Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-30 / 48. szám

A kolozsvári egyetem bölcsészeti karának, a vallás- és Tcözokt. minisztériumhoz, a középtanodai för• vényjavaslat táryyában fölterjesztet véleménye. Az egyetemi tanács nmgod. 17911. számú rendelete értelmében közölte velünk a gymnasiumi törvényjavaslatot, hogy a felett véleményt mondhassunk. Karunk őszinte örömmel üdvözli a középtanodai ügynek azon szembetűnő nagy haladását, a melyet az jelez. 11, 17, 18, 19 stb. §§. De, bár az egészet általában olyannak tekinti, mint a mely a magyar tanügy felvirágzásának kiindulási pontjaként fog egykor emlittetni, nem hallgathatja el, hogy lát benne egypár lényeges hiányt is Ezen hiányok közül: Egyik a görög nyelvnek facultativ tantárgygyá tétele. Karunk e kérdésben teljesen osztja azon már többfelől és többször nyilvánított aggodalmat, miszerint igy sokkal ke. vésbé fog eléretni az óhajtott cél. Kétszeres a mi karunk aggodalma, ha figyelembe veszszük azon ellenmondást, miszerint a gymnasium az egyetemre előkészítő intézetnek mondatik, és mégis a görög nyelvben teljesen járatlan növendékek is jöhetnének a bölcsészeti karhoz, a melynek tantárgyai nagyon megkívánják a görög nyelvben való jártasságot. A görög nyelv gazdagsága az alakokban, a görög irodalom gazdagsága az eszmékbentovábbá ennek a jó izlés, erény, hazafiság fejlesztésére való nagy hatása, és az a körülmény, hogy a latin irodalom is a görögből származott és hogy az európai magasabb műveltség a görög irodalmon alapszik, mind oly okok, a melyek Európa mivelt nemzeteit ellenállhatatlanul ösztönözték és ösztönzik arra, hogy gymnasiumaikba ezt tegyék a képzés egyik hatalmas eszközévé. Noha elismerjük, hogy gymnasiumaink mostani növendékeinek nagy részénél alig számba vehető a görög nyelvben tett előmenetel ; és noha magunk is azt valljuk, hogy a mostani eredmény alig érdemli meg a rá fordított időt: de szerintünk ebből nem az következik, hogy tehát mellőzzük, vagy bízzuk a gymnasiumok csak azon növendékeire, a kiknek épen tetszeni fog, hanem, mivel mi a görög nyelvet a gymnasiumi képzés elengedhetlen eszközének tartjuk, az, hogy e nyelv tanítását akként kell intézni, hogy a mostaninál sokkal nagyobb, olyan foganatja legyen, a mely megfeleljen az óhajtott célnak. Ezt pedig nemcsak nem lehetetlennek, hanem bizonyosan elérhetőnek is tartjuk, ha 1. A reáliskolák folytonos szaporításával lassanként kiválnak a gymnasiumokból azok, a kiknek életcélja nem kívánja meg a classicai képzést. 2. Ha a görög nyelv tanítása a kellő methodus szerint fog intéztetni, s ha 3. Kellő képzettségű tanárok elegendő időt fognak rá fordítani. Másik hiánya a javaslatnak szerintünk az, hogy nem foglalkozik elég behatóan azon kérdéssel: miként lehetne hatni arra, hogy a tanrtrok folytonos tanulmányozás által a fejlődő tudományosság színvonalán maradhassanak. E tekintetben a javaslatba felvett tanári vizsgák nagyon jók ugyan kiindulási pontnak, de a tanárok folytonos munkásságára nézve alig, vagy épen nem nyújtanak biztosítékot. — Nem tartjuk e tekintetben egészen kielégítőknek a tanári értekezleteket sem, hanem óhajtanánk még valamit, a mi mind a tudomány, mind az állam érdekének nagyobb biztosítékot nyújtana. Ilyennek tartanánk mi, ha positív törvénynyé tétetnék, hogy nemcsak rendes, hanem ideiglenes tanárrá sem lehet az, aki legalább egy évet nem töltött valamely tanárképezdében s még tanári vizsgát nem tett. Továbbá, hogy a tanári értekezletek akként szerveztetnének, hogy nemcsak paedagogia, hanem általában szaktudományi értekezésekkel is foglalkoznának, továbbá, hogy a gymnasiumok által kiadatni szokott prog~ rammokban mulhatlanul legyen legalább egy tudományos értekezés, ehhez képest ezen programmok akként rendeztetnének be, hogy egy vagy két tudományos értekezést befogadhassanak, s az igazgatók láttatnának el azon költséggel, a mely a programmok ilyes kibővítésére kívántatik. Yégre, hogy az állam pónzerejéhez mérve, minél több jutalomkérdést tűzetne ki oly értekezésekre, a melyek a folytonos tanulmányozás ösztönéül s illetőleg próbakövéül szolgálnának; s az ezen jutalomkérdésekre beadandott müvek akár a tanári értekezletek, akár más e végre kinevezendő bizottmányok által biráltatnának meg. T j^l (H .A.. A Brahma Samadsch. Vallástörténelmi rajz. (Folyt.) 3. Keschab Tschander Sen. Keschab Tschander Sen 1838. november 19-én született s a Yaidya vagy orvosi kaszthoz tartozott. Nagyatyja, Komál Sen, szép természeti tehetségekkel biró, nemes jellemű férfiú volt, többször viselt fontos államhivatalokat, s Wilson tanárnak nagyrabecsült barátja és tiszttársa vala. Miveltsége dacára is azonban az ős hindu vallás legbuzgóbb hivei közé tartozott s háza Kalkuttában a bálványzás egy valóságos védváia volt. Az ifjú Keschab is első neveltetését a legszigorúbb indorthodoxia korlátai között nyerte. De majd midőn Kalkuttában a Presidency college ben elsajátította a nyugati tudományos miveltséget, felvilágosult lelke előtt csakhamar eltörpültek az ősapáitól imádott bálványok, s szétfoszlott a keleti babonák sötét labyrinthje. Most, mint maga irja, egyelőre nem ta-96