Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-19 / 16. szám

fokán maradnak, mindig idegenszerű, hozzáférhetően ieend, minden apostoli buzgóság dacára is a rnivelt európainak vallása. Jézus vallás-erkölcstana előtt a legjobb utegyengetés az értelmi haladás megindítása s tovább fejlesztése. Cáak ennek folytán lesz az maradandó kincs, igaz áldás al egyes népekre. Igaz, itt ismét nem szabad felednünk, miszerint minden népnek megvan helyi viszonyai, éghajlata, ősi szokásai által befolyásolt saját jelleme, melynél fogva, a felismert igazságot s szellemi vívmányokat szinte sajátszerű, önmagának megfelelő alakban szereti elfogadni. Bármely elvnek, intézménynek idegen formákban felerőszakolása egy népre előbb avagy utóbb megszüli a boszuló nemesist. Ezen igazságnak szem elől tévesztésével a kereszténység tulbuzgó pártjai nem egyszer tettek, ezernyi szenvedés, átkos viszály forrásává a szeretet vallását. Mikor az ily túlbuzgóságon felül emelkednek s kellőkép tudják méltányolni a viszonyt, mely Jézus erkölcstana s a mívelődés közt vau, akkor fogják a téritők az üdvözítő vallását helyes irányban és sikerrel torább terjeszteni. Mint többszörös tapasztalás mutatja, a haladás útjára tért nép közt a gyakori érintkezés mivaltebb nemzetekkel, folytooos mozgásban tartja a fejlődés elemeit, s meghonosul ott az a szabadelvű irány, mely a lelkesítő nemes elveket, életrevaló intézményeket a viszonyokhoz alkalmazva átvévén, célul tűzi ki ezeknek meghonosítását. AZ igy támadt szellemi forrongás tisztázva az eszméket, az igazság, a felvilágosodás teriedésére mindig gyümölcsöző s egyszersmind előkészíti az utat a közeledésre Jézus vallásának magasztos alaptanához. Ezen állítást igazolva találjak közelebb az ind népnél. A régi ind világnézet sötét, lélekölő, a vallás a babonák éktelen hálózata, saturálva brutális szertartásokkal. Maga azonban a nép szép szellemi tulajdonokkal van megáldva, képes a mivelődésre, s hogy ébredez hajlama is a tovább haladásra, ez iránt az ujabb idők mind örvendetesb jelenségeket mutatnak fel. Az érintkezés az európai civilisatióval nem marad hatás nélkül: s a terjedő felvilágosodás mig egyrészt támaszt s tápot keres a miveltség vívmányaiban, másrészt megtámadja a magukat túlélt, a haladás utján méltatlan gátoknak bizonyult hagyományos régi szokásokat. A Brahma Samadsch képviseli Indiában azon irányt, mely az észt, lelkiismeretet felszabaditni törekszik a durva babonák rabbilincseiből, s a valláserkölcsi élet terén magasabb, szentebb vezérelv köré gyűjt híveket. Nem fogadja el a kereszténység dogma-láncolatát, nem hódol egyik hitfelekezethez sem, imáiban kerüli Jézus nevének említését, szóval névleg nem keresztyén hanem ind egyház akár maradni. Lehet, hogy ezért a tulbuzgó keresztények mint feltétlen meg nem hódolót, hidegen elítélik, azonban az elfogulatlanok a Brahma Samadsch irányában mindig kegyelettel ismerik el a Jézus szt. tanában nyilvánult vallásigazságoknak áldó hatását, győzelmét, örömmel üdvözlik híveiben a testvéreket, kiktől a név, a viszonyok folytán igazolt szertartások elválaszthatnak, de kikkel az eszme — a hit, remény, szeretet — egyesit. G y u r á t z F. BELFÖLD. A magyar ref. egyház egyetemes tanügyi bizottsága april 12—14-én Pesten tartott értekezletének jkönyvéből kiemelendőnek véljük a következőket : Jelen voltak a dunamell. e.- kerületből Ballagi Mór (egyszersm. bizottsági elnök) Gönczy Pál; a tiszántúliból: Könyves Tóth Mihály, Pápay Imre ; a tiszáninneniből: Hegedűs László és Mocsáry Lajos urak. Az egyik elnök Tisza Kálmán ur, akadályozva lóvén nem jelenhetett meg, valamint a dunántulról sem voltak képviselők. Olvastatott Polgár Mihály urnák, ki a közelebbi konvent últal megbízatott, hogy Petrik Géza főbizományos könyvárussal az általa kiadott népiskolai vezér- és kézikönyvekről a számadást tegye meg, erre vonatkozó jelentése, mely szerint az egyházkerületnek, 6600 frtot tevő követelése részint a Petrik urnái, részint az albizományosoknál találtatott több mint 9500 frt értékű könyvekben fedezve levén, nevezett ügyvéd ur a Petrik G. ellen folyamatban volt csőd megszüntetésébe beleegyezett, de azon feltétel alatt, hogy a meglevő példányokat ügyvéd ur rendelkezése alá bocsátotta, s a kereskedésében volt 3729 forint 23 kr értékű példányok a pesti ref. lelkészlakra elszállíttattak; mely jelentést szerint továbbá az Árvay-féle magyar nyelvtan példányai teljesen elfogyván, Petrik G. bizományos annak újból nyomatosára felszólittatott, de az magát ezen kötelezettség alól felmentetni kérvén, az e feletti szabad intézkedés joga a tanügyi bizottságra szállt vissza. Polgár urnák ezen jelentésben vázolt eljárása köszönettel vétetett. Ezután olvastatott Szőnyi Pál egyetemes péztárnok urnák hivatalos jelentése, számadása, s táblás kimutatása a Petrik G. kezelése alatt volt tanügyi bizottsági könyvekről. Az okmányokkal igazolt számadás kötelezezettsége alól Szőnyi P. ur felmentetett, s több évi buzgó fáradozásaiért szives köszönet nyilváníttatott. Petrik G. volt bizományos beadott számadásához a nyomdászszal, könyvkötővel stb. kötött szerződéseit, árjegyzékeit nem csatolván, s igy kiadási költségei teljesen tisztába nem hozathatván, ennek tisztázására Polgár M. ur és egy felülvizsgáló bizottság kéretett fel. S ha majdan Petrik ur követelése igy tisztán megállapíttatik, ez könyvekkel egyenlittessék ki, oly módon s arányban, hogy Petrik urnák minden 100 példány kézikönyvhöz a megfelelő vezérkönyvből két-két példány adassék, melynek tejesítésére ugyancsak Polgár ur kéretett meg. Az egyh. kerületek javára fenmaradandó vezér- és kézikönyvek egy teljes hitelű bizományosnak fognak elárusitás végett átadatüi, ki köteles leend az eladott példányok árával minden hágóin hónapban Polgár urnák beszámolni; s az ekként befolyandó összegből első sorban a még netalán fedezetlen maradt irói dijjak, és a 2-ik kiadásból 32*