Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-24 / 21. szám

„Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez" cimü munkája fentebb emiitett Kiss Áron urnák a nyomda alól a napokban kikerült, s a jövő hó elején az előfizetőknek szét fog küldetni. Az előfizetési ivek tartói felkéretnek, hogy az előfizetők névjegyzékét e hó végéig N.^Kőrösre, szerzőhöz címezve, küldjék be. * A decsi ref. egyházba (Tolnamegye) a mult vasárnap Göde Károly sepsi-sz.-györgyi lelkész ur választatott meg lelkészül. IRODALOM. * Egyliázi beszédek, Feies Istvántól. (Ld. lapunk mult számát) E beszédek felett Ítéletet még nem mondhatunk. Felületes lapozgatás után csak arról győződtünk meg, hogy Fejes beszédei megérdemlik a tanulmányozást, a figyelmes átolvasást, s ennek alapján a beható és tüzetes bírálatot. Nem is mulasztjuk el tanulmányunk eredményét annak idején közleni az olvasókkal. Addig pedig, hogy a munka irányáról fogalmat szerezzen magán ak a közönség, álljon itt Fejes ur hozzánk intézett magánl evelének azon része, amelyben előadja nekünk a vezér elveket, amelyeket beszédei Írásánál követett. Azt his szük ennek közlése által indiscretiót nem követünk el, sőt talán inkább szolgálatot teszünk ez által mind a jeles szerzőnek, aki a saját irányával teljesen tisztában látszik lenni, mind a közönségnek, mely ez iránynyal a mi ismertetésünk előtt is már meg akarna ismerkedni. Egyébiránt Fejes István neve nem idegen az egyházi körökben, s igy alább közlendő levele csak megerősíthet bennünket a jó véleményben, melylyel Fejes eddigi irodalmi működése iránt viseltettünk. „Összes beszédeimnek vezéreszméje — irja a többi közt Fejes ur — az ember önbecsének emelése a keresztyénség erkölcsi és hit-igazságai által. Az én Krisztusom az emberi élet tiszta példánya. Ezen vezérelvemből önkényt foly a modern tárgyalás, mely nélkül, nem hiszem, hogy mai nap képes legyen valaki a megzsibbadt vallás-erkölcsi életbe uj melegséget önteni. Innen van, hogy beszédeim alakja is kivetkőzik az iskolás korlátokból; p. o. a felosztásokat ritkán jelzem előre, miután beszédeimben a fölvett bibliai helyet egészen szeretem tárgyalni és kimeríteni, izeket azért mondám el, hogy ha beszédeimben valami szokatlannak látszanék, az nincs tudatom nélkül, hanem elvből s általában egyházi beszédeink tartalmánake és alakjának felfrissítése céljából. Nekem e részben meggyőződésem, a mit már elvtársaimmal nem egyszer közlöttem, hogy a papság reformálása nélkül nehezen fogják reformeszméink áthatmi az életet. A papság reformálásán pedig a tudományos munkák, vezércikkek, értekezletek s elíéle eszközök felett, a legnagyobb erő az egyházi beszédekben van. Egyházi beszédet minden pap vesz és olvas ; ha tehát e téren valakinek sikerül uj világításban tüntetni fel a biblia vallás-erkölcsi eszméit, ezáltal uj világot kelthet föl a papság lelkében s hogy ugy mondjam, nem az elméletből, de a példákból ismeri meg, hogyan kell ma prédikálni a Krisztust. És közelebbről ez volt indokom arra, hogy egyházi beszédeim kiadását én is megkezdjem, nem igényével ugyan a példány- beszédek adásának, de érzetével azon kötelességnek, mely reám is, mint a protestánsegylet egyik tagjára hárul. Bár elvtársaink közül minél többen és a nálam erősebb fők is kilépnének e térre, hogy egymástól is okulhatnánk, másokat is ébresztenénk ós a magyar ref. egyház szónoklati irodalmába az eddiginél valamivel tartalmasabb szellemet Iövelhetnénk!" * A Nyelvőr 5-dik füzete megjelent. Tartalma : Jut és rokonai. S t e i n e r. Magyar-ugor szótár. Hunfalvy. Befejező megjegyzések Imre Sándor pályamunkájára. W ol f. A tárgyas-tárgyatlan ragozáshoz. L e h r. Adatok a nyelvújítás történetéhez. Fischer. Iker szók. Ihász. A magyar nyelv az egyházi szószéken. K őr ész. Helyreigazítások, magyarázatok. Szvorényi. Kriza Kérdések és feleletek. Népnyelvhagyományok: Termeszetrajzi nevek. Turcsányi. Mondókák. Tapody. Bakter-uiáitások. Tóth. Állatnevek. Zsilinszky. Helységnevek. V i d a. Népballada. Nagy L. stb. * Az „Egyli. Reform" 5-dik száma a kő vetkőző tartalommal megjelent: Messiási mozgalmak Zsidóországban. Iiausrath után P. K. Az egyház és állam közti viszony Észak-Amerikában. (Folytatás.) Köznap reggeli énekek. Széles Endre. Egyházi szemle: Az egyház és az állam közötti harc. O-katholikus dolgok. Egyházi beszéd : Önzés Krisztus keresztje előtt. Ifj. Coquerel nyomán Jeskó Lajos. * A budapesti kir. egyetemi könyvtár Értesítője cim alatt Dr. Horvát Árpád, az egyetemi könyvtár igazgatója kiadta azon hirlapok és munkák névjegyzékét, melyekkel az említett könyvtár 1874. jao. 18-kától febr. 28-káig gyarapodott. * Aigner Lajos kiadásában megjelent: Szépészeti képzés gynásiumainkban. Módszertani értekezések, tartotta Károly Gy. Hugó, prem. r. főgymn. rendes tanár Kassán. Ára 1 frt. 20 kr. Ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. * Táncsics Mihály müveire, melyekről lapunk mult számában említést tettünk, fölhívjuk a közönség figyelmét. Az ő társadalmi, politikai, vallási nézetei sok tekintetben eltérnek ugyan a mi nézeteinktől; de ez nem akadályoz bennünket abban, hogy el ne ismerjük, miszerint Táncsics müvei sok tanuságost foglalnak magukban, s ennélfogva netaláni túlzásaik és naivitásaik meglehetősen ellensúlyoztalak számos előnyeik és tartalmasságuk által. ADAKOZÁSOK. Nagy tiszteletű szerkesztő ur! Olvasva becses lapja 20-dik számában a kisujfalusi valóban szivrenditő szomorú történetet, mélyen megilletődtem szegény agg lelkésztársunk siralmas állapotán, s tudván azt, hogy „bis dat qui cito dat" sietek én is nyomorúságán tőlem telhetőleg segíteni, s egyszersmind bátor vagyok e lap ha-