Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-14 / 24. szám

zsengéjét, arról is beszámoltak, hogy különben mit tettek az iskolai év alatt. (Lásd Prot. egyh. isk. lap, 15 sz.) Gyűjtésen kivül a pesti prot. árvabázra, — alakítottak lelkész tanitó buzdítására „iskolai könyvtárt''. Rendes könyvállomány, melylyel a könyvtár szaporodik ; „Hasznos Mulattatók" Dolinaytól. — Ezen felül márczius hóban megalakult a „népiskolai gyámintézet." Az eszmét az egyetemes gyámintézet 1873-dik évi jegyzőkönyvének X pontjából vettem és az alapszabályok kidolgozása után márcz. 26-án életbe léptettem. Ha megengedi n. tiszteletű ur, az alapszabályokat is szórói-szóra adom : 1. Cim : evang. népiskolai gyámintézet. 2. Cél: könyöradományok gyűjtése és azoknak örömmel való szétosztása. Ez által a keresztyén élet termő fájának, a szeretetnek idején való elültetése a gyermeki szivekbe. 3. Eszköz: az önmegadóztatás, persely- s házankint való gyűjtés. 4. Tagok: a) rendes tagja az egyletnek minden iskolás növendék, ki havonkint legalább 1 krral járul az egylet vagyonának gyarapításához; b) tiszteletbeli, illetőleg pártfogó tagok, kik mint fölnőttek kegyes adakozásaikkal elősegítik a gyermeki jó törekvést. 5. Vezetői. A gyámintézetet magok az iskolás növendékek vezetik a lelkész felügyelete alatt. E végett választanak keblökből egy jegyzőt ós egy pénztáraokot. A jegyző a belépő tagok neveit följegyzi és számon tartja. A pénztárnok a belépett és bejegyzett tagoktól havonkint a tagdijat beszedi. A tagok kötelessége. Mindegyik tagnak kötelessége a gyámintézet javára legkevesebb havonkint 1 krt, vagy a szabadon vállalt nagyobb összeget lefizetni. 7. Az összeg hovaforditása. Évenkint a befolyt összeg 3

/4

részben az esperességi gyámintézetnek küldetik be; 1

/i

részben pedig a népiskolai gyámintézet a lelkész által ajánlott többféle üdvös cél közül egy vagy többre, szabadon rendelkezik. Az eredmény, mit a gyámintézet e rövid idő alatt felmutathat, tesz 4 frt 26 krt. Ebből az alapszabályok értelmében 3 frt 18 kr. beküldetik az espere.sségi gyámintézethtz; 1 frt 8 kr. pedig az iskolai könyvtárnak adatott. Az egyetemes gyámintézet ez indítványát igen egészséges eszmének tartom. Sokkal köunyebben megéled az ifjú fában a nemes galy, mint a vén korhadt fában. Menynyit nyesegetek, oltogatok évről-évre hiveim közt majd az egyik majd a másik nemes ágból, de hijában: ha az oltás meghiled is, az uj hajtás hamis, letörik s marad a régi vadfa. Amint hogy igaz „expellas naturam furca, tamen usque recurrit." Ajánlom tehát lelkésztársaim figyelmébe az egyetemes gyámintczet (avali jegyzőkönyvének idevágó pontját. Ha mindenütt cletbelép e jó, egészséges eszme, sokat nyer benne nemcsak a gyámintézet, de az egész emberiség. Mert korán megszokják az emberek a szeretetben járni, nem pedig folyton önző célok után törekedni. Pedig ez a föladata nem pusztán a gyámintézetnek, de kell hogy minden vallás, melyet Jézus szelleme leng át, erre szoktassa híveit. Ennyit egy népiskolai év eredményéről s a vele szoros kapocsban levő dolgokról. Bognár Endre, ev. leik. Figyelmeztetés. — Mind azon ifjak, jelenben már mind féifierŐk, kik 1864 ben, tehát 10 évvel ezelőtt, a dunántuli evang. egyházkerület főtanodájában, Sopronban érettséget tettek, s magokat mintegy 35 en arra kötelezték irásilag, hogy 10 év elmultával, azaz 1874 junius 29-én (Péter-Pál-nap) Sopronban együtt megjelennek: — alolirott által eleve figyelmeztetnek, hogy a kitűzött napra ki személyesen megjelenni nem tudna, meg nem jelenhetésének okát s hollétét levélben tudatni el nemulaszsza. Annyival inkább., mert a megjelenés céljául abban az időben n^mes eszme pendittetett meg. Kelt L.-Patonán, 1874. junius 1-én. A pesti reform, egyházmegyei tanítóegylet alsó járása május 26-án Monoron, felső járása pedig május 27-ón Fóthon tartotta értekezleteit. Ezen értekezletek főtárgya volt a csak most szentesitett 1874. VlII-ik törvénycikk által másfél év múlva életbe^léptetendő uj mértékrendszer. Alig mondatott ki e törvény szentesítése, a midőn egyletünk buzgó, hivatását teljesen ismerő elnöke, Yámossy Mihály igazgató-tanár ur körlevele által a nevezett napokon és helyeken egybehívott bennünket tanítókat, hogy a tizedes mértékrendszerről alkalmunk legyen fogalmat szerezni. Örömmel sieténk a kijelölt napokon a kitűzött helyekre, hogy ezen előttünk egészen ösmeretlen mértékrendszerrel, habár nagyjából is, megösmerkedjünk. Reményeinkben nem csalatkozánk, mert az elnökünk által felkért Somogyi Rudolf ur, a pesti reform, főgymnasium tanára, mint valódi szakférfiú lépve fel, ugy Monoron, mint Fóthon, tiszta, világos és értelmes szép előadása által, — mely mintegy két óra hosszáig tartott, — velünk teljesen felfogatá az ide tartozó dolgokat. Igen érdekesen és figyelmünket megragadólag adá elő a tizedes mértékrendszer fejlődésének történetét, ezután megösmertette velünk a hosszúság-, terület-, térfogat-, folyadék- és sulymértékeket; végül könnyű és világos módját adá elő az átszámításoknak, számos példákat hozván fel a felvilágosítás kedvéért. Monoron a meghívott s egytől egyig megjelent tanítókon kivül a város értelmes része is, mintegy 60—70-en, köztük a járásbiró Kerek ur, az adóhivatal külön küldöttei, a város birája és jegyzői, a ref. egyház buzgó ifjú lelkésze Bal la Lajos ur s ugyanazon egyház két gondnoka, jelen voltak, sőt még a vidékről más felekezetű tanítók is jelentek meg, kik