Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-12-07 / 49. szám
Amily megelégedettséggel vettünk tudomást az emiitett uj értesitvényekről, ép oly elégedetlenül jelezzük, hogy oly hírneves és ismert tanoda, mint az iglói, az idén nem, legalább a mi tudtunkkal nem adott számot a saját működéséről, dacára annak, hogy ezt már akkor is tette rendesen minden évben, a mikor még a közönség nem kivánta oly sürgetőleg és hangosan az évi jelentéseket, mint jelenleg. Vagy talán csak mi tévedünk? őszintén kivánjuk, hogy ugy legyen s ha ez iránt felvilágosítást nyerünk, a helyreigazítás semmiesetre sem fog elmaradni. Végül elő kellene még sörolnunk, hogy kimutatásunk annál pontosabb legyen, azon prot. iskolákat, amelyek még egyszer sem tettek a nyilvánosság előtt évi jelentést ; de kíméletből ezt ezúttal még nem tesszük, azt hisszük, szívesen elengedi ezt nekünk a közönség is. Anynyit megelégedéssel jelezhetünk, hogy amaz iskolák közt nagyobbak és hírnevesebbek nem igen vannak, kivéve az erdélyi reformátusokét és unitáriusokét, mely utóbbiak ha nem is önálló füzetben, de legalább a Keresztyén Magvetőben beszámoltak az idén a közönségnek. Jövőre talán mindez máskép leend ! Ballagi Géza. Iskolai értesitők. 26) A nyíregyházi ág. li. gymna^iutn tudósitváliya.Köífiji Kürtösy József, e. é. igazgató. Ez értesítőnek épen felét azon adatok töltik be, amelyeket mi „általános" jelzővel szoktunk a többiektől megkülönböztetni s amelyek mivel inkább az iskola történetére vonatkoznak, a statisticai rovatok alá nem vonhatók. Az előttünk fekvő tudósitvány emiitett fejezetében a tanári kar azon nézetének ad kifejezést, hogy a lefolyt évben létesített 5-ik osztály mellé még egy 6-iknak életbeléptetése okvetlenül szükséges s egyúttal kimutatja a forrást, amelyből az uj osztály költségei fedezhetők lennének. Az iskola történetében a lefolyt év nemcsak azért nevezetes, mert egy uj osztály keletkezett, hanem azért is, mert a tanítás már a nagyobb kényelemmel berendezett uj épületben kezdetett meg. A statisticai részből a következőket emeljük ki. A tanárok száma 5, a tanitóké 4 volt. A tanszerek rovata hasznavehetlen. Ösztöndijak fejében 69 frt osztatott ki. A tandíj egész évre elengedtetett 3 tanulónak, félévre egynek. A lefolyt évben alakult filléregylet, melynek célja a tanulók krajcáros betéteiből könyveket vásárolni, pályadijakat kitűzni stb., az év végén már 60 frttal rendelkezett. Ajánljuk a filléregylet eszméjét a többi intézetek figyelmébe. Ami végül a tanulók számát illeti, összesen be lett irva 138, kik közül nyíregyházi 115, idegen 23, vallás szerint ág. 62, ref. 22, róm. k. 15, g. kath. 2, zsidó 37. A nemzetiségi statistica hiányzik, ami pedig — tekintve Nyíregyháza földrajzi fekvését — aligha lenne érdektelen. TÁRCA. A Brahma Samadseh Vallástörténelmi rajz. (Folyt.) 3. Keschab Tschander Sen. Egy, ez időbeli tudósítás szerint: A brahmisták *) gyakran gondolkodtak s beszélgettek a bibliának e szép helye felett : „És az ő tanítványi mondának neki: Uram tanits meg minket imádkozni." Ugy érzék, mintha egy láthatlan erő nekik is ajkaikra hozná az imát, mely szivüket édes vigasz s szent örömmel tölté be. Vasárnaponkint tartott istenitiszteletük oly ünnepélyes, oly megható volt, hogy az őszinte közös áhítat a legridegebb keblet megragadta volna. A mennyei atyának kegyelme, miért annyit fohászkodtak, imádkoztak — ugy érzék — velük, közöttük van. Először homályos, majd mind tisztább, ha *árzottabb lett ennek tudata lelkükben, s folyton uj erővel buzditá lankadatlan munkára őket a választott irányban. Töredelemmel, önmegadás, szívből fakadó ima* önvizsgálással, bŐjtölés és virrasztásokkal áldoztak az *) Megjegyzendő,' hogy a brahmista név alatt itt mindiga Brahma Samadgeh tagjai értetnek, Gy. F. egy igaz istennek. Majd a heti összejöveteleket mindennapi közös áhitatoskodás váltá fel, mely kiapadhatlan forrását képezé az uj erőnek, az uj remény és örömnek, az egyetértés és felvilágosodásnak. Nyugodtan tekintettek most a múltra, háladással vették a jelent, s bizalommal várták a jövőt. Alázatos s hálás szívvel örültek, imádkoztak naponkint, gyakran mellőzve ételt és italt, éneklék szakadatlan az irgalom atyjának dicsőitését. Röviden, a társulat tagjainál részben ismétlődni látjuk a hitbuzgóság, vallási rajongás azon jelenségeit, mikben oly gazdag volt az első keresztyénség. A töredelem, a bűnbánat s önmegadás s az ezt követő belnyugalom s öröm kifolyása lett a Brahmotsab— „öröm az Úrban" — a brahmisták főünnepe. Az első Brahmotsab Kalkuttában, Keschab Tschander házában tartatott meg 1867. nov. 24. A következő 1868 dik év jan. 23-án, mint a Brahma Samadsch 38-dik évforduló napján a haladó párti brahmisták nagy ünnepélylyel tették le egy uj mandir — templom — alapkövét. Estve Keschab kitűnő beszédet tartott: „az újjászületést eszközlő bit, felett" (szószerint bhakti), mely is* „Lectures and tracts" ciraü munkájában található. A felépült templom megnyittatott 1869. aug. 22-én fényes