Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-24 / 21. szám

zatképes convent mellett több lelkes szózat emeltetett, e.-megyénk mellőzést látván a sz.-fehérvári conventellenes határozat hozatalánál, a convent-ügyet e.-megyei beható tárgyalás és véleményezés végett kéri a kertilettől leküldetni, s egyúttal bizottságot nevezett ki, hogy a határozatképes convent-ügyben munkálatot készítvén, terjeszsze a gyűlés elé. Az e.-kerülettől véleményezés végett leküldött ezen indítványra: tekintettel arra, hogy a segédlelkészek egyh.kerületünkben rendezetlen állapotban vannak, a mennyiben egyik e.-megyében nagy — a másikban pedig a szükségnek is alig megfelelő csekély számmal vannak; tekintettel arra, hogy egyik e.-megyében jobban dijaztatnak, mint a másikban, ugyanis, egyikben a halotti stóla egészen a s. lelkészé, a másikban csupán 20 frt o. é. fizetése van: inditványoztatik, hogy a ft. e.-ker. főtanács tartsa mindig evidentiában a s. lelkészeket, egyes esperes óhajtása szerint az e. ker. rendeljen s. lelkészt, továbbá határozza meg fizetését, hogy az egész e. kerületben egyforma legyen az, ugy szintén a kibocsátási költség is egyenlősittessék: e.-megyénk kinyilatkoztatja, hogy a lelkészi fizetések arányához képest kívánja ineghatároztatni a s.-lelkészi fizetést ; óhajtja, hogy a s.-lelkészek felett az e.-kerület rendelkezzék a kebeléből kinevezendő küldöttség által, s a dunamelléki e.-kerület példájára mindkét vizsgát az e.kerület hajtsa végre, ennek folytán az e.-megyei vizsga megszüntettetvén : megszűnik a kibocsátási költség is. Az indítványozott e.-kerületi gyámolda tel állítását e.megvónk óhajtja; de egyúttal kijelenti, hogy a kebelében fennálló gyámoldáját függetlenül maga még virágzóbbá tenni óhajtja, s e tekintetből bizottságot nevezett ki, hogy szakférfiak meghallgatása után, a gyámolda alapszabályait reformálja, s tegye lehetővé, hogy egy lelkész több részvényt is fizethessen, s özvegye arányban húzhassa utána a hasznot. Azon kerületről megküldött indítványt, hogy az egyházi közterhek hordozása birtokaránybau intéztessék el, e.-megyénk annyival inkább helyesli; mert a tagosítások óta — kevés kivétellel — e.^megyénkben ez van gyakorlatban. A barsi ref. tanitó-egylet beadott iratában, a tanításban gátul szolgáló s papi terhekhez tartozó, kanonika Órákon való katedrai szolgálat alóli végleges felmentését kéri a tanitói testületnek: világos levén, hogy a jelenlegi tanitói karnak katedralis szolgálata vagy vocatorialisán, vagy a százados szokáson alapul, s nagyszerű változásokat is idézne elő, főként oly egyházakban, melyek filiákkal kapcsoltattak össze, s a lelkész bizonyos meghatározott űrnapokon a filialis egyházba köteles menni isteni tisztelet tartás végett; e.-megyénk nem látván jogköréhez tartozónak a kérelem megadását, az e.-kerületre terjesztette fel. Még egyéb helyi ügyek elintézése után, fájdalmas szívvel vette e.-megyénk szeretett elnökeinek Nagy János esperes, és Konkoly Thege Pál s.-gondnok uraknak, mint szintén több ülnökeinek hivatalaikról való lemondását, annyival inkább, mert mint Izrael előtt a fényes felhő, bokros érdemeket szerezve menvén előttünk: megtanultuk őket szeretni és becsülni, s csakis a még náluk virágzó férfiúi erő, szilárd kitartás, lankadatlan erély éleszti reményünket, hogy jövőben is a könnyen szirtekbe ütődő egyházunk hajóját szokott buzgósággal segitendnek kormányozni. Molnár Sámuel, e.-m. főjegyző. Ungvár, máj. 17. AProt. Egyh. és Isk. lap több hasábjain olvasható az ungi lelkészi értekezletnek Homolya ur által a Figyelmezőbe lett megemlítésénél elvetett eme kifejezése „s a r ok b a s zo r i to 11 a" s ezen kifejezés igénytelen nevemmel hozatik szoros viszonyba; minthogy e lap igentiszteit szerkesztője is szives volt a közelebbi számban megjegyzéseiben fölhasználni: Ezennel ellent mondok ezen kifejezésnek, nyilvánítva, hogy sohasem volt sajátságom a sarokba szorítás. A papi értekezleteknek célja, hogy tökéletesedjünk, nem pedig hogy ott egymást szorongassuk; ott testvéri szeretettel, társalgásig modorban szoktunk még eddig a felmerülő vagy eleve kitűzött tárgyak mellett és ellen érvelni s győz a mi jobb, vagy függőbe marad továbbra az érvek egyensúlya között a tárgy. Így tárgyalgattunk mi s cserélgettünk eszméket a szürti összejövetelben is minden szenvedélyesség nélkül ; soha se hittem, hogy ez még hírlapi személyes súrlódásokat is képes legyen szülni, de ma már valahogy igen kényes lett az emberi természet. Jobb lett volna, ha nem személyekkel bíbelődnek a közlök, hanem hogy milyen tárgyakban minő lett a megállapodás, ugyszinte nem a reform, — mert hiszen ez szóba sem hozatott, — hanem a protestáns fiókegylet irányában is; azt pedig Szabó Endre tiszttárs öcsém mint választott értekezleti jegyző (bár itt elkésése miatt helyettesítve volt) igen régen megírhatta volna s akkor feltűnik, hogy sokan vagyunk-e Lutherek, Kálvinok; mert az értekezlet végeredménye a határozó. De hát szeretjük azt ha más tesz, mi pedig élvezünk mosolylyal. Igen jól tette azért Homolya ur, hogy megszólalt, csakhogy aki ir, írjon ugy mint az esemény hűsége követeli s ne lökjön légbe üres golyót pislogó kanóccal, mert az, ha a szél el nem fújja, ráesik vissza; azonban elért egy célt, s ez jó, — megmozdította a szundikáló ungi fiatal lelkészeket, s most ugyancsak kezdik háborgatni cikkeikkel, közleményeikkel e lap szerkesztőjét; mit eddig egyházmegyei gyűléseink felhívására sem tevének még igen tisztelt jegyzőink sem ; pedig bizony sok életrevalóság van Ungban szegénysége dacára is, buzgóságban pedig hátrább nem áll egy egyházmegyénél sem, s Názáretből is származhatik valami jó. Az is igaz, hogy, — mert nemcsak isten igéjével, de kenyérrel is élünk, — az anyagi gondok mentségünkre állanak, mert ha az ungi lelkészek jövedelmét mérlegelné s vetné össze igen nagyrabecsült Farkas ur a tanárok