Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-12 / 15. szám

olvassák, folyvást gyarapodnak, A biblia jelenleg négy helyen árultatik, u. m. Jokohama-, Jeddo-, Kobé- és Ovsaka-ban. KÜLÖNFÉLÉK. * A temesvári községi népiskolai bizottság ki­mondotta, hogy a tanulóknak a köteles iskolaórákon belől nem szabad u. n. ministráns, vagy efféle szolgálatokat tenniök, mert az által az iskolában a rend gyakra n meg­zavartatik. * A második egyetemes tanitógyülést augusz­tusban tartják meg Budapesten, s ez alkalommal tanszer­kiállitást is szándékoznak rendezni. * A sárospataki főiskolai beteg-segélyző egylet javára februárban tartott táncvigalom e jó célra 569 frt 16 krt jövedelmezett, miért is a nyereménytárgyak ajándékozóinak, a fölülfizetőknek, a rendezőségnek és kö­zönségnek köszönet szavaztatik. * Zalamegyében a főispán felhivására 6194 frt 96 kr, 15 arany, és egy Napoleon d'or gyűlt össze a kholera-árvák és özvegyek javára, ez összegben van a tombola-estély 1320 frt jövedelme is, mely tombolához a királyné is két kitűnő nyereménytárgygyal járult. * Fehérmegyében bizottság alakult, mely felhí­vást adott ki a pákozdi csatatéren állítandó emlékre. Az adakozások Velencére (Fehérmegye) Cseh Mihály pénz­tárnok úrhoz küldendők. A felhívás a többek közt igy hangzik: A „48-ki" nemzeti szabadság védelmének első harci riadójára, honfiaink kiindulva, — a hon és szabad­ság iránti szent érzetüket, hős vérükkel — „Pákozd" dombjainál pecsételték meg! Első áldozati vér volü ez, melynek kiömlése, villanyként rohant annyi magyar sziv­erén keresztül-, kebelt, szivet, tetterőt gyújtva, lelkesítve a honért, a nemzeti szabadságért! ... ők! az elsők! — „Pákozdnál" leáldoztak, s mert hősies leáldo­zásuk helyén részükre a kegyelet oltára még felemelve nincs, alulirttakat a honfiúi hálaérzet lelkesítvén, megkísér­ték a szabadság első harcosai, a „Pákozdnál elesett honvédek emlék-szobra" felállít­hatására minden kitelhető nemes alkalmat felhasználni, s a nemzeti kegyelet érzetével e szobor létesítését előmoz­dítani. * Salzburg és Lanskron városok képviselő testü­letei elismerést szavaztak az osztrák képviselőháznak az egyházi törvények tárgyalásán tanúsított magatartásáért. * A tűzvészek kivált prot. községekben egy idő óta napi renden vannak. F. hó 4-én d. u, 2 órakor Nádas d-L a d á n y fejérvármegyei magyar helységben tűz ütött ki, mely a vihar miatt megközelíthetetlen volt. Leégett 34 ház, köztük a református templom, annyira hogy egészen romba dőlt. A községnek fele része rendkí­vüli nyomorba jutott, mert csak három ház és a templom volt biztosítva. — Tolnamegyében öcsén y magyar ref. faluban márc. 27-én tűz ütött ki, s szintén 34 ház ham­vadt el melléképületeivel együtt ős egy emberáldozat is esett a pusztító elem martalékául. Bölcskén nagypén­teken volt tűz. — Poroszló hevesvármegyei magyar m. városban f. hó elsején a gőzmalomban tűz támadván, mintegy 400 házat emésztett, meg. Leégett egyebek közt az emeletes iskolaépület, a városház ós a jegyzői lak. — Márc. 27-én Ácsán Pestmegyében, 28-án S z o b o n Hontmegy ében pusztított a tűz. Előbbi ev. tót helységben mint a „Yáczw irja 40 ház égett le. Abaujmegyében Nagy-Idán, Szinán és Buzafalván, Somogymegyében Sur­don, Kis-Komáromban a tűzvész szintén sok kárt tett. Torontál megyei Kis-Zomborban húsvéthétfőjén a locsolódás közben elejtett égő szivar oly nagy tüzet támasztott, hogy 40 lakház lett martalékává. Nógrádban Karancs-Ságon 82 ház, Küküllőmegyében Hosszúaszó községben 83 ház ham­vadt el. Egy nő, két gyermek s számos házi állat veszté el életét. A ref. templom földig leégett, a harangok elol­vadtak. Mivel e falu mint ref. filia Balázsfalvához tarto­zik, hanem önálló ev. szász egyház, hihető, hogy hibásan irták a lapok a ref. templomot az ev. helyett. Mind megannyi intő példa egyeseknek és egyházaknak a biztosításra! * A debreczeni ref. főiskolai felsőbb tanulóifjúság közt, mind a hit-, mind a jogi tanfolyamon becsületbíróság alakíttatott, melynek föladata az ifjúsági társadalmi élet­ben előforduló ügyesbajos dolgok elintézése. * Biharmegye tanügyi statistikáját csak most közlik még 1872-ről. Érdekes tudni, hogy ezen legnagyobb megyénkben a tanítást 744 tanitó vezette, kik közüí 24 községi, 81 r. kath., 78 g. kath., 282 ref., 1 ágostai, 229 g. keleti, 7 mózes vallású iskolában, ós 72 magán­intézetekben volt alkalmazva. A tannyelv 345 iskolában magyar, 4-ben magyar-román, 2-ben magyar-tót, 2-ben magyar-orosz, 2-ben magyar-német és 203-ban román. A lefolyt évben 7 ref. uj iskolát epitettek. * Halason a magyar kormány segélyével a község hat ujabb tantermet építtetett. Ezen községi iskolák lét­rejöttével nagyban javult a tanügy és a néptanítók helyzete. * Rövidlátás és az iskola cím alatt Vargyas E. győri tanfelügyelő figyelmezteti a közönséget, hogy a pa­dok rosz szerkezete, s a jobb oldalról vagy éppen szem­közt jövő világítás miatt magában Győrmegyében több mint 50 iskola gyermekei vannak kitéve a rövidlátás ve­szélyének. Nagyon helyes, hogy a tanfelügyelők figyelmez­tetik a szülőket ezen leggyakoribb iskolai betegségre, s igy a társadalom figyelmét felköltik e baj orvoslására. * A nazarénusok főfészkóböl, Hódmezővásárhely­ről vérfagylaló hírt olvasunk. Szabó József, nazarénus, molnár, rajongásból fejszével fölkoncolta másfél éves szép kis leányát, mint engesztelő áldozatot, mert mint mondá, a szent lélek kinyilatkoztatta neki, hogy az Ur csak igy bocsátja meg bűneit. A kétségbeesett anya sem tudta visszatartóztatni az embertelen fanatikust, kit természe­tesen, azonnal befogtak. * A felsőzempléni h. h. kistoronyai tanítókor buzgó tagját vesztette el a 33 éven át kitartással működött

Next

/
Thumbnails
Contents