Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-18 / 3. szám

A lélek erőinek gyarapítása tehát az első. A lélek az emberhez legközelebbi. A lélek maga az ember. Önmagában láthatatlan, de egy eszköz által nyilatkozik s ez által láthatóvá lesz tisztán. Ez eszköz a beszéd. A beszédben — illetőleg a nyelvekbeni oktatás nyújt tehát egyik első rangú eszközt a lélek erőinek gyarapítására, ezt követi a természet és történelem ösmerete, s végre a mathematica. E tananyagok a gymn. növendékre nagy hatással vannak, mig ellenben a minden bírálat nélkül felhalmozott tárgyözön az ifjút gyakorlatiatlan egyoldalú idealismusra vezeti. A tananyagok fentebbi kiválasztását a nagy Heiland is célszerűnek vélé. Szerinte a tudományok minden ágainak bizonyos mértékbeni felösmerése lehetséges, ugyan egy egyén által, de mindenikben a valódi mély képzettség teljes lehetetlen, mert a lélek képtelen a tananyagok mindenikét egyenlő hévvel karolni fel. Ebből kifolyólag Nágelsbach mint határozott elv alapján állítja, hogy azt kell tanulni, mi a lélekkel leginkább megegyezik, nem pedig mit amaz legörömestebb sajátít el, sem pedig mely reá nézve csak bizonyos körülmények között jó. Az ifjú lélek említett szerint legközelebbről a vallásos hit által érdekeltetik. Ezért kell mindenek előtt az e mezőn való oktatással kezdeni a tanítást. Ebben van a legfőbb különbség a keresztyén és pogány ifjak tanítása között. A vallás különös hatással van a lélek irányzatára. Ez erő első benyomásai kisebb-nagyobb mértékben mindvégig megmaradnak. Továbbá nagyon gyakran a lélek egy s más reá nézve felettób szükséges dolgot különböző nyelvek ösmerete nélkül nem foghat fel. Igaz, ós itt rejlik már a több nyelvek tanulási indoka. Az emberi lélek harmadszor nemcsak a jelen, de a mult által is nagy mértékben érdekeltetik. A mult nagyszerű momentumai erkölcsileg a legnagyobb hatással vannak reá. Egy mivelt sem tagadhatja ösmerete gyarapodására a mult nagy mértékbeni befolyását. — íme a történelem tanulásának kiváló szükségessége. A mennyiben továbbá a tudományok ós ösmeretek számtalan neme a különböző nyelvek által sajátithatik el, nem szabad föltennünk, szól Nágelsbach, hogy a modern nyelvek tanulása megszerez mindent. Kényszerítve van az illető nem csak az előtte kedves nyelveket választani, hanem a világtörténelmiek közül azokat, melyek legnagyobb hatással és termékenyítőleg hatnak az emberre, s ezek a latin és görög. A szerzett ösmereteknek valódi értelme azonban csak akkor van, ha azokat egy kompakt egészszé alkotva, az egyes ösmereti ágak használatában tapintatos alkalmazást tanusituuk. Erre nézve tiszta itélő tehetség szükséges. Az itélő tehetséget pedig legnagyobb mértékben a mathematika fejti ki. íme e tárgy tanulásának egyik főszüksége. De hát a philosophia elmarad-e ; hisz azt mondja Raumer: a philosophia oly szükséges a képzett ember ösmeretéhez, mint az épület falához a mész. Valamint itt a mész tartja össze s valódi egészszé alkotja a különböző anyagrészeket, éppen ugy az ember tudalmában az ösmereti elemek a philosophia által képeznek egy concret egészet. Ugy van de a gymnasiumi tanítás a különböző ösmereti anyagoknak csakis |bizonyos nemű és mértékű részeit nyújtja,'ezeknek egy concret egészszé alkotása későbbi munka eredménye. A philosophiának tehát mint összetartó erőnek csakis később az elemek beszerzése után van szerepe. A gymnasiumi tantárgyak között ennélfogva nincs helye. Az ifjú léleknek, melynek mindenek előtt a gondolkozáshoz és a tudalom kifejtéséhez kell szoknia, nem adható elé mint tárgy. Nem, mert a philosophia a dolgok mély óig hatol s azok végokait fürkészi. A tudományok elemeit csak most ösmerö növendék pedig nincs oda fejlődve, hogy önállólag gondolkozva, a megkívántató mélységbe bocsátkozhassák. A gymnasiumi nevelésnek egy más elválhatatlan kelléke, jellege az erkölcsi. Az ember a külvilággal erkölesi viszonyban áll. A gymn. nevelésnek e viszonyt kell mindenek felett fejtenie ós szilárdítani. Az erkölcsi első alapja természetesen a családi nevelés által van letéve. A helyes irány fejlesztése, mely a gymnasium feladata, nagy mértékben az alap elhelyezési minőségétől függ. Lakatos Róbert. t A n c Könyvismertetés. Egy káldei okmány a vizözönről. (Folytatás.) Eddig tart a 11-ik táblán a vizözön mondája. A mi kevés töredék még ezen hátul van, az az Izdubár meggyógyulását és további kalandjait tárgyazza. Igy például a 224—241-ig Sisit utasításokat ad Urhamsinak a kormányosnak, hogy miként gyógyítsa meg Izdubárt, a ki valami bőrbetegségben szenvedett. Ez utasítás következtében Izdubárt beló kellett mártani a tengerbe, s bőre ismét visszanyerte egykori szépségét. A 242—262. sorok szerint, miután Izdubár meggyógyul, egy rakás követ halmoz össze ez események emlékére. Végre a 263—289