Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-09 / 6. szám

Dömök Gergely. Czecze. 1760. Szentmiklósi Sámuel. (?) 1764. Dömsödi Nagy József. Fadd. 1761. R. Ötvös István. Szentgyörgy. 1771. Senior. 1791. Csehujvári Sándor. Paks. 1771. Csokonai László. A. Nyék. 1773. Pólya János. Bölcske. 1773. Kis Paksi András. Kölesd. 1774. Kornádi Mihály. Dorog. 1776. Senior 1803. N. S. Miklósi János. Kajdos. 1775. Körösi János. Kölesd. 1777. Szabó István. Gerjen. 1779. Kálnai István. Czecze. 1781. Héczei István. Madocsa. 1783. Gál Sándor. Váraija. Medina. 1783. 1787. Tatai Sámuel. Gerjen. 1783. Budai Mihály. Csanád. 1784. Tóth Sándor. Szeremle. 1785. Gál András. A. Nyék. 1786. Halász Mihály. Pilis. 1786. Karai István. Bogyiszló. 1786. Lengyel János. Gerjen. 1787. Varga Lőrincz. Fadd. 1787. Szabó János. Bölcske. 1780. Erős Mihály. Mórágy. 1789. Csekei János. Bölcske. 1789. Senior. 1827. Szecsei János. Váralja. 1789. Imre Ferenc. Medina. 1790. Musai János. Öcsén. 1792. Kozmái Sámuel. Madocsa. 1792. Szij Imre. Bogyiszló. 1793. Nagy György. Mórágy. 1793. Földvári István. Medina. 1794. Sári József. Fadd. 1796. Natkai Pál. Decs. 1799. Hagymási Péter. 1802. . (Folytatása következik.) Hő ke Lajos. Külföldi egyház és iskola. * A porosz prot. föegyháztanács is felszólal az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen s felszólalását a képviselőházhoz intézé. Némi bevezető megjegyzések után ezeket mondja: Sem azon elvek, sem pedig azon reális viszonyok, melyekkel az ág. hitv. egyház az állam irányában van, nem adhattak okot ilyen törvény meghozására. Ha azonban, talán politikai tekintetekből, melyeknek méltatása az állam törvényhozó tényezői elé tartozik, mégis jónak látszott a kérdéses törvényjavaslatokat az ág. hitv. egyházra is kiterjeszteni, ezen egyház közegei nem mulaszthatják el azon figyelmeztetést, hogy az állam ezen indokolatlan kiterjesztéssel, különösen az egyházi fegyelmi hatalomra vonakozó törvénynyel olyasmit céloz, a mi az ág. hitv. egyház benső életének fölötte érzékenyen árthat. * A porosz országgyűlés azon bizottsága, mely „a papok kiképzése és alkalmazására szóló tvjavaslat" tárgyalására van kiküldve, már ho'zzá látott a munkálathoz s a javaslat részletes tárgyalásába bocsátkozott. Miután mi nem csak ezt, hanem mind a három porosz egyház-politikai tvjavaslatot beterjesztésük idejében közöltük volt, most csak az egyes §§-ra hivatkozunk. A két első szakasz változatlanul elfogadtatván, a 3-ik hosszas vitára adott alkalmat, mire főleg a papok kiképzésének megállapítása szolgált okul. Az 5. §-nál a bizottsági szövegezés szerint a miniszter felhatalmaztatik, hogy az illetőt a köteles 3 évi egyetemi tanfolyamtól „képesítettségére való tekintetből is" fölmentheti. A 6. §-nál a katholikus tagok felszólaltak az egyetemek ellen, mint melyekkel az állam a papi seminariumokat akarja helyettesittetni, de a kormány képviselőjének cáfoló beszédére elfogadtatott az eredeti szöveg. A 7. §-nál a kormányi megbízott kifejezó a kormány azon tántorithatlan szándokát, hogy ott, hol egyetemek vannak, seminariumokat nem fog megtűrni; s ha Posenben egyetem felállíttatik, a seminariumnak hátrálnia kell. Az egyetemi vizsga tárgyaiul megállapittatott a bölcsészet, történelem és német irodalom. * Az osztrák képviselőházban épen most tárgyalják az oktatásügyi miniszter költségvetését. Az osztrák pénzügyi bizottság egész buzgalommal igyekszik a tanügy előmozdításán. — Ők maguk indítványozzák, hogy a tanítók a katonakötelezettségtől mentessenek fel, hogy az által a tanitóhiányon segitve legyen; indítványozzák, hogy több középtanodai tanárképezde állittassék fel s végül dr. Giskra indítványára határozattá emelték azt is, hogy az insbrucki egyetem jezsuita theol. tanárainak eddig az állampénztárból fizetett illetékük beszüntettetik. * A francia közoktatásügyi miniszternek sikerült tantervét az erős ultramontán párt ellenében a nemzetgyűlésben keresztülvinni. Eszerint jövőre a hetedik és nyolczadik osztályok felmentetnének a latin és görög nyelvek tanulásától, hogy igy már kezdettől fogva annál erősebben vétessék az élőnyelvek tanítása, több idő maradjon az olvasásra, s több alkalom a testgyakorlatokra és a test szabályos kifejlesztésére. * A dán közoktatásügyi miniszter egy uj népiskolai törvényjavaslatot nyújtott be, melynél fog 7a a tankötelezettség a 15-ik évig bezárólag kiterjesztetett, habár a 14 éves gyermekek is felmentetnek az iskolalátogatás alól, ha kellő ismerettel birnak. A 15 éven túl lévő ifjak számára ismétlőiskolák szerveztetnek. Az iskolai felügyelet a papok keze alól kivétetik. Feltűnő még, hogy az iskolamulasztásért fizetendő büntetéspénzt az uj tervezet szerint szegény, de szorgalmas gyermekek szülőinek adják.