság ! Vaáltan a vértesaljai tanitóegylet vál. gyűlése f. ó. mart. 4-én a következő határozatot hozá: Segélypénztárfc állít, melynek rendes jövedelmeivé teszi a következőket : a. minden tanitó jövedelme készpénzben számítva °J0

alá vétetik, b. c ... d. Minden gyermek évente 5 krt. fizet. Az a., és d. pontok azok, melyeket alolirt figyelem nélkül nem hagyhat egyházmegyéje tudta, határozata nélkül, mire nézve a kormányom alatti tanitó urakat az a. pont alatt jelzett 5 kr. ÓYÍ fizetése kötelezettsége alól ezen körlevelemmel fölmentem. Lelkésztársaimat s az egyházak elöljáróit pedig felkérem, hogy az itt Írottakat mind a tanitó urakkal, mind az egyház híveivel legyenek szívesek közleni. Seregélyes május 21. 874. kész szolgájok Koncz Imre m. k. főesperes., Ezen körlevélre kötelességem nyilatkozni és óvásomat kijelenteni, még pedig azért, mert ez: 1. Jogtalan. Felekezet nélküli tanitóegylet ügyeibe semmiféle felekezeti hatóság be nem szólhat, ha az a felekezetek jogát nem sérti. Inditványozási joga van a választmánynak, sőt az alapszabály 6. §. értelmében minden tagnak. 2. Tapintatlanságot is árul el, a mennyiben nevezett nagytiszteletü ur a tanítókat oly kiskorúaknak tekinti, hogy a mire azok önmagokat kötelezték •— az ő felmentésére — azt felmondják. Hasonlóan a szülőket is megsórté, — mert jól tudjuk, hogy a tanitóegyletek ilynemű határozatának teljesítése, a szülők egyéni jóakaratának, és a nevelés- oktatásügy iránti rokonszenvüknek lehet következménye, és soha a kényszernek. 3. Veszélyes is, — mert hol nem tudják a dolgot, ott ugy tünteti fel a vértesaljai tanitóegyletet, mely adóval akarja terhelni a népet. Ez pedig legtávolabb áll az egylet céljától. A szeretet és pártolás rokonérzelmeit akarta és akarja csakis igénybe venni. Ezek után arra kérem nyilvánosan nagytiszteletü főesperes urat, hogy máskor ily messzeható dolgokban ne induljon el magán értesítés alapján; ezt teheti a közlegény, de a hadvezér nem. Engedje reménylenem, hogy belátva körlevele időelőtti, szükségtelen voltát és jogtalanságát, elkövetett hibáját a tanügy s különösen a tanítók anyagi sorsának emelése érdekében — mint a mire felesküdött — jóvá tenni gyekszik. Kelt, Gyúrón, 874 május 30-án. Vasadi Balogh Lajos, a vértesaljai tanitóegylet alelnöke. Nem kételkedünk, hogy ugy a, nevezett tanitóegylet, mint a szóban forgó esperes ur őszinte barátai a tanügynek, s ha mégis ily összeütközésbe látszanak jönni, ez némi félreértésből származik. Nevezetesen esperes ur alkalmasint ugy értesült, hogy a nevezett tanitóegylet talán nem az egyes tanítókat, hanem a tanítói hivatalokat, szándékozik 0

0

adó alá vetni, valamint hogy a gyermekek által fizettetni javasolt 5 kr. nem önkénytes adomány, hanem minden tanulóra kivetés utján beszedendő teher lenne. Mely felfogásból kiindulva esperes ur, mint az egyh. megye kormányzója, köteleségóből folyólag védelmezni kívánta egyházunk jogait. —Másfelől azonban reméljük, hogy ha ezen ügy mindkét fél által tisztázva leend, megszűnik minden összeütközés, hanem ugy az illető esperes ur, mint az érintett tanitóegylet vetekedő buzgósággal fognak igyekezni, egyik talán szigorúan a felekezetiesség korlátai között maradva, a másik a confessiok által vont zárvonalokon keresztül is kezet nyújtva a rokon törekvésű társaknak, — a nagy mértékben elhanyagolt népiskolai tanügy felvirágoztatásán. S e jó remény által kecsegtetve bocsátottuk közre a fentebbi óvástételt. Magától értetvén hogy a másik részről adandó mindennemű felvilágosításnak s helyreigazításnak szívesen nyuj• tandunk tért. S z e í' k. Lelkészkör. Remény az, mely mostani tudósításomat átlengi, azon boldogító remény, hogy a vértesaljai ref. egyházmegye nem marad el a közjólét előmozdításán működő többi egyházmegyéktől, minő p. a pesti, solti, stb., hanem azokkal karöltve fog előre menni. Nem a haszon nélküli ósághoz való erős ragaszkodásával, a kör ellen küzdésével akarandja megmutatni, hogy van, hanem könnyíteni fogja az özvegyek és árvák keserű sorsát s elősegíti nem a csupán egykét egyénre, hanem az egészre kiható törekvést. Legalább is ily reményeket költött fel bennünk a f. év junius 12-én Bicskén tartott összejövetel. Együtt volt 8 lelkész, s mindegyik kinyilatkoztatá, hogy elkerülhetlenül szükséges, sőt életkérdés, miszerint az erők egyesitessenek. Midőn a társadalom minden hivatalnokai társulnak, hogy életfeladatuknak, hivatásuknak megfelelhessenek, lehetetlen hogy mi lelkészek legyünk tétlenek. Közös akarattal, egyesült lelkesedéssel megalakult a Bicske-vidéki reform, lelkészkör. A megalakult lelkészkör elnöknek megválasztá n. t. Kiss Károly mányi lelkész urat, jegyzőnek Öreg János verebi lelkész urat. Ezután tárgyalás alá vétetett a benyújtott alapszabálytervezet, mely elfogadtatott. Az elfogadott és aláirt alapszabályt — a közügy érdekében — egész terjedelmében közlöm. A bicskevidéki reform, lelkészkör Alapszabályai. 1. §. Cim. Bicákevidéki reform, lelkészkör. 2. §. Cél. Az elm'leti és gyakorlati lelkészet körébe vágó dolgokban való önképzés. A haladó korral s ennek eszméivel való megismerkedés. Elvi kérdésekkel szemben időnkénti megállapodás. Közjót célzó reformok javaslata, pártolása és terjesztése. Az egyházi élet s a kialvásnak 51*