Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-21 / 51. szám

iskola iránt, hajlandók vagyunk a postának róni fel s nem akarjuk feltenni Kuntz Ödön igazgató úrról, hogy lapunkat s — mivel lapunk a prot. közönségé — a prot. közönséget szánt szándékosan mellőzte volna. Az emiitett tudósitvány érdekesebb adatait alább közöljük. A másik helyreigazítás Miskolcról érkezett s igy hangzik : „Nagytiszteletü szerkesztő ur! A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1873-ik évi 36-dik számában Ballagi Géza a miskolci h. hitv. lyceum idei értesítőjének adatait közölvén s rovataira nézve egyéni nézeteit megtevén, sorait igy kezdi: „A nagy és népes miskolci főiskolának tudtunkkal ez az első tudósitvány a" stb. Ugyancsak a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1873-ik évi 49-ik számában az idei iskolai értesítőkről szólván általában, többek közt igy szól: „A z idén adtak előszőr értesitőta béke si, bonyhádi, miskolci ref. stb. iskolák." Mind a két közlemény hamis történelem-ellenes ; mert a miskolci ref. lyceum nem az idén adott először értesítőt, de ez előtt öt évvel, tehát az 1868. iskolai évben. A miskolci ref. lyceum ez idei értesitője : az ötödik évi értesítő. Az 1868 —69-ik év előtt a „S.pataki Füzetek" hasábjain közlénk tudósítást évenként tanodánk állásáról. Az említett közlemények kiigazítására tisztelettel kérem Nagytiszteletü szerkesztő urat, Ballagi Gézát pedig a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1871-ik évi 35-ik számának átnézésére utasítom, melyben a miskolci h. hitv. lyceum 1870—71-ik évi értesitője van ismertetve. Ez ismertetés , az,t hiszem, teljesen megnyugtatja a felől, hogy a miskolci ref. lyceum idei értesitője, azért hogy homlokzatán nem áll a számok természetes sorrendjének valamelyik tagja, bizonyára nem az első. Halmy Gyula, lyceumi tanár." Eddig Halmy ur nyilatkozata. Szivesen elismerjük, hogy itt a tévedést mi követtük el, s hogy közleményünk „hamis és történelemellenes," ha ugyan ily csekély hibára enyhébb és kevésbé pathetikus kifejezés nem akadna Halmy ur szótárában. A Prot. Lap 1871. 35. számát az „utasítás" szerint meg kellett volna ugyan néznie Ballagi Gézának, ha először is hitelt nem adna az igazgató ur szavainak, másodszor meg saját emlékezetének, melyet csak föl kellett frissíteni, hogy visszaemlékezzék arra, amit egy-két évvel ezelőtt maga irt. Kölönben köszönjük mind a két helyreigazítást. 27) Az iglói ev. fogymnasium tudósitvány a. Közli K u n t z Ödön, e. i. igazgató. Ez értesítő adatainak pontossága és részletessége ellen nincs ugyan kifogásunk ; de igenis van az ellen, hogy az egyes adatok nincsenek benne Összegezve s igy se az iskolai könyvtár, se a muzeum állásáról, se az iskola javára befolyt adományokról, se egyéb, különben érdekes dologról az olvasó nem szerezhet magának belőle biztos tájékozást. Az iglói tanári kar 12 tagból állt. A beirt tanulók összes száma 382 volt, kik közül ismétlő 16, magántanuló 6, más tanintézetből jö1

1 169, helybeli 70, vidéki 312, vallásra nézve ev. 162, ref. 132, r. kath. 63, gör. kath. 9, zsidó 16; nyelvre nézve magyar 204, német 141, tót 37; tápintézeti 229, ösztöndíjas 10 ; évközben kilépett 18, maradt az év végén 364. Érettségi vizsgát tett 37 tanuló ; ezek közül pótvizsgára utasíttatott 6, egy évre viszszavettetett 4. A könyvtár és muzeum mult évi gyarapodása és állása—mint emiitők— számokban nincs kimutatva, lehet talán a^ért, mert ép most vau munkába a könyvtár uj elrendezéseés catalogizálása. A tornászaira az iglói iskola, ugy látszik, nagy súlyt fektet s ezért teljes elismerésünket érdemli. Az iskolának egy téli tornacsarnok, egy nyári tornatér, és számos tornászati eszköz van birtokában. A tápintézetben év végévél 220 tanuló volt, s ezek közül 6 ingyenes és 20 kisebb-nagyobb engedménynyel. A tanügyi bizottság dec. 15-ki ülésén mindenekelőtt a mult ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Ezután elnök azt az indítványt teszi, hogy a budgetviták alatt szakülések ne tartassanak addig, mig az országgyűlés tanácskozásai s más körülmények az ülések folytonosságát nem gátolják. A 14. §-nál Schwarc indítványozza, hogy elejtésével az előkészítő osztálynak, a felvételi vizsga miniszteri szabályrendelettel állapittassók meg. Molnár megkívánja hogy a IV. elemi osztály tantárgyai mint vizsgát szabályozók kijelöltessenek. Szathmáry. Pulszky, Hoffmann nem fogadják el Molnár módositványát. Tisza azt az elvet, hogy csak felvételi vizsga utján, és pedig a IV. elemi osztály tantárgyaiból letett jó vizsga után vétessenek föl a növendékek, a törvénybe kívánja igtatni. Schwarc és Szilády a tantárgyakat épen elő kívánják soroltatni a törvényben. Molnár az életkort is meg kívánja szoríttatni. A bizottság Schwarc módositványát Tisza és Molnár módosításaival elfogadja s a ministert csak a vizsga részleteire hatalmazza fel. Yárady szintén az életkor kérdését veszi föl; Tisza ennek megszabása ellen szól. Hoffmann nem kiváuja a tárgyakat megszabatni. Kemény G- elfogadja Szilády javaslatát, ki az irást, olvasást és a négy alapszám-müveietet kívánja a vizsgára kötelező tárgyaknak. Szathmáry a felvételi vizsga módozatait egészen a ministeri szabályzatra bizná. Tisza oly képzettséget kiván kimondatni, minő az elemi IY. osztály végén szokott követeltetni; ezt az osztály el is fogadja. A 15 §-t, melyben az egyik középtanodából másba átlépés szabályoztatik, Pulszky és Szilágyi ki kívánják hagyni; Molnár a megvizsgálás jogát fenn kívánja tartani. Szathmáry facultative kívánja ezt megengedtetni. Y árady és Tisza csak azon tárgyakból kívánnak fölvételi vizsgát tétetni, melyekből az illetőnek nincs kielégítő bizonyítványa. Schwarc a szerkezetet kívánja megtartani. Csakhogy az egyik állami intézetből másba átlépésné is jogot ad a vizsgára. Molnár feltételezi, hogy a nem állami intézetekben más tanterv lehet s azért az állami intézeteknél nem, csak a nem államiak tanulóitól követeli a vizsgát. Kemény a kétféle tanodák között i reciprocitást követeli. S z a t h m á r y minden egy tanriá-