Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-03-22 / 12. szám

rajz tanítása gymnasiumainkban. Szőke E. Az orsz. k. tanáregylet választmányának emlékirata az uj középiskolai tanterv ügyében. Az egylet választmányának kérvénye a tornatanitók nyigdijképessége ügyében. Irodalom : Bokor: A középiskola eszménye. N ó v y L. Adalékok a közlöny programmszemléjéhez. (Az erdélyi ref. gymnasiumok értesitői.) Téglás G. Schoedler : Der Lateinzwang in der Realschule. Garami E. Boissier: Un poéte theologicien. N. Egyleti élet. Vegyesek. Rendeletek tára. * A közelebbi napokban megjelent Warga János „Bölcsészeti előtanának 2-ik kötete is. (Első kötet volt a Lélektan, mely a mult évben adatott ki.) Cime : Bölcsészeti előtan. Második kötet. Gondolkodástan (logica). Gymnasiumok s képezdék számára. Irta Warga János. Kecskemét, Tóth Lászlónál 1873. 68 lap. Tartalma : Bevezetés. I. Rész. Fogalomt a n. I. A fogalmak magukban. II. A fogalmak viszonyban egymás közt. III. A fogalmak kisebb szerkesztése. II. Rész. ítélet tan. I. Az Ítéletek magokban. II. Az Ítéletek viszonyban. III. Az Ítéletek alkotásának s érvényességének törvényei egyetemesen. III Rész. Okoskodástan. I. Közvetlen következtetések. II. A sajátlagos vagy közvetett okoskodás : 1. Egyes okoskodások. 2. Összetett okoskodások. 3. A gondolkozás hosszabb szerkezete: a; A megmutatás, b) A tudomány és rendszer* c) A módszer és módszertan. Ez a munka rövid tartalma. az egésznek kidolgozásánál az öngondolkozás és önmunkásság ébresztésére nagy sulv van fektetve s épen ez okból az egyes cikkek alatt feladatok vannak fölhozva avégből, hogy a növendék azokat szóval vagy írásban megfejteni tartozik. A föladatok vagy a természetrajzból vannak merítve (szemléleti kör) vagy a mértanból (képzeleti kör) s igen kevés még ezen kivül a gondolati körből. (Lásd lélektan.) Ami a módszert illeti, az egész mü lehetőleg az inductiv methoduson van irva, mely különösen a fogalomtanban teljesen uralkodó, az itélettanban már több van a deductiv módszerből, mely az okoskodástanban, a harmadik részben, kezd felsőbbségre vergődni. Azon vitás kérdésre nézve, mely az elemező és összetevő (methodus aoalitica és synthetica) módszert tekintve aMagy. Tanügy 2-ik füzetében, fölvettetett, különösen ajánlható a 76. §. átolvasása, mely mindkét félrenézve tájékozásul szolgálhat a nevezett vitás kérdést illetőleg. Mind a Lélektan , mind a Gondolkodástan kapható Pesten Pfeiífer könyvárusnál, az első 70 kr., a második 60 kr. Megszerezhető a könyv szerzőnél is. *Calderoni és társa (Budapesten, Miatyánk-utcában) kiadták egy csinos kiállítású, 80 lapra terjedő füzetben, természettani, természetrajzi és általános tanszerárjegyzéküket. Ajánljuk e céget a tanár urak figyelmébe ; ajánljuk, ha másért nem, már csak azért, mert Calderoni gazdag tanszer-raktára nagyobbrészt hazai gyártmányokból áll. Ami az árjegyzék szövegét illeti, ebben sem nyelvtani sem helyesírási lényegesb hibára nem akadtunk s ezt dicserettel kell kiemelnünk, valamint azt is, hogy Calderoni nem majmolja kereskedőtársait, akik sem cégfelirásaiknál, sem nyomtatványaiknál és hirdetményeiknél nem akarják elhagyni a kétnyelvűséget. Schwarc Ignácnak hogy is értené meg a német ember a nevét, ha a cégtáblán ott nem állna még az is, hogy „Ignác Schwarc!?" A Calderoni-féle árjegyzék kívánatra ingyen küldetik meg. Nemsokára a vegytani tanszerek árjegyezéke is meg fug jelenni. * Balogh József, velencei (fehérmegyei) helv. h. vallástanitó előfizetési felhívást bocsátott, ki juniusban megjelenendő „Halottti búcsúztató" cimü müvére. A mű 20—25 egész darabot, ezen felül töredékeket (?) foglal magában. Előfizetési ára 70 kr. A megrendelések március végéig Székes-Fehérvárra a Vörösmarty-könyvnyomdához (kaszárnya-utca 151. sz.) küldendők. * Thót Ferenc, debreceni tanár, bölcsészettörténetónek 2-ik részére előfizetési felhívást bocsátott ki, melyre fölhívjuk a közönség figyelmét. A felhívás igy hangzik: Bölcsészettörténelmi munkám második részét, — a középköri bölcsészet történelmét — sajtó alá bocsátottam. Ezen részt csak rövidletban akartam adni; azonban a tárgy behatóbb tanulmányozása közben azon gondolatra jöttem, hogy mivel ezen (közép) korban bölcsészet és istentan nagyrószben karöltve járnak, s legmagasabb, legszentebb érdekeink kérdései körül forog a vizsgálódás: tehát azokra nézve, kik a hitigazságok felett gondolkodni, azok eredetét, fejlődését, történelmi megszilárdulását tudományosan ismerni és érteni óhajtják, nem teszek hálátlan munkát, ha ezen kor szellemi életét bővebb kidolgozásra méltatom. Hiszen e korszak az, melynek mindjárt hajnalán a váltság csillaga a kétségbeesett emberiségnek felragyogott, az üdv eszméje a Krisztus személyében megvalósíttatott, a krisztusi törtónet nagy tényei hitigazságokká — dogmákká — alakíttattak s mint ilyenek a tudomány egész erejével védettek, kételyek ellen biztosíttattak, — e korszak az, mely minden fogyatkozásai • és félszeg,ségei mellett is, melyeket sokan, nem ok nélkül, ellene felhoznak, azon roppant hatásnál fogva, — melyet a mindjárt kezdetén szerényen bár ós csendben föllépő, de mindinkább diadalmasan előrehaladó keresztyénség az e mberiség összes állapotai fejlesztésére mindvégig folytonosan gyakorolt — a későbbi, sőt nagyrószben, a mai civilisatió termékeny talaját képezi. Ily felfogás mellett a mérsékelt kiterjedés, kivált e téren mutatkozó irodalmi szegénységünk mellett, csak előnyére szolgál a munkának ; annyival inkább, mert a középkort illetőleg, kezd a világ azon megvető kicsiny léstől, melylyel eddig annak eseményeit tekintette, visszatérni s azon belátásra jutni, hogy azok mélyebb tanulmányozása, a mai kor vallásos* társadalmi, tudományos és politikai intézményei megértésére ós kellő méltatására múlhatatlanul szükséges. Munkám, mely közelebb a középkori bölcsészet történelmét tárgyazza, nemcsak hallgatóimat illetőleg, kiknek szükségeit tartottam első sorban szemem előtt, hanem különösen azon belső egybefüggésnél fogva, mely bölcsészet és istentan közt létezik, — theologusainkra, sőt átalában a müveit közönségre nézve is, mindenesetre hézagot pótol. Ily állásában