Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-11 / 2. szám

105. az erős zivatar a nép felett az égig ért. 106. Fiútestvér nem látta a maga fiútestvérét; az nem kímélte a népet. Az égben 107. az istenek féltek a zivatartól, és 108. menedéket kerestek ; felmentek az Anu egébe. 109. Az istenek, miként a kutyák leeresztett farkakkal, lekuporodtak. 110. Istár egy beszédet mondott, 111. a nagy istennő elmondotta az ő beszédét r 112. „A világ bűnre tért, és 113. én erre az istenek jelenlétében roszat jósoltam ; 114. a mikor én az istenek jelenlétében roszat jósoltam, 115. minden népem roszra adta volt magát, és én jósoltam 116. a következőleg: „Én szültem az embert, és ő ne 117. töltse be a tengert, miként a halak fiai." 118. Az istenek és a szellemek vele együtt sirtak ; 119. az 'istenek [az ők] székeiken siralomban ültek ; 120. ajkaik fedve voltak a közelgő rosz elől. 121. Hat nap és hat éj 122. telt el, [mig] a szél, zivatar és vihar elhatalmasodtak. 123. A hetedik nap folytán megcsendesült a vihar és minden zivatar, 124. a mely, miként a földrengés, pusztított vala, 125. megszűnt. (A tengert kiszárasztotta, s a szélnek és viharnak vége lett.) 127. Én átvitettem a tengeren. A gonoszságot cselekvőnek, 127. és az egész emberiségnek, a mely vétekre tért, 128. ugy úszkáltak a hullái, miként a nád. 129 Én kinyitottam az ablakot és a világosság betört menhelyem felett 130. elment. Én csendesen ültem és 131. menhelyem fölé béke jöve. 132. Én átvitettem a parton a tenger határánál. 133. Mert 12 mértékre emelkedett fel a föld felett 134. A hajó Nizir tartományába ment ; 135. a Nizir hegye megállította a hajót, és azon nem tudott átmenni. 136. Az első nap és a 2-ik nap, ugyanaz a Nizir hegye. 137. A 3-ik nap és 4-ik nap, ugyanaz a Nizir hegye. 138. Az 5-ik és 6-ik nap, ugyanaz a Nizir hegye. 139. A 7-ik nap folytában 140. elbocsátottam egy galambot, és az elhagyott. A galamb elment, keresgélt, és 141 nyugvó helyet nem talált, és visszatért. 142. Elbocsátottam egy fecskét, és az elhagyott. A fecske elment, keresgélt és 143. nyugvó helyet nem talált, és visszatért. 144. Elbocsátottam egy hollót, és az elhagyott. 145. A holló elment, meglátta a hullákat a vizeken, és 146. ett, úszott, s elvándorolt, és nem tért vissza. 147. Én az állatokat a négy szélnek eresztettem. Italáldozatot öntöttem ki. 148. Egy oltárt építettem a hegynek ormán. *) 149. Hetivel **) vágtam a füveket. 150. Ezeknek aljára nádat, fenyőket és S i m g a r t helyeztem. 151. Az istenek összejöttek annak égésénél, az istenek összejöttek annak jó égésénél; 152. az istenek összegyűltek az áldozat felett, miként a szivárvány (?) 153. (Régtől fogva tehát a nagy isten a maga útjában 154. teremtette az Anu [=ég] nagy fényességét.) Midőn a dicsősége 155. ez isteneknek, miként az Ukni [=kristály] kőé, arcommal nem tudtam kiállani. 156. azokon a napokon imádkoztam, hogy örökre ne kelljen kiállani. 157. („Vajha az istenek az én oltáromhoz jőnének. 158. Bár Bel ne jőne az én oltáromhoz. 159. Mert ő nem fontolta meg, és vihart támasztott, 160. ós népemet a mélységbe szánta". 161. Régtől fogva Bel is, az ő útjában 162. látta a hajót, és Bel haraggal eltelve ment az istenekhez és a szellemekhez : 163. „Egy se jőjön ki élve, egy ember se meneküljön meg a mélységből." 164. Ninip megnyitá az ő száját és beszéle, s monda Bel vitéznek : 165. „Ki fog tehát megmenekülni ?" Hea megérté a szavakat, 166. és [=mert] Hea mindent tudott. 167. Hea megnyitá az ő száját és beszéle, s monda Bel vitéznek: 168. Istenek fejedelme, harcfi, 169. midőn te haragudtál, zivatart támasztottál. 170. A vétek cselekvője megtevé az ő vétkét, a gonosztevő megtevé az ő gonosz [cselekedetét] j 171. [tehát] aki fel van emelve, ne töressék össze, a fogoly ne szabaditta;sék meg. 172. A helyett hogy zivatart támasztanál, az oroszlánok szaporodjanak el, és az emberek apadjanak meg; 173. a helyett, hogy zivatart támasztanál, szaporodjanak el a leopardok és az emberek apadjanak meg; 174. a helyett, hogy zivatart támasztanál, legyen éhség és az ország pusztuljon el; 175. a helyett, hogy zivatart támasztanál, terjedjen dögvész, és az emberek pusztuljanak el. 176. Én nem pillantottam belé az istenek bölcseségébe. *) Az assyr szöveg az orom szót S i g g u r a t ("l^D) szóval fejezi ki. **) A hetes szám szent volt az akkadoknál. Erekh városát „a hét kő városának" nevezték. A hónap 7-ik, 14-ik, 21-ik és 28-ik napját nyugalom napjának tartották. S a hetes számnak ilyen felfogása a Genesisben emiitett 7 állatpárt és a zsidó szombatot juttatja eszünkbe. Valószínű, hogy a sémi nép az akkadoktól vette át a 7-ik nap megünneplését.