Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-23 / 47. szám

PROTESTÁNS LAP Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, első emelet. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 fi-t.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : i hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. ~ "Bélyegdij külön 30 kr. Viszhang a „Reflexiókra'-. (Folytatás.) Tanulhatnánk továbbá a jezsuitáktól népiskoláink és közópta n ódáink szervezésére nézve. Tekintsük meg, mit tettek e tekintetben a múltban. A protestantismus a mint megszületett, felkarolta az egész tanügyet. A templomok mellett mindenütt iskolák állíttattak, a kiüresített zárdák átalakitattak középtanodákká, az egyetemek reformáltattak, bennök a tudományok uj életre ébresztettek. Öntudatlanul is érezte a protestantismus, hogy az ő legerősebb bástyáit a tanintézetek képezik, s legerősebb fegyvereit a tudományos műveltség szolgáltatja. S kétségkívül a reformatió ugy gyors elterjedését , mint ezernyi viszontagságok közötti fenmaradását egy jó részben azon szoros szövetségnek köszönhette, mely közte ós a tudományos műveltség, s józan felvilágosultság között köttetett. E szövetségből meritett ő ujabb és ujabb erőt küzdelmeire, etti.l kölcsönzött fegyvert legmakacsabb harcaihoz. S mit tett a jezsuitismus ezzel szemben, hogy hivatásának megfelelve a protestantisruust megtörhesse ? Kereste talán a tisztes ősök nyomdokait, kutatta talán, hogy a tiszteletes franciskánus ós dominikánus barátok, kik az ekkor lefolyt századokban a katholicismus leghatalmasabb támaszai voltak, miként szervezték, miféle törvények szerint vezették szellemileg, fegyelmileg az iskolákat, hogy azután ők is ezek nyomdokaiba lépve fentartsák a régi jó szokásokat? Oh nem ! a jezsuita sokkal okosabb volt. 0 felismerte azonnal az uj Antheust, felismerte, hogy ez honnan meríti erejét s fel azt, hogy e fegyverek ellen a korábbi századok szerzetesei által haszmlt fegyverekkel sikerrel küzdeni nem lehet. Azért is mit sem habozott a katholicismus avult iskolai intézményeivel s tanrendszerével szakítani, s alapítani, szervezni oly tanintézeteket, melyek ha anyagilag vagy tartalmilag nem is; de alakilag nagyon is megfeleltek azon kor műveltségének s műveltségi igényeinek ; vagjis a melyekben ba a valódi reális műveltséget tekintve nem érték is utol a protestánsok tanintézeteit, mert hiszen az ő érdekeikkel a tudományos felvilágosultság, a haladás ellentétben volt, de- adtak oly külső műveltséget s külmázt, melylyel a művelt világot meghódították a maguk részére, s ez által egy részben céljaikat valósították. A világ megérte azt a képtelenségnek látszó eseményt, hogy a protestantismust azon téren verték meg legjobban, melyen, kivált ellenségeivel szemben, legerősebb volt: azon fegyverekkel sebzették meg legérzékenyebben, melyeknek éle kizárólag^az ellenfél ellenzőit irányozva. Legalább Magyar- s Lengyelországban alig ártott valami többet a protestantizmusnak, mint a jezsuita iskolák. A 16-ik század közepe után még kathol. főpapok is protestáns iskolákoa járatták rokonaikat, pár évtizeddel később pedig már a legbuzgóbb protestáns főurak gyermekeit is jezsuita iskolákban találjuk. Im a jezsuiták még az iskolát is fel tudták érdekeikben használni ; a móre^bő is tudtak m^zet szívni, oly ügyesek voltak koruk szellemének, igényeinek megfigyelésében, s oly készek, ha célszerűnek látták, a régi szokásokkal, intézményekkel való szakításban. Mondanom sem kell, hogy a unvezett pátereket csakis ezen itt emiitett tulajdonságuknál fogva óhajtanám tanító mestereinkként fe állítani, mert h >zen a tanügv lényedét illetőleg nagyon is nagy a t ivolság, mely közénk vettetett Ok ó dek-ikhez híven-a tudományok nak c-ak a héjával külsejével tá'lálják növendékeiket, nekünk piotest-nsoknak törekedni kell a lényeg. a/, 93