Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-14 / 50. szám

az ez idei bécsi világkiállításon első rendű kitüntetést kapott. Ezen harangok, melyeknek egyike 541 Yg font, másika 2887a font s harmadika 160 font sulyu s melyekért vasállványukkal együtt 1508 ftot 55 krt. fizettünk. Nov. 18-kán kerültek hozzánk, s a mint emiitóm Nov. 23-kán vagyis lefolyt egyházi évünk utolsó vasárnapján szenteltettek fel. Az alkalmi beszédet tiszt. Szlujka Mihály béri lelkész ur tartotta, melyben elragadó szónoklattal kimutatta, miként a harangok az embernek legjobb barátai s kisérői egész élete utján, mert ők ájtatosságra hí\nak, örülnek az örülőkkel, és sirnak a sírókkal. Ezt követte tiszt. Vladár Miksa sziráki lelkész s körlelkész ur felszentelő beszéde, mely valóban megfelelt céljának s érdemes volt azon hangulathoz, melyben a nagyszámú hallgatóság a harangok előszöri megkondulását várta. A hathatós szavak nem egy könyűt csaltak ki szemeinkből, de midőn maguk a harangok megszólaltak, ritka szem maradt szárazon. Ezen könyük azon öröm könyüi valának, melyet a teljesített szent kötelesség boldog öntudata ébreszt a szívben, ha a nemes fáradozást fényes siker koronázza. Kiemeltetett egyszersmind ez alkalommal az egyház részéről, miszerint uj harangjaink megszerzésében legtöbb érdeme volt b. Podmaniczky László ur ő méltóságának, mint egyházunk forrón szeretett felügyelőjének, ki nemcsak azzal adott az ügynek lendületet, hogy 100 frtot adományozott harangjainkra, hanem különbeni hitbuzgósága által is folyton emeli a hívekben az egyház szent ügye iránti lelkesedést s áldozatkészséget. Legyen is áldva örökre közöttünk neve s boldogítsa őt s kedves családját a Mindenható oly mérvben, amilyen mérvben ő folyton boldogítja híveink sokaságát. Yégre pedig még kötelességemnek tartom kiemelni. Pozdech József pesti harangöntő s felszerelő urnák érdemét, a ki harangjaink kiállítása- s felszerelésében valóban remekelt s igy őt a t. egyházi közönségnek azon célra nézve, melyben mi őt felkerestük, a lebjobb szívvel ajánlhatjuk. Dengelegen, 1873 évi nov. 26-kán. Walentinyi Samu, dengelegi ev. lelkész. Kegyelmitény. Ő Felsége közelebbi jubileuma alkalmával a börtönök lakói egy részének is kegyelem hirdettetett. Ebből folyólag közelebb a kir. főügyészség az ország királyi ügyészségeihez egy leiratot intézett, melylyel ezek oda utasíttatnak, hogy minden felségsértés miatt letartóztatott egyént, babár csak vizsgálati fogságban volnának is még azok, azonnal szabad lábra helyezzenek. Jelenleg azonban egész Magyarországon csak tizenhárom felségsértési bünper van folyamatban, felségsértés miatt elitélt egyén pedig csupán egy van fogságban, és ez sem csupán felségsértés miatt van elitélve. Annál nagyobb számmal vannak azonban országunk különféle börtöneiben más bűntettekért elitélt fegyencek, kik közül azokra, kik börtönükben a javulás biztos jeleit mutatták, vagy a kiknek szabadlábra helyezése egy vagy más oknál fogva kiválólag kívánatos, szintén kiterjesztetik a királyi kegyelem. A hivatal után való sóvárgás nemcsak vidéken uralkodó mánia, de a fővárosban is nagyon kifejlődött. A fővárosi alsóbb rendű hivatalokra kiirt pályázat határideje a napokban járt le, s a beérkezett folyamodványok száma megüti az 1700-at, A közvágóhidnál betöltendő 13 állomásra nem kevesebb mint 300 folyamodvány érkezett. Külföldi egyház és iskola. A pápa a napokban ismét nagyon beteg volt, s kedélyállapota napról napra borúsabb. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a sz. atyának közelebbb egy magyar püspök 14,000 frtot nyújtott át Péter-fillérek gyanánt. Ugyancsak Hóm á b ól már mint bizton bekövetkező tényt irják, hogy a pápa a napokban tiz uj bibornokat fog kinevezni, közöttük az esztergomi és salzburgi érsekeket is. Bernből f. hó 10-ikéről érkezett hír szerint a szövetségtanács azt határozta, hosry a pápai nuntiusnak ut levele adassék ki; mely határozat azonban csak 13-ikáu lett volna közzététetve. Rudigier linci püspök, mint a P. N. irja, ismét kitüütetó humánus érzületét. Megtagadta az elhunyt b. Weichs reichstrathi képviselő egyházi eltemetésétmertWeichs a halotti szentségek felvétele nélkül halt meg s a radikális párthoz tartozott. Megjegyzendő különben, hogy b. Weichs elhunyta előtt hosszab ideig eszméletlen állapotban volt s igy föl sem vehette volna a szentségeket. Az elhunytat minden egyházi szertartás nélkül temették el. A s v áj c z i nemzeti tanács nov. 27-ki ülésében a'í alkotmány 48. és 49. cikkelyeinek következő szerkezetét fogadta el: 48. cz. A lelkiismereti és hitszabadság sérthetetlen. Senki sem kényszeríttethetik, hogy tagja legyen egy vallási társulatnak, hogy vallási oktatást hallgasson, vallási cselekvényt véghez vigyen, sem bárminemű büntetéssel nem illethető vallási meggyőződéseért Azon egyén, ki az apai vagy gyámi hatalmat birja, jogosítva van, hogy intézkedjék a gyermek vallási oktatásáról annak 16 éves Koráig. A polgári ós politikai jogok gyakorlata nem szenvedhet megszorítást semminemű egyházi vagy vallási praescriptiok vagy feltételek által. Vallási meggyőződése miatt senki sem vonhatja ki magát a polgári kötelességek teljesítése alól. Senki sem köteleztethetik oly adók fizetésére, melyek azon hitfelekezet vagy hitközség jávára fordíttatnak, melyeknek ő nem tagja. Ezen elv végső végrehajtása a foederalis törvényhozásnak tartatik fenn. 49. cz. A vallás szabad gyakorlata biztosítva van a közrend és az erkölcsiség határai között.